Öcsöd Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megye határán fekvő nagyközség. Ahogy a helyiek mondják: Békés megyébe átérve mintha egy másik országba csöppenne az ember, akkora a különbség a Békés megyeiek javára. Ezen a csendes januári délutánon a falut végigjárva nem nehéz felfogni a később megtudott tényt: aki csak teheti, menekül Békés megye innenső oldaláról, Jász-Nagykun-Szolnokból.

Öcsöd lélekszáma 3300 fő. A lakosok több mint a harmada cigány származású. Magyar gyermek alig születik. Munkalehetőség nincs helyben.

A helyiek két részre osztják a cigányságot: a nagyon gazdag, palotákkal rendelkezőkre és az oláhcigány aljanépre. A gazdagok palotái közhellyel szólva gombamód nőnek ki a földből. Csicsás, tornyos, hatalmas paloták. Némelyik csillogásban, másikak még vakolatlanul. A telkek, lepusztult házak ára a környéken rendkívül alacsony. Egy átlagos házhoz három-négymillió forintért, akár kevesebbért is hozzá lehet jutni. A helyiek szerint a környék összes libatelepe a gazdag cigányoké, akik ügyeskedéssel, gyakorlatilag törvénytelenül jutottak azokhoz. A libatelepeken csicskák dolgoznak. Átlagos magyarnak nem adnak munkát. És az átlagos magyar vagy talál munkát a közeli Szarvason, vagy éhezik, megfagy a saját házában.

Ellenben a cigányság említett rétegével: az aljanéppel. A réteg szinte mindegyik tagja felveszi a „jól megérdemelt” segélyt minden hónapban. A magyar szégyellne ugyanígy tenni. A helyiek szerint a fiatal cigányok a legveszélyesebbek. Falkában vegzálják az embereket a buszmegállókban, mindennaposak a betörések, lopások.

Ők már úgy nőttek fel és szocializálódtak, hogy „büdös paraszt magyarok”. Volt, hogy egy iskolai ünnepségen cigány fiatalok nem álltak fel a Himnusznál, mondván, az nem az ő himnuszuk. Szintén az iskolában cigány történelmet (!) tanítanak. A helyi magyar fiataloknak semmi szórakozási lehetőségük nincs, egy-két kocsmát leszámítva, mert a többit minden este megszállják a cigányok. Sportolni alig tudnak: a helyi futballcsapatot is kisajátították maguknak a cigányok.

Privát Kopó: Így néz ki tehát ténylegesen az Orbánék által „helyreállított jogrend”, és ennyire harmonizál a valósággal a Pintér minisztérium reklámszövege: „csökken a bűnözés”. Felmerül a kérdés: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal mikor ébred fel végre, és szentel figyelmet a bűnözésből gazdagodó cigányoknak? Vagy velük nem mernek „keménykedni”, csak a kizsigerelt magyarokkal, akik közel egymillió cigányt tartanak el?