Új formája jelent meg a minimálbéres adóelkerülésnek. Az adótanácsadók egyesületének elnöke, Zara László szerint egyes munkaadók csak négy- vagy hatórás részmunkaidőre jelenti be a tavaly még napi nyolc órában foglalkoztatott és minimálbért kereső alkalmazottait. Az érintett dolgozók így a legkisebb jövedelem háromnegyedét, felét kapják meg, legalábbis legálisan. De az érintett alkalmazottak a valóságban ugyanúgy nyolc órát dolgoznak naponta, mint korábban, és keresetük is magasabb, ugyanis a minimálbér napi négy vagy hat órára eső része mellett zsebbe, feketén is kapnak pénzt. - A folyamat hátterében feltehetőleg a minimálbér év eleji emelése húzódhat meg - mondta Zara László, felelevenítve, hogy a legkisebb kereset nagysága a tavalyi 78 ezerről idén 93 ezer forintra szökött.

A minimálbér növelését illetően az elmúlt időkben különféle várakozások fogalmazódtak meg. Például az, hogy a legalacsonyabb juttatásra bejelentett, de a valóságban többet kapó személyek a korábbiakhoz képest nagyobb arányban vesznek majd részt a terhek viselésében, hiszen adóbevallásuk magasabb összegről fog szólni.

- A részmunkaidős minimálbéres adócsalás voltaképpen ezt a törekvést hiúsítja meg - nyilatkozta Zara László. Hozzátette, hogy most is tömegek trükköznek a legkisebb keresettel, ami csak akkor szorulhat vissza, ha eltűnnek az adórendszerből a különbségek, és ha az adóhatóság hatékonyabb ellenőrzési rendszert alakít ki.

- A gazdaság szereplői nem ritkán a szűkös anyagiak szorítása elől menekülve folyamodnak a minimálbéres adóelkerüléshez - mondta az elnök, így szerinte a csalási módszer léte, terjedése szükségképpen összefügg a krízisből való kilábalás nehézségeivel.

A részben vagy egészében történő feketefoglalkoztatást a törvény - költségvetési csalás címén - büntetni rendeli.