Lénárd Mariann a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének főtitkára viszont arra figyelmeztetett, hogy százezer szerződés már korábban bedőlt, és a harminc napon túli késők is százezren vannak már. Mindezt azt jelenti, hogy 300-400 ezer ingatlan szinte menthetetlen. Háztartásonként három emberrel számolva több mint egymillióan kerülhetnek utcára a kilakoltatási moratórium lejárta után.

Lénárd Mariann szerint az az egyik legszörnyűbb következménye a devizahitelesek kálváriájának, hogy a gyerekek úgy nőnek fel, hogy a család folyamatosan a lakhatásért küzd. Ezen pedig a kilakoltatási moratórium is csak részben segít. A főtitkár ugyanis rávilágított arra, hogy a moratórium könnyen adósságspirálba sodorja a családokat.

- Egyrészt sokan, akik korábban többé-kevésbé fizettek, most nem törlesztenek, mert arra gondolnak, hogy "úgyis moratórium van érvényben", másrészt akik nem tudtak fizetni korábban, azok gyakran közüzemi tartozást is felhalmoztak a devizatartozás mellé - fogalmazott.

Nem oldotta meg a problémát a bankok ajánlata sem, miszerint egy bizonyos időszakra kevesebbet, vagy egyáltalán nem kell fizetni a hiteleseknek. Ez ugyanis azzal jár, hogy tovább emelkedik az a törlesztőrészlet, amit az adós már korábban sem tudott kifizetni. - Kaptak még hat hónapot arra, hogy biztosan bedőljön a hitelük - mondta Lénárd Mariann.

Több százezer olcsó ingatlan a piacon?

A hitelek tömeges bedőlése miatt nem kell arra számítani, hogy a piacot elárasztják az áron alul meghirdetett ingatlanok. A piac ugyanis teljesen beállt, a keresleti oldal szinte megszűnt.

Lénárd Mariann ugyanakkor aláhúzta: a kilakoltatási moratórium nem azt jelenti, hogy végrehajtási moratóriumot is hirdettek. Azaz a bankok ugyanúgy megkezdhetik a végrehajtási procedúrát, vagy akár el is adhatják a tartozásokat más követelés-behajtóknak, így mire lejár a moratórium, már meglesz az ingatlan új tulajdonosa, aki azonnal megkezdheti a kilakoltatást.

A bankok rendszerint nem végrehajtásban gondolkodnak, miután akkor ki kellene fizetniük a végrehajtási illetéket, ami nagy kiadást jelentene. Az elárverezés után pedig csak az ingatlan árának töredékét szereznék meg, így inkább azt a megoldást választják, hogy eladják más követeléskezelőnek a kinnlevőségeket. A lakott ingatlan azonban gyakran nekik sem kell.

Úgy tűnik, nincs megoldás

A Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének főtitkára szerint jelenleg nincs olyan ember az országban, aki ismerné a kivezető utat ebből a krízishelyzetből. Lénárd Mariann ugyanakkor hangsúlyozta, hogy számtalan olyan ötlet létezik, amelyek sokaknak kedveznének. Példaként a spanyol rendszert említette, ahol a bankok egy 100 ezer eurós tartozást akár úgy is lezártnak tekintettek, ha a hitelfelvevőnek csak 80 ezer eurója volt. A pénzintézetek ott belátták, hogy a túlzott eladósodottságért részben ők is felelősek - mondta.

A főtitkár szerint az állami eszközkezelő azért nem jó megoldás, mert az államnak nem lesz annyi pénze, hogy az összes ingatlant megvásárolja. Jobb lenne, ha a bankok hoznának létre egy alapot, a lakók pedig bérlőként maradnának az ingatlanukban.

Sokaknak segíthetne a külföldi mintára bevezetett öncsőd intézménye, amikor egy kirendelt személy segítene a kiadások lefaragásában. Ha a család öt évig betartja a feltételeket, akkor elengednék a tartozást - fejtette ki Lénárd Mariann hangsúlyozva, hogy a külföldi minta azonban azért nem tökéletes jelen esetben, mert más országban nem ennyire felfokozott a devizahitelesek problémája.

Lénárd Mariann hangsúlyozta, hogy rengeteg család életét évtizedekre is tönkreteheti a devizahitelek válsága. Még akkor sem biztos, hogy véget ér ez a rémálom, ha elárverezik a lakást. Sok ingatlan ugyanis már nem ér annyit, mint amennyi hitelt felvettek rá, ezért még albérletből is törlesztőket kell fizetni. Egy más tulajdonában lévő lakásra.

A helyzet csak súlyosabb lesz?

A Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének statisztikája is azt mutatja, hogy az új esztendők első negyedévei magasabbak új ügyfelek számát tekintve, mint az adott tárgyi év második félévében. Ennek oka, hogy a karácsonyi ajándékozást javarészt hitelből oldják meg. A felelőtlen hitelfelvételek az elmúlt években is bedőlési hullámot okoztak a későbbiekben.

Az elmúlt években a válság visszavetette a vásárlási kedvet, ami miatt óvatosabban vett fel a lakosság hitelt. A válság nem múlt el, azonban más források is azt igazolják, hogy a vásárlási kedv jelentősen emelkedik, mivel az emberek egyre jobban vágynak egy "szép, gazdag karácsonyra".

A BHKE véletlenszerűen megkérdezett 500 főt, hogy szándékozik-e valamilyen hitelt felvenni a karácsonyi ünnepek kapcsán. A válaszadók közül 297 fő adott igenlő választ.

Privát Kopó: Úgy tűnik, a magyar emberek felelőtlenségnek nincs határa: az ünneplést, az ajándékozást is hitelekből tervezik megoldani. Sajnos, a józan ész végképp elhagyni látszik hazánk területét...

(Fotók: illusztráció)