A Mol-vezér ugyanis nem kapott olyan hivatalos idézést, amelyben Zágrábba hívnák kihallgatásra. Ennek persze az az oka, hogy a horvát leveleket a magyar hatóságok nem továbbították Hernádinak, tehát az, hogy ő hivatalosan nem tud az eljárásról, nem a horvátokon múlott. Most az a valószínű, hogy a magyar hatóságok a szabálytalan idézésre való tekintettel tagadják majd meg Hernádi kiadatását.

Az, hogy a horvátok most a nemzetközi körözést adták ki, nem akadálya annak, hogy később európai elfogatóparanccsal is megpróbálják kézre keríteni Hernádit. Az európai elfogatóparancs egy sokkal automatikusabb eljárás, mint a nemzetközi körözés, itt nem jönnek szóba diplomáciai vagy politikai szempontok, hanem a horvát bíróság közvetlenül a magyar bíróságnak szól.

Ennek az elfogatóparancsnak a teljesítését csak néhány esetben lehet megtagadni, ilyen például az, ha ugyanebben az ügyben egyszer már nyomoztak, és nem találtak bűncselekményt. Hernádi ügyében éppen ez történt: a magyar ügyészség nem talált bűncselekményt a nyomozásában, ezért meg lehet tagadni Hernádi őrizetbe vételét.

Ha viszont a horvátok nem korrupcióval, hanem egy új bűncselekménnyel vádolják meg Hernádit, amiben nem nyomoztak még a magyar hatóságok, akkor már ez a kivétel sem számít, és Hernádit (elvben) őrizetbe kell venni.

A mostani elfogatóparancs indoklásában az szerepel, hogy Hernádinak a magyar sajtóból értesülnie kellett arról, hogy eljárás folyik ellen Horvátországban, Csányi Sándor OTP-elnök legutóbbi Mol-INA-ügyben tett látogatásakor pedig személyesen is elmondták neki a horvát ügyészek, hogy nem elégednek meg azzal, hogy őt kihallgatták, Hernádival is beszélni akarnak. Ezek az üzenetek önmagukban azonban nem felelnek meg a magyar szabályozásnak.

A Mol-vezért persze egyébként sem adták volna ki, mert a nemzetközi körözésben sem módosították a korábbi tényállást. A korrupciós gyanúval kapcsolatban viszont a magyar ügyészség már lefolytatott egy vizsgálatot, meghallgatta magát Hernádit, majd arra a következtetésre jutott, hogy nem történt bűncselekmény.

Az idézés szabálytalansága miatt a magyar álláspont szerint jogszerű körözést sem adhatott volna ki Zágráb, ám ez valószínűleg nem befolyásolja majd az európai országok rendőreit.

Így Hernádi még Romániába sem teheti be a lábát, ahol Tusnádon saját ingatlana is van. Ha a román rendőrség elfogná - vélhetően a magyarok értesítése nélkül - egyenesen Horvátországnak adnák át.

„Amíg a jogi ügy számunkra kedvező módon le nem zárul, Hernádi Zsoltnak magánszemélyként nyilvánvalóan kényelmetlen lesz, hogy nem tud külföldre utazni, és ez bizonyos protokoll feladatok ellátásában is akadályozhatja” - írta a Mol kedden kiadott közleményében a kialakult helyzetről.

A Tobin-ügy, csak fordítva

A magyar hatóságok Hernádi Zsolt személyét illetően éppen azt a hozzáállást mutatják egy másik állam kiadatási kérelmi ügyében, mint ami ellen az írek esetében felléptek.

Az ír Francis Ciarán Tobin 2000-ben, Leányfalun halálra gázolt két gyereket, a magyar bíróság a távollétében három év fogházra ítélte. Tobin ellen két európai elfogatóparancsot is kiadattak a magyarok, de 2011 novemberéig hiába. Akkor maga Tobin jelentkezett őrizetbe vételre Dublinban. Az ír legfelsőbb bíróság 2012 júniusában végleg elutasította a magyar kiadatási kérelmet, és elrendelte a férfi azonnali szabadlábra helyezését.

A Tobin-ügy és Hernádi ügye között fontos különbség, hogy a magyarok európai elfogatóparancsot adtak ki Tobin ellen, a horvátok pedig egyelőre csak nemzetközi körözést. Az európai elfogatóparancs teljesítését sokkal nehezebb megtagadni, mint a nemzetközi körözését.