Nem jár nyomravezetői díj a 2002 májusában nyolc áldozatot követelő móri bankrablás elkövetőihez köthető fegyverek megtalálójának. A Fővárosi Törvényszék szerdai jogerős döntésével helybenhagyta a Pesti Központi Kerületi Bíróság ítéletét, amelyben elutasította Sz. István keresetét abban a perben, amelyet az Országos Rendőr-főkapitányság ellen indított a móri bankrablás ügyében felajánlott nyomravezetői díj kifizetése miatt.
A törvényszék közleménye felidézi, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság, még 2002-ben 25 millió forint nyomravezetői díjat ajánlott fel annak, aki a móri bankrablás elkövetőinek kilétére és tartózkodási helyére vonatkozóan konkrét adatokkal szolgál. A felhívás alapján a nyomravezetőnek olyan információval kellett szolgálnia, amelyekből az elkövetők személyi adatai és tartózkodási helyük megállapítható és az eljárás során bizonyítékként felhasználható - olvasható a közleményben.
Szebenyi István (fotónkon) 2006 októberében egy fémkereső segítségével a Tatabánya és Tarján közötti erdős területen Skorpió gépfegyver válltámaszt, hátizsákot, lőfegyvereket, lőszereket és egyéb ruházatot talált, a bizonyítékokat a rendőrség számára átadta. Azokról utóbb kiderült, hogy a móri bankrablás elkövetőihez köthetők.
A bíróság jogerős döntése szerint a rendőrségi felhívás egyértelműen meghatározta azt, hogy milyen feltételek mellett van lehetőség a nyomravezetői díj kifizetésére. A felhívás határozott követelménye volt, hogy a nyomravezetőnek konkrét adattal kell szolgálnia a bűncselekmény elkövetőinek kilétére és tartózkodási helyére. Tehát a nyomravezetői díj csak ezen feltételek fennállása esetén volt kifizethető.
A bíróság indoklása szerint a felperes által megtalált tárgyak, bár a büntetőeljárás bizonyítási eszközeként szolgáltak, nem minősültek a díj kifizetését megalapozó teljesítésnek. Az ORFK pedig csak akkor köteles a nyomravezetői díjat kifizetni, ha a nyomravezető eljárása megfelel a megszabott követelményeknek - közölte a Fővárosi Törvényszék.
A móri ügyben korábban 25 millió forintot fizetett ki a rendőrség egy másik „nyomravezetőnek”, Kiglics Attilának, aki a Kaiser Ede és Hajdú László ellen folyó per vádlottja és egyúttal koronatanúja is volt, ugyanis a 8 halálos áldozatot követelő bankrablással kapcsolatban terhelő vallomást tett két társára. Kaiser már megkezdte tényleges életfogytiglani szabadságvesztésének letöltését, amikor előkerültek a Szebenyi István által megtalált fegyverek, és kiderült, hogy Kaisernek és Hajdúnak semmi köze a móri mészárláshoz. Az azóta is rekordösszegűnek számító nyomravezetői díjat azonban a rendőrség nem kérte vissza a „kamutanútól”, Kiglicstől.
A Szebenyi István által megtalált és a rendőrségnek beszolgáltatott fegyverek, illetve más információk, bizonyítékok alapján 2007-ben rendőrkézre került valódi elkövetők közül Nagy László, aki a feltételezések szerint a gyilkosságok zömét elkövette, még a büntetőper előtt, a fogva tartása során egy büntetés-végrehajtási intézetben öngyilkos lett. Így egyedül Weiszdorn Róbertet ítélték el jogerősen a móri mészárlás miatt, büntetése életfogytiglani szabadságvesztés, melyből leghamarabb 40 év múlva helyezhető - feltételesen - szabadlábra. |