Mint dr. Magyar Pál főügyész elmondta, két kivétellel minden bűncselekmény-kategóriában nőtt az esetek száma. Csak a közlekedési ügyekben volt 6,4 százalékos a csökkenés. A napvilágra került korrupciós bűncselekmények száma a minimálisra csökkent. A mutató 2009-es kiugrását egy ügy okozta, amelynek 55 vádlottja van, s amelynek során jogosítványokat hamisítottak.

Kisebb, 15,3 százalékos az emelkedés a betöréses lopások esetében. A csalások száma viszont közel 70 százalékkal ugrott meg. Az adó- és tb-csalás ügyében 26 százalékkal több büntetőeljárás indult tavaly, mint egy évvel korábban. A rablások száma 2005 és 2007 között folyamatosan csökkent,  2008-ban szinten maradt, 2009-ben emelkedett, tavaly ismét stagnált.

A személy elleni bűncselekmények száma 89 százalékkal volt több tavaly, mint az ezt megelőző évben. Ebbe a kategóriában szerepel a testi sértéstől a zaklatásig sokféle bűncselekmény.  Az  emberölések száma ötről hétre nőtt 2010-ben a megyében. A közrend elleni bűnök száma, amelybe többek között a garázdaság is beletartozik, közel 68 százalékkal nőtt.

A legsúlyosabb tünet, hogy a kábítószerrel visszaélések száma 82,4 százalékkal emelkedett. Ettől eltekintve aggasztó tendenciák, új vonások nem jelentek meg a bűnözésben Tolnában.

Országos vizsgálatot indított a Legfőbb Ügyészség annak megállapítására, hogy pontosan milyen mértékben kozmetikázták a rendőrök az egységes nyomozóhatósági és ügyészségi büntető-statisztikát. A vizsgálat tízezres nagyságrendben tárt fel hibákat, hiányosságokat, szándékos torzításokat. Az évi 400 ezerhez közeli bűncselekményszám mellett ilyen mennyiségű valótlan adat már a statisztika egészének a hitelességét kérdőjelezi meg.

A statisztikahamisítás oka, hogy a nyomozó hatóságok az eredményesség mércéjének az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztikát (ENYÜBS) tekintik. Célja pedig az, hogy az a valóságosánál eredményesebbnek mutassa a rendőri munkát. Mint kiderült, Tolna megyében nem hamisítják a statisztikát, torzulások azonban vannak.

Dr. Málinger Marianna főügyész-helyettes vezetésével végezték el a vizsgálatot, a 2009-es évet elemezve. Azokat az eseteket nézték meg, amelyeket a rendőrség is fejezett be, nyomozást megszüntető határozattal.

E területen torzulhat a statisztika, ugyanis akkor lesz jobb az eredmény, ha kevesebb bűncselekmény marad felderítetlen. Tipikus eset például, hogy  táskalopás esetén nem számították külön-külön bűncselekménynek az eltulajdonított iratokat, bankkártyákat, ami eltérő jogértelmezésre vezethető vissza.

Az ellenőrzési körben szerepeltek közlekedési ügyek is. Ezek esetében előfordult, hogy csak a jelzőtábla lopását regisztrálták, a közlekedés biztonsága ellen elkövetett bűncselekményt nem vették számba.

Összesen 120 bűnügyet vizsgáltak, ebből 110 esetben volt ismeretlen a tettes, 23 ügyben maradt el statisztikai lap kiállítása. 323-at kiállítottak, 131-et pedig nem.

Nem a Tolna megyei statisztikai torzulások tették indokolttá az országos vizsgálatot, mondta a főügyész-helyettes.

Ezt bizonyítja az is, hogy a 15,3 százalékkal több befejezett nyomozás mellett, javult azok eredményessége. Tolnában a napvilágra került bűncselekmények 59,45 százalékában megtalálták a tettest. Az országos átlag 47,72 százalék.

A legfőbb ügyészségen munkacsoport alakult, amely a rendőrökkel karöltve folyamatosan ellenőrzi a statisztikát. Változtatnak a Robotzsaru nevű számítógépes programon, megcélozva azt is, hogy kisebb adminisztratív teher nehezedjen a rendőrökre.

Tolna megyében sosem hamisítottuk a bűnügyi statisztikát, tévedések, eltérő jogértelmezések  természetesen előfordulhattak. Már csak azért sem kozmetikázzuk az adatokat, mert tudni akarjuk milyen a valóságos bűnügyi helyzet a megyében és nem szeretnénk becsapni sem saját magunkat, sem pedig a közvéleményt, válaszolta kérdésünkre dr. Soczó László dandártábornok, Tolna Megye rendőr-főkapitánya.

Számokban az ügyészi munkáról

Az ügyészi munkáról egyebek közt elmondta a főügyész hogy 30 százalékkal több panasz, 6,6 százalékkal több befejezett nyomozásról szól anyag érkezett a megye ügyészségeire. A 3354 vádra javasolt ügy közül 1777 esetben emeltek vádat, 785 nyomozást megszüntettek. A többi esetben elhalasztották a vádat, illetve közvetítő eljárást engedélyeztek. Száznyolcvan ügyben gyorsított eljárással állították bíróság elé a vádlottat., ami jobb arány, mint az országos.

Az esetek 32 százalékában a tárgyalás mellőzését javasolták, amely megkönnyíti és meggyorsítja az eljárást. Ehhez az szükséges, hogy a bűnügy egyszerű megítélésű legyen, illetve a vádlott a bűnösségét is elismerje. Az ügyészségek a vádjavaslatos ügyek 91,5 százalékát az alaphatáridőn, 30 napon belül elintézték. Arra egyáltalán nem volt példa, hogy 60 napon túl is meg kellett volna hosszabbítani a határidőt.