Az önkormányzatok számára igazán akkor éri meg alkalmazni a nullás kulcsot, ha az odatelepülő cégek jelentős gépjárműparkjuk után fizetnek adót.

Az újlengyeli székhelyet hirdető Cégszolgálat Kft. ügyvezetője Szabó János szerint a községben már 12 éve fennálló adózási helyzet változtatásával nagyon sokat veszítene a település, hiszen ha megemelnék az iparűzési adót, a cégek elmennének, és közel 50 milliót veszítene a település a gépjárműadók miatt. Ennyit messze nem tud beszedni az ott maradt cégektől.

Újlengyel újonnan megválasztott polgármestere annyit mondott telefonon megkeresésünkre, hogy ő személy szerint nem szándékozik megváltoztatni a jelenleg fennálló helyi iparűzési adó mértékét, de erről úgyis a testületnek kell később döntenie.

APEH: nincs hatáskörük

Telefonos érdeklődésünkre az APEH képviselőjétől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az iparűzési adóban nekik semmilyen hatáskörük nincsen, hiszen az a helyi önkormányzatokhoz tartozik, így maximum a területileg illetékes szervek kérdezősködhetnek.

Ám néhány vállalkozó elmondása szerint az APEH nemrégiben úgy is ellenőrizte egy cég szállítóit, hogy tanúvallomást kért a cég és a szállító ügyvezetőjétől, alkalmazottjától, mindkét felet arról faggatva, járt-e a másik székhelyén, telephelyén, ismeri-e a szellemi munkavégzés helyét és személyeit. Sőt, volt már precedens arra is, hogy azt is megkérdezték, járt-e a vevő a szállító székhelyén, és ha igen, akkor milyen színű az ajtó. (Az APEH idei ellenőrzési irányelvei között szerepel a nem valós székhelyszolgáltatást nyújtó ügyvéddel vagy kézbesítési megbízottal rendelkező adózók köre, mint akik fokozottan számíthatnak arra, hogy az APEH kiválasztja őket ellenőrzésre.)

Nemcsak az ellenőrzések miatt nagyon fontos a székhelyáthelyezés utáni megfelelő küldeménykezelés. Gyakorlati problémát jelenthet, ha csak az új székhelyre érkezik a cég postája, és azt onnan késve kapja meg a címzett. Ha pedig a postát tényleges címünkre, telephelyünkre kérjük, akkor gyakorlatilag már megvalósul a telephely fogalma. Ráadásul, ha az APEH két alkalommal hivatalos levelet küld, és az címzett ismeretlen felirattal visszaérkezik, az APEH felszámolási eljárást kezdeményezhet a cég ellen. Ehhez egyébként bárkinek joga van, ha egy cég tartozik neki, de azt székhely címén elérni nem tudja.

Kiskapuzó cégek

Székhelyszolgáltatás 0 százalékos iparűzési adójú településen sok cég szolgáltatásai között szerepel, összegük 3700 forinttól 20-30 ezer forintig is terjedhet. Szolgáltatásaik között a székhely címének biztosítása mellett többnyire telefonos kapcsolattartás, levelezéskezelés, névtáblakészítés, tárgyaló helyiséghasználat és titkári szolgáltatás található.
Az ilyen szolgáltatást igénybevevő cégek profilja sokrétű. A könyvelő szakma csak postaládacégeknek nevezi őket. Akadnak azonban köztük jelentős bevételi forrásokat elkönyvelő informatikai, kereskedelmi, szállító, szolgáltató és tanácsadó cégek is.

Zanaty Márta adószakértő kérdésünkre úgy vélte: „A székhelyáthelyezés nem illegális, de nem is üdvözítő megoldás. A törvény adta lehetőségek kihasználása pedig önmagában nem büntethető. Ha valaki olyan tevékenységet folytat, ami telephelyengedély-köteles, akkor az iparűzési adó alapot meg kell osztani a tényleges telephely települése és például Újlengyel, mint székhely között. Így nem kerülhető meg az adófizetés. A vállalkozás csak a megosztás módját, azaz az adóterhet befolyásolhatja. Nem engedélyköteles tevékenységek esetén elkerülhető a telephelyek bejegyzése, bejelentése, ám szigorúan véve a telephely fogalmába minden iroda beleszámít.

Ez a megoldás azonban a szürkegazdaság felé tolja a vállalkozásokat, és azoknak a cégeknek, ahol fizikai munkavégzés folyik, abszolút nem megoldás a székhely-áthelyezési módszer. Szellemi tevékenységek esetén, amiket lehet távmunkában vagy akár egy kávéházban is végezni, ott működhet a dolog, de ilyenkor is nagyon körültekintően kell eljárni (pl.: levelezés). Ráadásul az APEH szemében az ilyen cégek sokszor nem tűnnek makulátlannak, és hamar magukra terelik a gyanút” – tette hozzá.

Az iparűzési adóról

Az iparűzési adót, önadózással megfizetett adónemként, 1990-ben vezették be helyi adóként. Bevezetése, az esetlegesen adott adókedvezmények mértéke és a beszedés az önkormányzatok mérlegelési és gyakorlati jogkörébe tartozik (leszámítva 2010. év első félévének rövid időszakát, amikor az APEH volt a beszedő).
Az adó alanya mindig az illetékes önkormányzat területén működő vállalkozó, tárgya pedig a vállalkozói minőségben végzett nyereség-, és jövedelemszerzésre irányuló tevékenység.

Az adóalapot – állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén – az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel jelenti.
2010-től az adóalapot csökkenti még a K+F tevékenység közvetlen költsége is. Mértéke az éves nettó árbevétel 0-2 %-a (nagyvárosokban általában az utóbbi). Az iparűzési adóelőleg alapja az előző évi kötelezettség.
Kezdő vállalkozások számára nincs előző évi kötelezettség, de a társaságot be kell jelenteni az önkormányzatnak. Ha egy vállalkozás éves árbevétele eléri vagy meghaladja az 50 millió forintot, akkor december 20-ig feltöltési kötelezettség van.