Búcsút inthetnek a fizetésemelésnek és a több milliárd forintos ruhapénznek a rendőrök, sőt többségüknek alapfizetése egy részéről és a jutalmáról is le kell mondania. Múlt héten ugyan a rendőri szakszervezetek és a Belügyminisztérium képviselői tárgyalóasztalhoz ültek, az álláspontok azonban nem közeledtek. A kormány szerint "a rendőrök valójában nem ruházatra költik az erre szánt 96.400 forintot”, ezért megvonja tőlük a ruhapénzt és természetbeni juttatásként adja vissza azt.

Rossz minőség - magas ár

Az egyenruhások azért kapnak évente közel százezer forintot, hogy az elhasznált, kikopott ruháikat pótolják az egyenruhaboltból. Úgy tűnik azonban, ez nem megy zökkenőmentesen, amit megelégelt az új kabinet. "Az egyenruhások 4 százaléka költi csak ruhára a kapott pénzt, a ruha utánpótlást burkolt jövedelemnek gondolják, ezért szeretnénk természetbeni juttatással kompenzálni őket. Továbbra is ruhát fognak ebből az összegből kapni" - mondta Tóth László, gazdasági és informatikai helyettes államtitkár, aki szerint a rend őreinek többsége a "feketepiacon szerzi be" a szükséges ruhaneműket, rossz minőségű darabokat hordanak, ezért szeretnék "garantálni a jó minőségű felszerelést".

Mindezt úgy kívánja a kormányzat elérni, hogy megvonja a 96 400 forintos juttatás 80 százalékát az egyenruhásoktól, 70 százalékát a "vegyes" ruházatot viselőktől és pályázaton nyertes pályázó fogja legyártatni az új ruhadarabokat melyet "kiutal" a BM a dolgozóknak. Az elvonás 3,8 milliárd forintot jelent.

Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) főtitkára és Pongó Géza, a Független Rendőrszakszervezet (FDSZ) vezetője is elismerte, hogy gyakran nem a hivatalos egyenruhaboltból szerzik be a szükséges felszerelést kollégáik, erre azonban jó okuk van. Egyrészt, mert a mindennapos megélhetésükre fordítják a rendőrök a kiegészítő jövedelmet, másrészt nagyon drágák és gyakran rossz minőségűek a kijelölt boltban kapható ruhák. Korábban például papírból volt a baseballsapka shield-je, mely az esőben "lekókadt" - ezt egyébként a rendőrök panasza után ki is vonták a forgalomból.

A Hírszerző által megkérdezett, névtelenséget kérő rendőrségi dolgozó beszámolója szerint a több mint 80 ezer forintos dzseki szőrméje allergiás reakciót váltott ki a rendőrök többségénél, a pólók hamar kifakulnak és kinyúlnak. "Több mint négyezer forintba kerül egy ing, mely 100 százalékban műszálból készült és az első mosásnál felhólyagosodik" - mesélte személyes élményeit az FRSZ illetékese, aki hozzátette: a piacon gyakran olcsóbb és jobb minőségű ruhákat tudnak vásárolni.

"Egyeseknek ekcémás lett a bőre a műszálas ingektől, néhány hordás után kifényesedik a pantalló, a pulóverek, garbók néhány mosás után megnyúlnak, alaktalanná válnak, az átmeneti dzsekik patentjeit sikerült a gyártónak annyira 'eltalálnia', hogy a kipatentozás során 'átszakad' az anyag, a ruházati termékek néhány mosás után kifakulnak" - olvashatók a panaszok az FRSZ honlapján. Hogy ezért ki a felelős, tehát, ki gyártja a ruhákat, a BM illetékese nem tudta megmondani, a tárca pedig későbbre ígért választ.

A magas árszínvonal és a silány minőség mellett az elosztás is gondot okoz. Az elmúlt években ugyanis sorra szűntek meg az egyenruhaboltok, ma már csak Budapesten lehet a szabványnak megfelelő darabokat vásárolni, így a vidéken szolgálatot teljesítőknek fel kell utazniuk egy-egy pólóért, sapkáért, ráadásul a téli ruhák gyakran késve érkeznek.

Ki gyártja az új ruhadarabokat?

Erre a kérdésre egyelőre senki nem tudta megmondani a választ, de két opció is lehetséges. A helyettes államtitkár azt mondta: vagy nyílt közbeszerzési eljárás keretén belül (melyen a Nemzetbiztonsági Hivatal által átvilágított cégek indulhatnak) választják ki a nyertes céget, vagy a Büntetés-végrehajtás (BV) gazdasági társaságai végzik el a munkát. Ha az utóbbi valósul meg, az azt jelenti, hogy rabok dolgozhatnak az új egyenruhákon. Sajtóértesülések szerint a BM közbeszerzési eljárás mellőzésével szeretne egyenruhákat, illetve gépjárműveket beszerezni, több milliárd forint értékben. A versenyszabályok elhagyását nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva kéri a belügyi tárca.

"A miniszter úr elkötelezett a belső ellátás mellett. Mindez azért is lenne jó, mert fejleszthető lenne ezeknek a társaságoknak az infrastruktúrája, a rabok pedig terápiás jelleggel dolgozhatnának, de valószínű, hogy a BV nem tudná egyedül ellátni a teljes feladatot" - érvelt Tóth, ugyanakkor leszögezte: még nem lehet tudni, hogy melyik verzió mellett dönt a kabinet, az utóbbi változathoz ugyanis "még nincs meg a törvényi felhatalmazás".

Milliárdos megvonás

A múlt heti egyeztetésen csak a kisebbik probléma volt az elvont ruhapénz, a másik nagy kérdés a rendőrbérek körül forgott. Felkai László közigazgatási államtitkár pénteken, az egyenruhások szakszervezetével való egyeztetésen ugyanis leszögezte: ne is álmodjanak a rendőrségnél dolgozók fizetésemelésről, jutalmakról, a cafeteriát is alacsonyabb összegben, évi 200 ezer forintban maximalizálják.

A szakszervezetek nemcsak ezen intézkedések ellen emelték fel a szavukat, hanem az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésének káros hatásairól is beszámoltak a Belügyminisztérium illetékesének. "Az elmúlt években sem volt bérfejlesztés, a korábbi ígéretekből úgy tűnik, nem lesz semmi. Az állomány 75 százaléka ráadásul rosszabbul jár az egykulcsos adóval, fiatal korukból kifolyólag ugyanis nincs annyi gyermek a családban, hogy igénybe tudják venni a családi pótlékot vagy az adókedvezményt” - sorolta aggályait a Hírszerzőnek Pongó Géza. Erre reagálva Tóth László, gazdasági és informatikai helyettes államtitkár azt mondta: mindössze 1-3 ezer forint csökkenésről van szó, és "azon vannak, hogy megoldják a problémát".

Ezen felül a szekszervezetek azt is sérelmezik, hogy a Terrorelhárítási Központ a dolgozói létszámához és a rendőrséghez viszonyítva aránytalanul magas költségvetési támogatást kap. Mint Pongó mondta, pénteken a tárca illetékesei bejelentették: elbocsátásokra lehet számítani a háttérintézményeknél és a központi szerveknél.

Évek óta húzódó vita

Az első Orbán-kormány idején kerültek forgalomba az új ruhák, akkor is visszatartották a rendőrök ruhapénzének egy részét (a mostani ruhák egyébként 2002. július óta vannak forgalomban). A szakszervezetek azonban bírósághoz fordultak, így 2003-2004-ben az ORFK kénytelen volt kifizetni a visszafogott ruhapénzeket, fejenként 60 ezer forintot, összesen 1,7 milliárd forintot utaltak ki a rendőröknek. Kérdésünkre a Belügyminisztérium - miszerint nem tartanak-e újabb perektől - későbbre ígért választ. Az FRSZ egyébként egy másik ügyet, a rendőrök hűségpénzével kapcsolatos anomáliát már megtámadta az Alkotmánybíróságon. Eszerint az a rendőr, aki 25 éve szolgál a testületnél és ott is marad, bruttó 50 ezer forintot kap. Ebből vonják a nyugdíjjárulékot, ugyanakkor ez mégsem számít bele a nyugdíj számításnál. "Vagy kerüljön beszámításra a nyugdíjalapba ez a juttatás is, vagy mentesüljön a járuléklevonás alól. Az álláspontunk szerint alkotmányellenes állapot megszüntetése érdekében az Alkotmánybírósághoz is beadvánnyal fordultunk" - tudatták az érdekvédők, Pongó pedig elmondta: amiben csak lehet, megteszik a jogi lépéseket