A képviselő-testület még 2007 novemberében döntött úgy, hogy pályázatot ír ki a Bp. XVII: Uszoda u. 2. szám alatti (helyrajzi szám: 121344/804.) uszoda üzemeltetésére - jogi nyelven: vagyonkezelői jogának átadására -, valamint az uszoda melletti 13 567 nm-es ingatlanrész értékesítésére, azzal a megkötéssel, egy azon egy fürdőkomplexumot (közkeletű nevén élményfürdőt) köteles létrehozni a pályázat nyertese. A versenyeztetési kiírásra egyetlen pályázóként a Fürdő 17 Kft., és a Tempero Zrt. konzorciuma (a konzorcium vezetője: Fürdő 17 Kft.) jelentkezett. A pályázat „komolyságáról” sokat elárul Dr. Hrutka Zsolt önkormányzati képviselő felszólalása, amely a képviselőtestület 2010. május 13-i ülésén hangzott el - és amelyet az ülésen résztvevő Riz Levente polgármester, és Fohsz Tivadar alpolgármester nem cáfoltak.

Részlet a testületi ülés jegyzőkönyvéből: „Dr. Hrutka Zsolt: (…) A képviselőtestület kiírt egy pályázatot, amelynek volt egy érdekes eleme. Amikor megkaptuk az előterjesztést, akkor kibogarászhattuk azt, hogy az eredeti Word-dokumentum, amiben elkészült az anyag, egy olyan névre lett elkeresztelve, amely érdekes egybeesés folytán a későbbi pályázó és a pályázat nyertesének a cégneve volt. A pályázati kiírásra ez az egy cég jelentkezett, és a vagyonkezelői jogra kiírt pályázatot, valamint az ingatlan értékesítésére vonatkozó pályázatot összekapcsolta. Egyetlen ajánlatot tett, úgy, hogy az egyik a másiknak volt feltétele. (…)

Ilyen „malőrt” követően 2008. január 17-én született meg a - fideszes többségű - képviselőtestület két határozata, amelyek szerint a „Budapest XVII. kerület Önkormányzatának tulajdonát képező 121344/804. helyrajzi szám alatt felvett ingatlan meghatározott része vagyonkezelői jogának átadása tárgyában kiírt nyilvános versenyeztetési eljárásban - az Értékelő Bizottság javaslatának figyelembevételével - úgy dönt, hogy a versenyeztetési eljárás győztese a Fürdő 17 Kft. és a Tempero Zrt. konzorciuma - konzorcium vezető: Fürdő 17 Kft.”, továbbá: „Budapest XVII. kerület Önkormányzatának tulajdonát képező 121344/804. helyrajti szám alatt felvett ingatlan meghatározott része tulajdonjogának eladása tárgyában kiírt nyilvános versenyeztetési eljárásban - az Értékelő Bizottság javaslatának figyelembevételével - úgy dönt, hogy a versenyeztetési eljárás győztese a Fürdő 17 Kft. és a Tempero Zrt. konzorciuma - konzorcium vezető: Fürdő 17 Kft.”

Nem létező cég nyerte a pályázatokat

A két, idézett képviselőtestületi határozat azért bizarr, mert a döntés időpontjában a Fürdő 17 Kft. (a konzorcium felelős vezető cége) már egy hónapja nem létezett. A cégbírósági nyilvántartás szerint a társaság (cégjegyzékszám: Cg. 01-09-890372) bejegyzését a bíróság 2007. december 13-án - jogerősen - elutasította. Ebből következően több mint meglepő, hogy a nem létező kft. pályázatokat nyerhetett Rákosmentén. A figyelmetlen/felületes polgármester, alpolgármester, valamint az előterjesztést megszavazók nem takarózhatnak azzal, hogy a pályázó „konzorciumként” lépett fel, ugyanis a „konzorcium” nem több, mint a részes felek (tagok) polgári jogi szerződésben szabályozott munkamegosztásán alapuló együttműködése valamely feladat, projekt közös megvalósítása céljából. A konzorciumnak, mint szervezetnek sem a polgári jog, sem a közigazgatási jog szabályai szerint nincs jogképessége, és nincs önálló jogi érdeke sem. Magyarul: a pályázatok vonatkozásában kizárólag a „konzorcium” vezetőjeként megnevezett Fürdő 17 Kft-nek volt jogképessége, és jogi érdeke - egészen 2007. december 13. napig, amikoris a cégbíróság jogerősen elutasította a cégbejegyzési kérelmét.

Noha a XVII. kerületben nem közbeszerzési, „csak” versenyeztetési eljárásban hirdettek nyertesnek egy olyan „konzorciumot”, amelynek egyik tagja az eredményhirdetést megelőzően „légneművé” vált, érdemes elolvasni - érdekességként - a Magyar Közbeszerzési Tanács „Konzorciumok a közbeszerzésben” címet viselő jogi anyagának (2008/32.) egy rövidke részletét: „(…) ha valamelyik konzorciumi tag vonatkozásában kizáró ok áll fenn, illetve alkalmatlan a szerződés teljesítésére, az a teljes ajánlat érvénytelenségét vonja maga után. (…)”

Általában. Jogállamokban. De nem Rákosmentén, mert arrafelé kevésbé szőrösszívűek a kerületi vezetők, nem akadnak fenn olyan „apróságon”, hogy egy cég nem szerepel a működő gazdasági társaságok közhiteles nyilvántartásában.

Nem tudni, milyen körülmények között, milyen „szövegkörítéssel”, de 2008 májusára a Fürdő 17 Kft-ből Rákosmente-Fürdő Kft. lett. No, nem a szó szoros értelmében, nem ténylegesen, csupán a XVII. kerületi önkormányzat 2008. május 15-én megtartott képviselőtestületi ülésén résztvevők fejében történt - a polgármester előadásának köszönhetően - „névváltozás”. Lehet, észre sem vették ezt a kis „apróságot”?

„173/2008/05.08. Rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés

Javaslat a Budapest XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata és a Rákosmente-Fürdő Kft. közötti vagyonkezelési szerződés jóváhagyására és megkötésére. Előadó: Riz Levente” (23 igen szavazat, 6 tartózkodás)

„174/2008/05.08. Rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés

Javaslat a Budapest XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata és a Rákosmente-Fürdő Kft. közötti ingatlan adásvételi szerződés jóváhagyására és megkötésére. Előadó: Riz Levente” (20 igen szavazat, 9 tartózkodás)

Egy három évvel ezelőtti újsághírben így számoltak be a nagy eseményről: „2008. május 21-én Riz Levente Rákosmente polgármestere és Németh Zsolt a Rákosmente-Fürdő Kft. ügyvezetője aláírta az Újlak (Uszoda) utcai uszoda vagyonkezelői szerződését, valamint az új, másfél milliárd forint értékű élményfürdő-beruházásról szóló megállapodást. Az aláírási ceremónián részt vett Fohsz Tivadar alpolgármester, valamint Hajdú István, a Rákosmente-Fürdő Kft.-t száz százalékban tulajdonló Tempero Zrt. elnök-vezérigazgatója.”

A szerződés, amelynek már az első oldala sem igaz…

Hát, akkor nézzük, mit is írtak alá a szerződő felek! Az adásvételi dokumentum első oldalán, vastag betűkkel nyomtatva, a következő szöveg olvasható: „Felek rögzítik, hogy vevő, mint a Fürdő 17 Kft. és Tempero Zrt. konzorciumának konzorciumi vezetője a Fürdő 17 Építőipari, Beruházó, Ingatlanfejlesztő és Ingatlanforgalmazó Kft. cégnév alatt indult a fentiekben jelzett eljárásban. Felek rögzítik, hogy a Fürdő 17 Építőipari, Beruházó, Ingatlanfejlesztő és Ingatlanforgalmazó Kft. a Rákosmente-Fürdő Építőipari, Beruházó, Ingatlanfejlesztő és Ingatlanforgalmazó Kft-vel azonos jogi személy, aminek az utóbbi elnevezése a cégbíróságon közhitelesen bejegyzett cégneve.”

Erre szokták mondani: szép, szép - kár, hogy nem igaz. Ugyanis a Rákosmente-Fürdő Kft. 2007. december 17-én alakult, négy nappal azt követően, hogy a cégbíróság a Fürdő 17 Kft. cégbejegyzési kérelmét elutasította. A Rákosmente-Fürdő Kft-t a cégbíróság, Cg. 01-09-890928 cégjegyzék számon, 2008. január 3-án jegyezte be. A Fürdő 17 Kft. cégjegyzék száma: Cg. 01-09-890372. Vagyis: a két cég több okból sem volt „azonos jogi személynek” nevezhető a 2008. május 21-én aláírt ingatlan adásvételi szerződésben. Az egyik: a Fürdő 17 kft. akkor már nem volt jogi személy. Sőt, semmilyen sem volt. Nem is létezett. A másik: a két cég más-más időpontban alakult, és különböző cégjegyzék számon szerepelnek a cégbíróság nyilvántartásában - tehát: ebből eredően sem lehetnek azonosak.

Bizonyára vannak helyek, ahol az ilyet egyszerűen megvezetésnek nevezik. Rákosmentén vajon minek?

Feltételes módok sora, avagy mi lenne, HA trolibusz lennék? Akár…

Az ingatlan adásvételi szerződésben - egyebek mellett - rögzítésre került, hogy a vevő kötelezettséget vállal arra, hogy az ingatlanon „Élményfürdő Wellness létesítményt” épít. A beruházásra vonatkozó, a vevő által megkötendő végleges bankhitelszerződés megkötéséig az eladó tulajdonjoga fenntartásra kerül. A szerződés 6. pontja szerint a hitelszerződés akkor tekinthető megkötöttnek, ha a megkötés tényét vevő a hitelszerződés eredeti példányának bemutatásával igazolja. A szerződés 20. pontjában a felek a beruházás teljesítési határidejeként a vevő hitelszerződésének aláírásától számított 14 hónapot jelöltek meg. A dokumentumban kikötésként szerepel, hogy amennyiben a hitelfelvétel az ingatlan adásvételi szerződés megkötésétől (2008. május 21.) számított 4 hónapon belül nem valósulna meg, eladó a szerződéstől elállhat és kártérítési igény kizárásával kérheti az eredeti állapot helyreállítását.

Tehát az adásvételi szerződést gyakorlatilag egy majdani - esetlegesen - bekövetkező eseményre (a vevő hitelfelvételére) alapozták. Ugyancsak esetlegesen fogalmazták meg a majdani esemény elmaradásának következményeit: „eladó a szerződéstől elállhat”, illetve „kérheti az eredeti állapot helyreállítását”.

A szóban forgó, 13 567 nm-es ingatlan vételárát nettó 191 millió forintban határozták meg. Az összeget - hasonlóan az Újlak (Uszoda) utcai uszoda vagyonkezelői (üzemeltetői) jog árához, amelyet 15 évre nettó 150 millió forintban állapítottak meg - a vevő nem készpénzben, hanem szolgáltatásokkal egyenlíthette ki eladó részére. Vevő a vételár kiegyenlítésének ellenértékeként vállalta, hogy 10 000 000 millió Ft. + áfa összegben parkolókat épít ahhoz az uszodához kapcsolódóan, amelynek vagyonkezelői jogát 15 év időtartamra megszerezte. Tetszenek érteni? Nettó 10 millió forint értékben. Ennyi. Slussz. Az összegen kívül egyéb megkötést - például darabszám, méret, minőség, stb. - nem fogalmaztak meg a szerződésben.

A Rákosmente-Fürdő Kft. vállalta továbbá, hogy 15 éven keresztül 20 %-os kedvezményt biztosít a kerületi lakosok számára a mindenkori jegyárakból a „Wellness és Fürdő komplexumban”, illetve, hogy az önkormányzati tulajdonú régi uszoda területén egy jégpályát épít, valamint egy udvarteret alakít ki, összesen 60,4 millió forint értékben. Mindezek mellett felújítja a Ferihegyi úti Tanuszodát is, új vegyszer-adagoló rendszert épít ki, korszerűsíti a szellőztető-rendszert, valamint felújítja a létesítmény várakozóterét. Ezek teljes költsége 11,6 millió forint.

„Megálmodott” veszteség és a valóság

A legnagyobb tételt azonban az Újlak (Uszoda) utcai uszoda üzemeltetése kapcsán keletkező veszteségek jelentik a szerződésben, amelyeket a vevő az adásvételi dokumentum mellékletét képező elszámolási táblázatban foglaltakat követve átvállal, oly módon, hogy a veszteségeket az ingatlan vételárából leírhatja. Az elszámolási mellékletben - amelyet az eladó, a vevő, és a szerződést készítő, azt ellenjegyző ügyvéd is ellátott kézjegyével - a következő, az ingatlan vételárából (191 millió Ft. + áfa), valamint az uszoda vagyonkezelői (üzemeltetői) jog árából (15 évre 150 millió Ft. + áfa) leírható összegek kerültek feltüntetésre:

2008. év

Uszoda felújítás költsége: - 65 000 000 Ft. (+ áfa)

Uszoda üzemeltetésének vesztesége: - 51 625 000 Ft. (+ áfa)

Jegy kedvezmény: - 680 556 Ft. (+ áfa)

Önkormányzati támogatás: + 9 673 611 Ft. (+ áfa)

2009. év

Uszoda üzemeltetésének vesztesége: - 86 666 667 Ft. (+ áfa)

Jegy kedvezmény: - 1 166 667 Ft. (+ áfa)

Önkormányzati támogatás: + 16 583 333 Ft. (+ áfa)

2010. év

Uszoda üzemeltetésének vesztesége: - 101 666 667 Ft. (+ áfa)

Jegy kedvezmény: - 7 166 667 Ft. (+ áfa)

Önkormányzati támogatás: + 16 583 333 Ft. (+ áfa)

2011. év

Uszoda üzemeltetésének vesztesége: - 119 583 333 Ft. (+ áfa)

Jegy kedvezmény: - 7 166 667 Ft. (+ áfa)

Önkormányzati támogatás: + 16 583 333 Ft. (+ áfa)

Tehát az ingatlan adásvételi szerződés elszámolási mellékletében szereplő tételek alapján a Rákosmente-Fürdő Kft. 2011. március végére mind az ingatlan vételárát, mind az uszoda vagyonkezelői jog ellenértékét (összesen 341 millió Ft. + áfa) teljes egészében megfizette a XVII. kerületi önkormányzatnak. Mindezt úgy, hogy a vételárból leírható veszteségek és egyéb költségek mellé még közel 60 millió Ft. (+ áfa) önkormányzati támogatásban is részesült 2008. és 2011. között…

                                   lev1, alias Riz Levente polgármester

Felmerül a kérdés: vajon mi alapján állapította meg - évekre előre - az önkormányzat az uszoda üzemeltetéséből keletkező veszteségeket? Riz Levente polgármester a 2010. májusi képviselőtestületi ülésen úgy nyilatkozott ezzel kapcsolatban, hogy 2007-ben, amikor még az önkormányzat működtette az Újlak (Uszoda) utcai uszodát a kiadási oldalon 111 640 000 Ft. szerepelt, amelyből 52 570 000 Ft. volt a személyi juttatás és az ahhoz kapcsolódó munkáltatót terhelő járulékok összege, dologi kiadásként pedig 59 000 000 Ft-ot fordítottak az uszoda üzemeltetésére. Ugyanakkor bevételként 41 708 000 Ft-ot könyvelhettek el. A veszteség tehát mintegy 70 millió forint volt a kérdéses esztendőben. Ebből kiindulva, erre alapozva „álmodták” meg a majdani veszteségeket, amelyek meghatározásánál figyelembe vették, hogy azokban az években, amikor az önkormányzat működtette az uszodát, a veszteség évente mintegy 15-20 százalékkal emelkedett. Ezt az elszámolási mellékletben úgy érvényesítették, hogy évente átlagosan 17,5 százalékkal növelték az ingatlan vételárából leírható veszteségek összegét.

Ez az eljárás akár elfogadható is lehetne. Egészen addig, amíg valaki nem veszi a fáradtságot, hogy betekintsen a Rákosmente-Fürdő Kft. mérlegadataiba. A privatkopo.hu vette a fáradtságot…

A Rákosmente-Fürdő Kft. 2008. évi egyszerűsített éves beszámoló összköltség eljárással készített eredménykimutatása:

Értékesítés nettó árbevétele: 23,061 millió Ft.

Anyagjellegű ráfordítások: 27,633 millió Ft.

Személyi jellegű ráfordítások: 10,191 millió Ft.

Értékcsökkenés leírása: 743 ezer Ft.

Egyéb ráfordítások: 33 millió Ft.

ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY: - 15 539 000 Ft.

(Megjegyzés: a Rákosmente-Fürdő Kft. 2008. júniusától üzemeltette az uszodát, amely augusztus végéig - felújítási munkálatok végzése miatt - zárva volt.)

Emlékeztetőül: a 2008. évre vonatkozóan az önkormányzat 51 625 000 Ft. uszoda üzemeltetéséből keletkező veszteség, továbbá 680 556 Ft. jegy kedvezmény (azaz összesen 52 305 556 Ft.) leírását tette lehetővé a kft-nek az ingatlan vételárából, valamint az uszoda vagyonkezelői jog árából. Miközben a cég TÉNYLEGES vesztesége 15,5 millió forint volt.

A Rákosmente-Fürdő Kft. 2009. évi egyszerűsített éves beszámoló összköltség eljárással készített eredménykimutatása:

Értékesítés nettó árbevétele: 49,619 millió Ft.

Egyéb bevételek: 16,583 Millió Ft. (önkormányzati támogatás)

Anyagjellegű ráfordítások: 59,748 millió Ft.

Személyi jellegű ráfordítások: 26,741 millió Ft.

Értékcsökkenés leírása: 4,864 ezer Ft.

Egyéb ráfordítások: 309 millió Ft.

ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY: - 25 634 000 Ft.

Emlékeztetőül: a 2009. évre vonatkozóan az önkormányzat 86 666 667 Ft. uszoda üzemeltetéséből keletkező veszteség, továbbá 1 166 667 Ft. jegy kedvezmény (azaz összesen 87 833 334 Ft.) leírását tette lehetővé a kft-nek az ingatlan vételárából, valamint az uszoda vagyonkezelői jog árából. Miközben a cég TÉNYLEGES vesztesége 25,6 millió forint volt.

Tehát miközben a Rákosmente-Fürdő Kft. 2008-ban és 2009-ben az uszoda működtetéséből keletkezett TÉNYLEGES vesztesége összesen mintegy 41 millió forint volt, a XVII. kerületi önkormányzat 140 millió Ft. „megálmodott” veszteség leírását tette lehetővé számára. Azaz: a cég 19 hónap alatt kvázi 100 millió forintot kapott ajándékba Riz Leventééktől. Pontosabban a XVII. kerületi lakosoktól - merthogy közvagyonról van szó.

A Rákosmente-Fürdő Kft. 2010. évi mérlegadata még nem áll rendelkezésünkre, mivel annak benyújtási határideje 2011. május vége, de az önkormányzat által meghatározott évi 17,5 százalékos veszteségnövekedést - nagyvonalúan - 20 százalékra kerekítve vélelmezzük, hogy a társaság TÉNYLEGES vesztesége a tavalyi évben nem haladhatta meg nagyságrendekkel a 30,7 millió forintot. Ugyanakkor az önkormányzat uszoda üzemeltetésének vesztesége címén 101 666 667 Ft., míg jegy kedvezmény címén 7 166 667 Ft. (azaz: összesen 108 833 334 Ft.) leírását tette lehetővé a társaságnak az uszoda melletti földterület vételárából, valamint az uszoda vagyonkezelői jog árából 2010-ben.

Összegezve: a cég uszodaüzemeltetésből eredő TÉNYLEGES vesztesége a 2008., 2009., és 2010. években mintegy 72 millió forintra rúghat (a 2010. év becsült adat), ugyanakkor a Riz Levente vezette önkormányzat a jelzett esztendőkben összesen mintegy 249 millió forint veszteség leírásához járult hozzá, így a kft-nek 31 hónap alatt mintegy 177 millió forintot „ajándékoz(hat)tak” a kerület vagyonából. És, ha ezt a kalkulációmenetet továbbvisszük, arra juthatunk, hogy 2011. első negyedévének végére a Rákosmente-Fürdő Kft. gyakorlatilag nulla forintért letud(hat)ta a telek nettó 191 millió forintos vételárának kiegyenlítését. Abrakadabra…

Két határidő: melyik az igaz?

Igen ám, csakhogy a vevő 35 hónap elmúltával sem teljesítette az adásvételi szerződésben vállalt azon kötelezettségét, hogy 14 hónapon belül „Élmény Wellness komplexumot” épít az általa vesztségek leírásával megvásárolt földterületen. (Fohsz Tivadar alpolgármester szerint ennek oka, hogy kitört a gazdasági válság, és a bankok nem akaródznak hiteleket nyújtani a szegény vállalkozásoknak.) Nagy kérdés persze, hogy mihez képest 14 hónap? Merthogy az ingatlan adásvételi szerződés készítője ebben sem fogalmazott egyértelműen. Sőt, kifejezetten ellentétes határidőket szabott meg. A szerződés 20. pontjában a felek a beruházás teljesítési határidejeként a vevő hitelszerződésének aláírásától számított 14 hónapot jelöltek meg. A 35. pont alatt azonban már a következő szöveg szerepel: „Amennyiben a birtokbaadástól számított 14 hónapon belül a vállalt munkálatok, a jóváhagyott terv(ek)ben szereplő létesítmények nem, vagy nem 1. osztályú minőségben valósulnak meg, akkor (…) amennyiben a vevő a beruházást a teljesítési határidőt követő 12 hónap elteltével sem fejezi be, úgy az eladó jogosult elállni az adásvételi szerződéstől és követelni az eredeti állapot helyreállítását. Ebben az esetben az elszámolás az Önkormányzat kártérítési igényei és a vevő elállással kapcsolatban felmerült költségeinek figyelembe vételével történik, ezzel egyidejűleg a vagyonkezelői szerződés is felbontásra kerül, és a felek időarányosan számolják el a felmerült költségeket.”

„Feledékeny” polgármester

Két különböző határidő. Vajon melyik lehet az igaz? Ami biztos: az ingatlan birtokba adása 2008. június 1. nappal megtörtént. Ugyancsak tény: a polgármester mindezidáig nem tájékoztatta a képviselőtestület tagjait arról, hogy a Rákosmente-Fürdő Kft. bemutatta volna a megkötött hitelszerződés eredeti példányát. Pedig alkalma éppen lett volna rá, ugyanis 2010. május 27-én született egy képviselőtestületi határozat, idézzük:

„207/2010. (V. 27.) Kt. határozat

1. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete 2010. december 31. napi határidő tűzésével felszólítja a Rákosmente-Fürdő Építőipari, Beruházó, Ingatlanfejlesztő és Ingatlanforgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaságot, mint a 121344/804 hrsz-ú ingatlan meghatározott részének eladása tárgyában kiírt nyilvános versenyeztetési eljáráson nyertes konzorcium vezetőjét, hogy a 121344/804 hrsz-ú ingatlan meghatározott részére vonatkozó, 2008. május 5. napján kelt adásvételi szerződésben meghatározott beruházás hiteligényének fedezetét biztosító, hitelintézettel kötött szerződését mutassa be Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata, mint eladó számára.

2. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete felhatalmazza a polgármestert, hogy - amennyiben az 1.pontban foglalt feltételt a Rákosmente-Fürdő Építőipari, Beruházó, Ingatlanfejlesztő és Ingatlanforgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaság határidőre nem teljesíti - a 121344/804 hrsz-ú ingatlan meghatározott részének adásvétele tárgyában létrejött, 2008. május 5. napján kelt adásvételi szerződés felbontása érdekében az Önkormányzat képviseletében teljes jogkörben eljárjon, és az adásvételi szerződést felbontó dokumentumokat jóváhagyásra terjessze a Képviselő-testület elé.

Felelős: Riz Levente polgármester

Határidő: azonnal, a felszólítás megküldésére: a döntést követő 10 napon belül; a dokumentumok beterjesztésére: a Képviselő-testület 2011. februári rendes ülése” (19 igen, 8 nem szavazat, 1 tartózkodás)

Nincs tudomásunk arról, hogy a Rákosmente-Fürdő Kft. 2010. december 31-ig bemutatta volna a XVII. kerületi önkormányzatnak a megkötött hitelszerződés eredeti példányát. Amennyiben a vállalkozás mégis eleget tett volna a képviselőtestület előzőekben idézett határozatának, úgy a polgármester „huncutkodhat”, és titkolja - nem tudni, miért - a kerület képviselői elől a hitelszerződés bemutatásának tényét, annak ellenére, hogy a kérdéses ingatlan eladója nem ő, hanem Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata, ebből következően kötelessége (lenne) e fontos tényről tájékoztatni a képviselőtestület tagjait, akik - a kerület lakosságával egyetemben - 35 hónapja várják, hogy az ügyben történjen végre valami.

Amennyiben a kft. 2010. december 31. napig nem mutatta be az önkormányzatnak a megkötött hitelszerződés eredeti példányát, a polgármester „elfelejtett” eleget tenni a képviselőtestület 207/2010. (V. 27.) határozatának 2. pontjában rögzítetteknek, ugyanis nem terjesztette a képviselőtestület 2011. februári rendes ülése elé - jóváhagyásra - az adásvételi szerződést felbontó dokumentumokat. Ahogy a márciusi elé sem.

Százmilliókra tarthat igényt a projektcégecske

De kanyarodjunk vissza az adásvételi szerződés, valamint a vagyonkezelői megállapodás felbontásából keletkező elszámolás kérdésére. Az ingatlan adásvételi szerződés 18. pontjában megfogalmazott szövegrész szerint: „Vevő a vételár kiegyenlítésének ellenértékeként vállalja, hogy (…) a pályázati kiírásban szereplő Uszoda üzemeltetési költségeket és veszteségeket - amelyek a Felek által elfogadott 17%-os és a KSH által közölt infláció mértékével növekszenek - a 3. sz. mellékletben szereplő elszámolást követve átvállalja. (…)”

A 35. pontban az áll, hogy „a felek időarányosan számolják el a (szerződések felbontásáig - a szerk.) felmerült költségeket.”

Konkrétan - a 3. számú mellékletben szereplő elszámolás alapján - ez így nézne ki, amennyiben az önkormányzat 2011. április 30. nappal mondaná fel az adásvételi, valamint a vagyonkezelői szerződést:

Rákosmente-Fürdő Kft-t megillető (nettó) összeg

2008. év: 117 305 000 Ft.

2009. év: 87 833 000 Ft.

2010. év: 108 833 000 Ft.

2011. év: 42 000 000 Ft. (privatkopo.hu kalkuláció 2011. április 30. napig)

Mindösszesen: 355 971 000 Ft.

XVII. kerületi önkormányzatot megillető (nettó) összeg

2008. év: 5 845 000 Ft. (uszoda vagyonkezelői jog ára, 7 hónapra)

2009. év: 10 000 000 Ft. (uszoda vagyonkezelői jog ára)

2010. év: 10 000 000 Ft. (uszoda vagyonkezelői jog ára)

2011. év: 3 340 000 Ft. (uszoda vagyonkezelői jog ára, 4 hónapra)

Kötbér (a teljesítési határidőt - 14 hónap - követő minden megkezdett késedelmes hónapban vevő nettó 835 000 Ft. késedelmi kötbért köteles fizetni) 21 hónapra: 17 535 000 Ft.

Mindösszesen: 46 720 000 Ft.

Nem kell matematika zseninek lenni ahhoz, hogy megkapjuk a végeredményt: a Rákosmente-Fürdő Kft. nettó 309 197 000 Ft-ot követelhet az önkormányzattól (amennyiben az adásvételi- és a vagyonkezelői szerződés 2011. április 30. nappal felbontásra kerülne az önkormányzat részéről). Ezen felül az önkormányzat ugyan kezdeményezhetne egy - bizonytalan kimenetelű - kártérítési pert a cég ellen az „Élmény Wellness komplexum” felépítésének elmaradása miatt, de mivel a kötelezettséget vállaló kft. törzstőkéje mindössze 500 ezer forint, az esetlegesen megítélt kártérítés összegének behajtása igencsak kérdéses lenne.

Ami viszont már megtörtént: az uszoda melletti területen 2015-ig földhasználati joggal bíró, magántulajdonban lévő pavilonokat fel kellett számolni, mert akadályozták (volna) az építkezés megvalósulását. A tiszta tulajdoni helyzet megteremtése érdekében a kerületi önkormányzat járt el, az adásvétel és kártalanítás 51,4 millió forintba került - a kerület lakosságának.

                                     dr. Gál András Levente, a "precíz"

Az államtitkár fércműve

Itt tart most, közel 3 év elteltével az ügy. Se élmény, se fürdő, se pénz, se posztó… Van viszont egy fércmű, egy ellentmondásokat tartalmazó, feltételes módok sorát felvonultató jogi tákolmány, amelyet „ingatlan adásvételi szerződés” névre keresztelt készítője, dr. Gál András Levente, aki jelenleg a közigazgatási és igazságügyi minisztérium közigazgatási államtitkáraként (is) keresi kenyerét.

2008 január 25-én a „lev1” nicknév mögött meghúzódó Riz Levente polgármester a következő bejegyzéssel nyugtatta az index.hu XVII. kerületi fórumának aggodalmaskodó kommentelőit: „A szerződéseket egy jogállamban be kell tartani/tartatni. Szigorú írásos garanciákat, szankciókat alkalmazunk, hogy ezek alól semmilyen kibúvó ne legyen.”

És mi jár azoknak, akik a szerződéseket - ígéretük ellenére - nem tartatják be? És mi azoknak, akik - ígéretük ellenére - nem alkalmaznak szigorú szankciókat szerződésszegés esetén? Mondjuk egy JOGÁLLAMBAN…

Kérdések - válaszok nélkül…

A privatkopo.hu e-mailben (több alkalommal is) megkereste Riz Levente polgármestert, valamint a Rákosmente-Fürdő Kft. ügyvezetőjét, Németh Zsoltot. Szerettük volna megtudni, hogy a kft. bemutatta-e már az általa megkötött(?) hitelszerződés eredeti példányát a XVII. kerületi önkormányzatnak, amennyiben igen, mikor tette azt meg?

Továbbá: történt-e tételes, részletes elszámolás az Újlak (Uszoda) utcai uszoda 2008-ban végrehajtott felújítását érintően, amellyel összefüggésben az önkormányzat 65 millió forint leírását tette lehetővé az uszoda melletti ingatlan vételárából és/vagy az uszoda vagyonkezelői jog árából?

A Rákosmente-Fürdő Kft. ügyvezetője nem méltatta válaszra bűnügyi portálunkat - pedig 5 napot vártunk rá…

Riz Levente polgármester az alábbi tartalmú e-maillel „segítette” tényfeltáró munkánkat:

„Tájékoztatom, hogy levele a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv) szerint közérdekű adat megismerése iránti megkeresésnek minősül. Megkeresését az első munkanapon 2011. április 18. napján továbbítottam a közérdekű adatot kezelő szervhez (Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala).  A Hivatal a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igényt a törvényes határidőn belül az Avtv 20.§-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően teljesíteni fogja.

Üdvözlettel: Riz Levente”

A fideszes kerületi vezetőnek 4 munkanap kevés volt arra, hogy két - pofonegyszerű - kérdésre válaszoljon. E helyett jogra, törvényre hivatkozott… No comment.

Feketén dolgoztatott a Tempero, elsimították a visszaélést, hogy ne zárják ki a közbeszerzési pályázatokból

Különös méltányosságban részesült a gyógyfürdőkkel kapcsolatos botrányban is érintett egyik cég az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) részéről.

A bejelentés nélkül munkavállalókat foglalkoztató cég a bírság jogerőre emelkedése után fordult méltányossági kérelemmel a főfelügyelőséghez, s bár jogilag nem lett volna lehetséges, a korábbi határozatot az egyik főosztályvezető megsemmisítette - értesült a HavariaPress.

A Tempero Zrt-t 2006-ban sújtotta pénzbírsággal a főfelügyelőség, mivel feketén foglalkoztatott munkavállalókat. A határozat jogerőre emelkedett, mivel a részvénytársaság nem fellebbezett ellene. Az akkori szabályozás szerint a bírság azonban kizárta volna a céget a közbeszerzésből, feltehetően ezért méltányossági kérelmet terjesztettek elő.

Az OMMF akkori és jelenlegi második embere a határozatot méltányosságra való hivatkozással megsemmisítette, holott erre nem lett volna lehetősége. A méltányosság gyakorlására jogi személyek esetében ugyanis nincs lehetőség az akkor is hatályos Munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény értelmében. A hírügynökség értesülése szerint a Tempero Zrt. egyik vezetőjét és a döntést meghozó főosztályvezetőt rokoni szálak kötik össze.

Forrás: HavariaPress (2010.06.28.)