Hogy mekkora szerepet játszanak a politikai kötődések a közpénzek áramlásában, az leginkább egy kormányváltás előtti, illetve utáni év adataiból olvasható ki: e logika mentén vizsgálta meg a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézete Korrupciókutató-központjának kutatócsoportja közel 4000 hazai cég és 78 ezer közbeszerzés - szerződés odaítélése - 2009-re, illetve 2011-re vonatkozó adatait. A lehangoló eredményt „Politikai befolyás a közbeszerzési piacon?” címmel tették közzé.

A tanulmányban először azt tisztázzák, milyen módokon befolyásolhatja a politika a közbeszerzéseket, illetve a közpénzből megvalósuló munkákra pályázó cégeket: „A közbeszerzési döntésekben a közgazdasági logikán túl több úton is érvényesülhetnek politikai hatások. Az első és legnyilvánvalóbb jel, ha egy kormányváltás után jelentősen változik a közbeszerzéseket elnyerő cégek összetétele.” Vagyis, ha - a konkrét esetben - az látszik, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány idején egy bizonyos körhöz tartozó cégek nyerik a közbeszerzések túlnyomó részét, míg a Fidesz-KDNP-kormány alatt egy másik csoporthoz tartozó vállalatok győznek feltűnő arányban.

Előfordulhat persze olyan is, hogy ugyanazok nyernek különböző kormányok alatt: ilyenkor úgy valósulhat meg korrupció, hogy a győztesek a kormányváltás után már nem a bukott, hanem az új kormány pártjaihoz kötődő szervezetek vagy magánszemélyek számára utalják a kenőpénzt.

A politikai befolyásolás harmadik módja, hogy a kormányváltás előtt és után is sokat nyerő cégekben megváltoztatják a tulajdonosi szerkezetet: bukott párt emberei ki, győztes párt emberei be.

A tanulmány készítői a három korrupciós modell közül az elsőt vizsgálták. „Az elemzés során a piac méretét és az egyes cégek piaci részesedését a megnyert szerződések összege alapján számoltuk. Az elemzés logikája az, hogy amennyiben a közbeszerzések fontosabb céljai nem változnak - például a közbeszerzési költés főbb szektorok közötti megoszlása változatlan -, akkor az egyes cégek piaci részesedései sem változhatnak drasztikusan a kormányváltás következtében.” Mégpedig azért nem, mert nincs olyan, hogy a versenypiac egyszer az MSZP-SZDSZ-kormányhoz közel álló cégeknek kedvez, máskor meg a Fidesz-KDNP-kormányhoz közel állóknak. Ha mégis drasztikus a változás, ott felsejlik a politikai befolyásoltság, márpedig a változás drasztikus: a 2009-ben legnagyobb összegben nyerő cégek többségének közbeszerzési részesedése 2011-ben minimálisra apadt - állapítja meg a tanulmány. A balliberális kormány utolsó teljes évében a legtöbb közbeszerzési pénzt elnyerő 30 cég együttesen a közbeszerzési piac közel harmadát - 30,4 százalékát - birtokolta. Az Orbán-kormány első teljes évének, 2011-nek a második felére ez a részarány 7 százalékra csökkent.

A közbeszerzéseken persze a mostani kormány alatt is hirdetnek győztest, ám e tekintetben az látszik, hogy a 2011-ben legnagyobb összegben nyerő 30 cég részesedése a kormányváltás előtti 9,3 százalékról 27 százalékra nőtt. Erősen úgy tűnik tehát, hogy az új érában „lecserélődtek” a nyerők. A tanulmány nem nevesíti a 30-30 vállalatot, csupán azt a hatot nevezi meg, amelyik mindkét kormányzati ciklusban a győztesek közt szerepel. Ezek: a Duna Aszfalt Kft., a KÖZGÉP Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt., a SADE-Magyarország Mélyépítő Kft., a Strabag MML Kft. és a Swietelsky Magyarország Kft. Közülük öt az építőiparban tevékenykedik, miközben a vizsgált években az építőipari beszerzések aránya az összes közbeszerzés 45-59 százalékát tette ki, továbbá az is kiderült, hogy az építőiparban különösen magasak a korrupciós kockázatok.

Arra a kérdésre, hogy mi olvasható ki a mindkét kormányzat alatt sok állami megrendelést nyerni képes cégek listájából, Tóth István János, a tanulmány egyik készítője elmondta: elképzelhető, hogy annyira jól dolgoznak, hogy megkerülhetetlenek, olyan jó ajánlatot tesznek időről időre, hogy kormányoktól függetlenül nyernek. „A NASA közbeszerzéseinél például a különböző adminisztrációktól függetlenül győznek ugyanazok az alvállalkozók, mert az adott területen ők a piacvezetők” - kaptunk egy példát. Visszatérve Magyarországra, itt elképzelhető az is, hogy az adott cégek minden meghatározó politikai erővel jó kapcsolatot ápolnak, így akárki van kormányon, pályáznak és nyernek, tette hozzá a szakember. Tóth István János azt is elmondta, hogy kutatócsoportjuk tervei között szerepel a mindig nyerő cégek vizsgálata is, ugyanis a kimagasló sikerek „titka” is feltárható tudományos alapon. Ennél is fontosabbnak nevezte azonban azt, hogy kimutassák, mekkora jóléti veszteséget okoz a társadalomnak a korrupció. „A közhiedelemmel ellentétben itt nem csupán a mondjuk 20 százaléknyi kenőpénz károsítja a költségvetést, hanem a közbeszerzések túlárazása, ami a valós piaci árnak akár a dupláját is elérheti.”