A Fenyő-ügyben vagy a Seres-gyilkosság esetében a rendőri mulasztásokról már sokat írt a sajtó. Legújabban a Pekár-gyilkosságról derülhet ki, hogy a Pest megyei rendőrök súlyos szakmai szabályokat vétettek, az áldozat lakhelyéhez köthető ingatlanokban nem is helyszíneltek.
Pekár Andrást és Csaba Pétert 1997. október 21. és november 10. között ölték meg, ismeretlen helyen. A két fiatal holttestét Dunaharaszti közelében találta meg a rendőrség az 51-es főút közelében. Akkor már napok óta halottak voltak. Több fejlövéssel végeztek velük. A Maffiaregény című könyvben autótolvajoknak nevezték a fiúkat, akiknek állítólag azért kellett meghalniuk, mert elkötötték az egyik legnagyobb orosz maffiacsalád vezetőjének az autóját. A gépkocsit később utasításra visszaadták, ám a benne korábban elrejtett nagy mennyiségű kábítószernek nyoma veszett. A szóbeszédek szerint a két fiú az orosz maffiózó, Leonid S. megbízásából lophatta el az autót, és később ő végeztethette ki őket, nehogy elárulják, hogy ki volt a megbízójuk. Csakhogy, mint sok más esetben, a szakszerű, alapos helyszínelés elmaradt. Egyebek között ezen az ügyön is gőzerővel dolgozik most a leszámolásokra szakosodott speciális nyomozóbrigád. Már rendőrvezetőket és tábornokokat is meghallgattak tanúként. Sőt, volt olyan rendőrtiszt, aki életveszélyes fenyegetéseket kapott a bilincsbe vert gyanúsítottaktól. A nyomozók elővették a Molnár Péter vállalkozó ellen elkövetett robbantásos merénylet aktáit is. Molnár Pétert 1997. augusztus 13-án a Balatonalmádi és Szentkirályszabadja közötti útszakaszon Nissan Patrol terepjáróval felrobbantották. A gépkocsi akkor 33 éves vezetője meghalt, utasa életveszélyes sérülésekkel került kórházba. A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság emberölés miatt ismeretlen tettes ellen kezdte meg a nyomozást, majd az ügy átkerült az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságához. Ott 2001-ben megszűntették a nyomozást. Hogy mi a közös a leszámolásos ügyekben? Sok. A feltételezett megbízók és az áldozatok is az alvilág ismert emberei voltak, a helyszíneléseket pedig rendre elrontották.
Szakmai hibák miatt, netán trehányságból, esetleg politikai nyomásra?

Magyar Maffia Háború

1996

Prisztás József 1996.november 1-én egy üzleti megbeszélésről távozott barátjával. Gyilkosa "jó ideje ott szerencsétlenkedett már az utca elején", mondta néhány tanút idézve a rendőrség illetékese, kevéssel a bűntény után. Később ugyanő már azt állította: a gyilkosságnak nem volt szemtanúja. Majd pedig azt, hogy a tettes nejlonzacskót húzott a pisztolyt tartó kezére, s azon keresztül lőtt, hogy a hüvely ne maradjon a helyszínen, s a rendőrség ne azonosíthassa a gyilkos fegyvert. Elvileg Prisztás barátjától is tudhatták ezt a nyomozók, bár akkor még róla azt állították, hogy sokkot kapott a történtektől, és sokáig nem is lehetett kihallgatni. Valószínűbbnek tűnik tehát, hogy a gyilkosságnak mégiscsak volt szemtanúja, és az utóbb "ügyetlen kommunikációnak" minősített hablatyolással valójában őt (őket) akarták védeni a nyomozás irányítói. (Az sem zárható ki, hogy a rendszerváltást követő első nyílt színi kivégzés hatására maguktól is összevissza beszéltek a rendőrök.)

Teljes bizonyossággal ma is csak azt jelenthetjük ki, hogy amikor Prisztás az autójába ült, lövés dördült, a férfi kizuhant az autóból, a tettes pedig elkerekezett az alsó rakpart felé. Prisztás azonnal meghalt, gyilkosa és a kivégzés indítéka, esetleges megbízóinak kiléte máig ismeretlen. Prisztásról tudni kell, hogy az olajos és egyéb alvilági körökben jócskán kivette a részét. Ugyanis ő már korábban is egy „pénzember” volt, aki nagy összegekeket fektetett különböző üzletekbe, de főleg olajba, és ingatlanokba.

Néhány nappal később az Ügetőn rálőttek Lakatos Csaba hajtóra, aki Prisztás lovaival versenyzett; 1996-ban 383 versenyen indult, 97-et megnyert, 47-szer végzett a második helyen, összesen közel hétmilliót keresett. A rendőrök tanúként őt is kihallgatták néhány órával a Prisztás-gyilkosság után. Lakatos korántsem volt annyira tehetős, mint a vendéglátóiparban utazó Prisztás, de jól ment neki. A nyomozók szerint lényegesen jobban élt, mint ahogy azt a versenyzésből tehette volna. Figyelemre méltó, hogy a Lakatos elleni bűncselekmény helyszínén megjelent Pintér Sándor is…

Lakatos András, ismertebb nevén "Kisbandi", akit az idő tájt az alvilág bankárjaként emlegettek (egy évvel korábban néhány társával 150 milliós alaptőkével takarékszövetkezetet akart alapítani, de a hatóságok közbelépése miatt végül nem kapott működési engedélyt), 1996 nyarán olajra gyűjtött az éjszaka császáraitól, azoktól, akiknek volt befektetni való pénzük a drogüzletekből és prostitúcióból. Úgy hírlett, Kisbandi közel hárommilliárdot kuncsorgott össze.

Totka Pál, a II. kerületben élő halnagykereskedő viszont már legális jövedelme alapján is tehetős ember volt. Őt háza kerítésének tetejéről kilenc lövéssel életveszélyesen megsebesítették, 1996. november 21-én, három héttel a Prisztás gyilkosság után.

1996. november 26-án, Budapesten, a XI. kerületi Kőérberki úton több lövéssel megsebesítették Csapó Zoltán 56 éves vállalkozót, egy kamionparkoló tulajdonosát.

1996. december 18-án, Budapesten, az Üllői út 189. számú ház előtt az utcán lelőtték a "Cinóber" néven ismert Domák Ferenc 42 éves vállalkozót. Őt korábban Rákóczi téri prostituáltak futtatójaként ismerte a rendőrség, azonban a később az olajozásból szerezhetett jelentős pénzeket.

1997

A merényletek 1997-ben folytatódtak: már január 1-jén páncéltörő rakétát lőttek a Szépvölgyi úti Secret Night Clubra. Október 9-én a klub közvetlen közelében egy kerékpárra szerelt távirányítós bombával merényletet kíséreltek meg Hoffman István ellen, akit Prisztás utódjának tartanak. Ez volt az első alkalom, amikor „kívülállók” is megsebesültek. Még az 1997-es év krónikájához tartozik Szlávy Bulcsú eltűnése, Zubovics Gyula szentendrei vállalkozó terepjárójának felrobbantása, aki ugyan a merényletet túlélte, de kevéssel később a kórházban fertőzés következtében meghalt. Augusztus elején Molnár Péter veszprémi vállalkozót, november elején, Szegeden pedig Németh Zoltánt ölték meg - gépkocsijuk felrobbantásával. Dóri Sándor kaszinótulajdonosra, ismeretlen tettesek rálőttek.

Boros Tamás vállalkozóra, szintén ismeretlen tettesek lőttek, a szóbeszédek szerint árulása miatt akartak vele végezni, mivel 1997 tavaszán nagyrészt a tőle kapott információk alapján csapott le a rendőrség az Energol Rt. és a Conti Car Kft. vezetőire. Nyolcmilliárdos adócsalás gyanújával kezdődött az ügy, azonban a közel tíz évig tartó büntetőeljárás végére néhány százmilliós összegre olvadt a vád. Minden idők legnagyobb olajügyének vádlottjai a végén akkora ítéleteket kaptak, mint amennyit előzetesben töltöttek. Volt, aki kevesebbet. Az ügyben eljáró bíróságok a rendőrség és az ügyészség munkáját kritizálták.

1997. december 18-án, Gyöngyösön, a TA-MI élelmiszer áruház előtt alvilági leszámolásra emlékeztető módszerrel meggyilkolták Nagy András 46 éves gyöngyösi vállalkozót.

1998

Gengszterfilmbe illő leszámolás tanúi lehettek február 11-én, a fővárosi csúcsforgalomban, a Margit körúton haladók. Fél hat körül a város talán legforgalmasabb pontján, a Margit utcában Fenyő János Mercedese mellett egy régi típusú Mitsubishi fékezett le, az autóból egy húsz év körüli férfi ugrott ki és egy Agram-2000 típusú hangtompítós géppisztolyból tüzelni kezdett a Vico Rt. elnök-vezérigazgatójára. Fenyőre 30 lövést adott le a vállalkozó - azonnal meghalt.

A rendőrség a kezdetektől tényként kezelte, hogy minden robbantás és leszámolás hátterében „az olajat” kell keresni (kivéve: Fenyő János kivégzése). Esetleg nagy összegű uzsorahiteleket. Vagy: együtt a kettőt. Akkoriban tombolt az „olajláz”: aki tehette (volt hozzá elég pénze, bátorsága, eszköze és persze kapcsolata), „olajozott”.A dízelolaj árának negyedéért, vagy még olcsóbban forgalmazott háztartási fűtőolajból (a hto gyakorlatilag pirosra festett gázolaj volt) különféle módszerekkel kivonták a festéket, és lefizettek vámosokat, akik ezért szemet hunytak a „vegyészkedések” felett, aztán a „gázolajat” az üzemanyagot terhelő tetemes adók megfizetése nélkül eladták a feketepiacon. Az olajcsalások kapcsán felvetődött több politikus neve is (pl.: L.S., Cs.S., B.P., K.P.), de a hatóságok nagyívben elkerülték őket (is).

Az áruló Boros Tamás az alvilág feketebárány volt. Már fénykorában is nyílt titok volt, hogy olajügyekben ő a rendőrség első számú besúgója. Maga is "olajozott", tudta, miről beszél. Az őt ismerők szerint gátlás nélkül bemártott mindenkit, aki az útjába került. Ebben az időben Boros ellen már hat merényletet követtek - sikertelenül. Végül 1998. július 2-án, máig ismeretlen tettesek az Aranykéz utcában felrobbantották. A belvárosi merényletben rajta kívül három vétlen ember halt meg és több mint húszan megsebesültek.

Egyes rendőrségi körök szerint Boros Tamás felrobbantásával olyan koronatanújuk veszett oda, aki mindent tudott és minden összefüggést ismert.

Mindazonáltal Boros legalább akkora teher volt a rendőrség számára, mint amekkora „hasznot” hajtott. Személye és besúgói tevékenysége megosztotta a testületet. A szervezett bűnözés ellen létrehozott Központi Bűnüldözési Igazgatóság védte őt, és eljárások sorát indította az információi alapján. A BRFK és a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság ellenben ugyanolyan veszélyes bűnözőnek tartotta, mint azokat, akikre Boros terhelő vallomásokat tett, és ekként is bántak vele. E két főkapitányság akkori nyomozói úgy vélték, Boros Tamás saját érdekében, üzleti riválisainak kiiktatására használja fel a rendőrséget. Egyszer tetten is érték, kézigránátok eladása közben, de néhány órával később már szabad volt - felsőbb utasításra. A gránátos ügyről pedig szép lassan mindenki megfeledkezett. Az ilyen és ehhez hasonló esetek Borost az alvilágban "érinthetetlenné", ám éppen ezért veszélyessé is tették. Halála után egy nyomozó találóan úgy fogalmazott: könnyebb lenne begyűjteni azokat, akik nem kívánták a halálát, mint számba venni az ellenségeit, akiknek megért (volna) pár milliót, hogy kiterítve lássák…

1999

1999. február 2-án Lelőtték Döcher "Csontkezű" György vállalkozót és "Bolgár Misi" gúnynéven ismert testőrét a XV. kerületi Szent Korona u. 25. szám alatti Palota presszóban. Döcher ötéves börtönbüntetését töltötte, de hivatalosan, engedéllyel tartózkodott a börtön falain kívül.

1999. április 12-én, Tahitótfaluban géppisztolysorozattal végeztek Seres Zoltán vállalkozóval és a Bentley márkájú gépkocsijában ülő olasz üzletemberrel, N. Sforzával. Sokak szerint Seres jó kapcsolatban volt a Magyarországon működő orosz és ukrán szervezett bűnözői körökkel, valamint több nyomozó munkáját is segítette információkkal. A rendőrség hiába vizsgálta a gyilkos által használt motorkerékpárt és a bukósisakot, egyelőre Seres merénylője sem került kézre.

1999. április 19-én a szentendrei robbantásos merényletet kíséreltek meg Csüllög Zsigmond ellen. A férfi, - aki a Conti Car autókereskedelmi vállalkozás egyik volt tulajdonosa - túlélte a merénylete, de élete csak a szerencséjén - pontosabban: a kutyáján - múlt.

2000

2000. január 14-én, Budapesten, a XXII. kerületi Gerinc utca és Pék utca sarkán több lövéssel meggyilkolták a terepjárójában ülő Reichardt Ignác vállalkozót, aki a Portofinó Kft. révén 1999. november 24-ig a London Bróker Rt. tulajdonosa volt, és üzleti kapcsolatban állt a Budalakk-cégcsoporttal.