A szakemberek szerint hazánkban legalább százezer olyan fiatal él, aki szorongásokkal küzd, és úgy érzi: a problémáit senkivel sem tudja megosztani.

Farkas Imréné, a győri Magyar Gyermek-Ifjúsági Telefonos Lelkisegély-szolgálat vezetője elmondta: „Hónapokig ott gyötri a gondolat, hogy legjobb lenne ebből az egészből kiszállni, hetek, amíg azon gondolkodik, hogy elképzeli, hogy őt hogy temetik el, ki siratja meg, ki roppan össze, és csak néhány óra az, amikor annyira erős benne az önmaga felé irányuló agresszió, hogy végre is hajtja ezt a tettet.”

A legtöbb kétségbeesett fiatal üzen a környezetének, mielőtt végez magával. A pannonhalmi lány röviddel a halála előtt az egyik közösségi oldalon többször jelezte, hogy készül az öngyilkosságra. „A segítségkérés mindig nagyon alattomosan történik, apró kis jelek, elszólások virágnyelven. Aki erre nincs felkészülve, nem tudja, hogy mik ezek a jelek, amire figyelni kell, az igazán nem vonható felelősségre, mert nem veszi ezt észre” - fejtette ki Farkas Tímea mentor, orvostanhallgató.

A lelkisegély-szolgálathoz évente 5-6 ezer hívás érkezik olyan fiataloktól, akik nem akarnak tovább élni.

„A 2009-es évben már 40 százalékkal emelkedett a gyermeköngyilkosságok száma, tehát majdnem megduplázódott két év alatt” - számolt be Farkas Imre, a győri Magyar Gyermek-Ifjúsági Telefonos Lelkisegély-Szolgálat vezetője. Mint mondta: „erre nagyon oda kellene figyelni, felbomlott a családi modell, a válság miatt több munkahelyet vállalnak a szülők, feszült a légkör, még kevesebb a gyerekkel a beszélgetés, és ez a gyereken üt ki”.

Az elmúlt évben 50 fiatalkorú vetett véget az életének Magyarországon, de ennek a tízszerese azoknak a száma, akik sikertelen öngyilkossági kísérletet követtek el.