A lap hétfői száma ismerteti: a Legfelsőbb Bíróság már 1985-ben úgy foglalt állást, hogy a képmás nyilvánosságra hozatalának tilalma nem vonatkozik a nyilvános eseményekről, rendezvényekről, táj- és utcarészletekről készült felvételekre, amikor az ábrázolás módja nem egyéni, s a felvétel összhatásában örökíti meg a nyilvánosság előtt lezajlott történéseket. Ez hosszú időre meghatározta az ítélkezést.

Az első nagy figyelmet keltő polgári, kártérítési ügyet hét börtönőr indította meg azt követően, hogy a Magyar Televízió tudósítást közölt Magda Marinko bűnperének tárgyalásáról. A felvételeken felismerhetők voltak a büntetés-végrehajtási intézet munkatársai, arcukat nem takarták ki, noha előzőleg a bíró közölte, hogy ilyen képek bemutatása nem lehetséges. Az ítélkezést máig meghatározó, precedensnek tekinthető polgári ügy végére 1997-ben a Legfelsőbb Bíróság tett pontot. Megítélése szerint a tévé megsértette az őrök személyiségi jogait, mert engedélyük nélkül készített és közölt róluk felvételeket.

A rendőrök személyiségi jogainak védelme főként a 2004-2006-os időszakban került előtérbe. Péterfalvi Attila akkori adatvédelmi biztos úgy foglalt állást, hogy az állam, a hatalom nem lehet arctalan, az intézkedő rendőröknek azonosítaniuk kell magukat, de ehhez általában nincs szükség képmásuk közlésére. A rendőrökről Péterfalvi szerint akkor lehet engedélyük nélkül azonosításra alkalmas képfelvételt készíteni és közzétenni, ha jogszabályt sértettek, például azonosító nélkül vonultak ki az utcára.

A lap közlése szerint e felfogástól tavaly eltért a Pécsi Ítélőtábla. Elvi jelentőségű döntéséből kiolvasható: az egyedi intézkedést teljesítő, igazoltató rendőr nem közszereplő, őt engedély nélkül nem is fotózhatják. A tömegrendezvények, a sport- és politikai események rendőri biztosítása azonban közszereplés, ilyenkor nincs szükség arra, hogy az együttesen fellépő hatósági személyektől hozzájárulást kérjenek, ennek hiányában pedig az arcukat kitakarják.

Az új polgári törvénykönyv tervezete szerint képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Ez civilekre és rendőrökre egyaránt vonatkozik. A tervezet szerint ugyanakkor nem kell az érintett hozzájárulása, ha tömegrendezvényt vagy nyilvános közszereplést kívánnak rögzíteni és bemutatni. A lap szerint ez a szabály hatósági személyek esetében változatlanul teret ad az értelmezésnek.