A Ház a kormánypárti képviselők támogatásával fogadta el a kormány által kezdeményezett törvénymódosítást, amelyre mindhárom ellenzéki frakció nemmel szavazott. Az indítvány kimondja, hogy egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki megszegi a lakhelyelhagyási tilalom vagy a házi őrizet szabályait. A jogalkotó így - mint az indoklásban olvasható, a társadalmi és szakmai igényekre reagálva - fogolyszökésnek minősíti e szabályszegéseket.

Januártól ugyancsak egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető értékhatártól függetlenül a rongálás, ha azt falfirkálással követik el. Ez a kitétel a fideszes Nagy Gábor Tamás módosító indítványára kerül be a büntető törvénykönyvbe. A kormánypárti politikus a graffitik rohamos elterjedésével indokolta, hogy a falfirkálást a rongálás minősített eseteként határozzák meg. Arra is hivatkozott, nem jelent megoldást, ha sokmillió forint elköltésével próbálják a károkat felszámolni, miközben hiányzik a visszatartó erő; márpedig graffitizés miatt az elmúlt években elenyésző számú vádemelés történt.

Nagy Gábor Tamás a bűncselekménnyé minősítés melletti érvként hozta fel továbbá, hogy így lehetőség van akár pártfogó felügyelet alkalmazására, akár közérdekű munka kiszabására az elkövetővel szemben. A javaslat kiküszöböli azt az ellentmondást, amelyet egy idei törvénymódosítás okozott azzal, hogy meghatározott feltételek esetén mind halmazat, mind az erőszakos többszörös visszaeső esetén kötelezővé tette az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását, noha a büntető törvénykönyv (Btk.) alapján életfogytig tartó szabadságvesztésre csak az ítélhető, aki a bűncselekmény elkövetésekor már betöltötte a huszadik életévét. Az indítvány ezt feloldva halmazat és erőszakos többszörös visszaeső esetén is kizárja az életfogytig tartó szabadságvesztés kötelező alkalmazását a húszévesnél fiatalabbakkal szemben.

Változás, hogy az elkövetőket ezután részben felfüggesztett szabadságvesztés kiszabásakor is el lehet tiltani a közügyek gyakorlásától. Meghatározza az indítvány a csekély mennyiség fogalmát azoknál a kábítószereknél is, amelyeknél eddig ezt nem tették meg. A törvénymódosítás ezen kívül a hivatalos személyek közé emeli a választottbírákat, akiknek a büntetését a hatályos szabályozás vesztegetés esetén nem tette lehetővé.

A kormány javaslata módosítja a büntetőeljárásról szóló törvényt, és az Alkotmánybíróság azon határozatához igazít több passzust, amely kimondta az ügyész kötelező jelenlétét a tárgyaláson.

Szükségessé tette a büntetőeljárás szabályainak megváltoztatását a rendészeti tárgyú törvények múlt héten elfogadott módosítása is, amely lehetőséget teremtett arra, hogy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv (a Nemzeti Védelmi Szolgálat) megbízhatósági vizsgálatot végző tagja a vizsgálat során törvényben meghatározott szabálysértést vagy bűncselekményt követhessen el. A módosítás után ezekben az esetekben a feljelentést el lehet utasítani, a nyomozást meg lehet szüntetni.

A hétfőn elfogadott indítvány magában foglalja a fideszes Cser-Palkovics András azon módosító javaslatát is, amelynek alapján az ügyészi szervezetre háruló megnövekedett munkateher enyhítése érdekében helyi bíróságon - meghatározott kivételek mellett - ügyészségi fogalmazó is képviselheti a vádat.