Az állatot valószínűleg hurokkal ejtették el, majd ezt követően megnyúzták, és a bőrét a fejével együtt kidobták egy viszonylag elhagyatottabb bokros területre. Az ügyben a rendőrség nyomozást indított.

Az orvvadászok évente több tíz milliós kárt okoznak a megyékben, országosan ez az összeg több száz-millió forint is lehet.

Vigyázat, orvvadászok is garázdálkodhatnak bármelyik erdőben!

Nem ritka, hogy fegyverét helytelenül használó emberek nem csak állatokban, hanem például erdőben kiránduló emberekben is végzetes sérüléseket okoznak. Bárki orvvadászatot tapasztal, az semmiképpen se próbálja a bűncselekményt megakadályozni, hanem kerüljön emberi élet megvédésére alkalmas, biztonságos helyre, majd hívja a 107-es rendőrségi segélyhívó számot.

Ki számít orvvadásznak?

Orvvadásznak számít minden olyan erdei vadászat, mely nem a vadászati idényben, azaz tilalmi időben történik. Az orvvadásznak többnyire nincs vadászvizsgája. Az orvvadásznak rendszerint nincs vadászati engedélye vagy vadászjegye sem. Az orvvadász gyakran értékesíti az illegálisan elejtett vad húsát vagy más részeit (bőrt, szőrmét, agancsot, szarvat, belső szerveket). Orvvadászatnak számít az is, ha a vadászat nem a törvény által engedélyezett napszakban, pl. éjszaka és lámpával történik. Az orvvadászok gyakran használnak tiltott vadászati eszközöket (lábfogó csapdát, hurkot) vagy nem engedélyezett fegyvereket (nyilvántartásba nem vett, vagy az adott vadászati módhoz; vadfajhoz nem megfelelő eszközt). Az orvvadászathoz gyakran használnak tiltott módszereket és eszközöket (ilyen a lépezés, hálózás, éjjellátó készülékek, mozgó járműről való vadászat). Az orvvadászat tiltott területen is folyhat (ilyen pl. védett területen egyébként vadászható faj elejtése). Az orvvadász az adott területen nem jogosult vadászni (pl. nem az ő vadászterülete). A védett fajok vadászata szintén orvvadászatnak minősül.