A sofőr egyebek mellett arról beszélt: látta, tudta, hogy Hunvald milliókat hordott magánál azért, hogy kerületi önkormányzati képviselőket vesztegessen meg a számára kívánatos döntések, megfelelő szavazatok érdekében. A tanú állítása szerint látta a kötegelt 20 ezres címletű bankjegyeket Hunvald táskájában, borítékban, vagy újságba rejtve, és maga a polgármester többször el is mesélte neki, mire valók ezek a pénzek. Amikor a védelem, illetve a bíróság azt kérdezte: konkrétan hol, mikor, milyen körülmények között voltak ezek a beszélgetések, a tanú azt mondta: nem emlékszik, de benne van korábbi nyomozati vallomásaiban.

A bíróság rákérdezett arra is, mi indokolhatta a tanú többszöri vallomástételét az ügyészségen. Erre a sofőr csak annyit mondott: először írásban, aztán már telefonon hívták. Amikor azt kérdezték a tanútól, meglepődött-e a vesztegetési pénzek hallatán, úgy válaszolt: ezt nem nézte volna ki Hunvaldból, de nagyon sok meglepőt hallott akkoriban. Az erzsébetvárosi önkormányzatnál szóbeszéd volt ugyanis, ki mikor, hogyan gazdagodott meg.

Eleinte Hunvaldnak is csak egy kis értékű autója volt, "aztán egyszer csak lett egy Jaguár, meg a többi (...), és órák, pénzköltés" - fűzte hozzá a tanú, aki a 2000-es években havi 300-400 ezer forintért vezette a polgármester autóját.

Hunvald György másodrendű vádlott mellett Gál György elsőrendű vádlottra, az erzsébetvárosi önkormányzat gazdasági bizottságának egykori szabad demokrata elnökére is terhelő vallomást tett a volt önkormányzati dolgozó. E szerint Gál a vagyontárgyaival kérkedett, és azzal is, hogy lakást szerzett a szeretőjének. Ez utóbbi vád tárgyát képezi, azzal azonban az ügyészség nem vádolta meg Hunvaldot, hogy tettesként ő maga vesztegette volna meg az önkormányzati képviselőket, megvásárolta, vagy megkísérelte volna megvásárolni szavazataikat.

Gál és Hunvald is vitatta a tanú nyilatkozatait. Azt állították, hogy soha nem beszéltek olyasmiről, amit a tanú előadása szerint tőlük hallott. Hunvald azt is vitatta, hogy valaha Jaguár típusú autója lett volna. Hunvald és egy mellette tanúskodó barátja egybehangzóan állította, hogy a Jaguár a baráté volt, ő vásárolta, és csak néhány alkalommal adta kölcsön a kocsit a polgármesternek.

Erre a sofőr azzal állt elő, hogy Hunvald barátjának nem lehetett pénze a nagy értékű autóra, ennek megvásárlásakor, és más üzleti ügyekben is csupán a polgármester strómanjaként járt el. A szembesítések eredménytelenek maradtak. A tárgyaláson kiderült, hogy a sofőr távoli rokona a polgármesternek, és a 2000-es évek első felében kétszer együtt is nyaraltak családjaik.

A Hunvald-ügy tanúk meghallgatásával folytatódik az Fővárosi Bíróságon. A tervek szerint még idén befejeződhet a bizonyítás, és ebben az esetben a jövő év elején hirdethetnek elsőfokú ítéletet.