A helyettes államtitkár szerint a legtöbb visszaélés a láncolatos csaláshoz és a fiktív számlákhoz kapcsolódott, a problémás területek a fakereskedelem, a kávé, csokoládé és más élelmiszeripari termékek, szolgáltatások közül a szoftverfejlesztés, az építőipar és a fuvarozás volt.

A multinacionális cégek ellenőrzésénél a transzferár állt a fókuszban, a vállalatok alapvetően jogkövetők. A hatóság tapasztalatai szerint probléma a szokásos piaci ár meghatározásában szokott előfordulni. Az első hat hónapban 18 milliárd nettó adókülönbözetet tártak fel a revizorok ezeknél a vállalatoknál.

A székhely és illetékesség-váltó adózók is fókuszba kerültek a kockázatkezelés alapján, mert gyakran a változás oka, hogy hátráltassák az ellenőrzést. Az első fél évben több mint 10 ezer adózó váltott székhelyet, jellemzően a fővárosba és Pest megyébe települtek át. A kiválasztás hatékony volt, az utólagos vizsgálatok 92 százalékban zárultak megállapítással, a revíziók során több mint 10 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg a NAV.

A helyettes államtitkár beszámolt arról is, hogy megkezdték a weboldalt működtető szálláshely-közvetítőkhöz kapcsolódó ellenőrzéseket is az ingatlant adófizetés nélkül bérbeadók kiszűrése érdekében. Májusban egy közvetítő portálon mintegy 5200 bérbeadó csaknem 8300 ingatlanát vizsgálták, a bérbeadók közül 3925-en voltak jogosultak a szolgáltatásra.

Főként az áfát, járulékokat ellenőrzik

A NAV-ellenőrzések fókuszában az áfa és a foglalkoztatáshoz köthető adók és járulékok vannak. A költségvetési bevételek 27 százaléka származik áfából, harmada a foglalkoztatáshoz köthető személyi jövedelemadóhoz és társadalombiztosítási járulékokhoz köthető. Az utólagos adóellenőrzések kétharmada áfára vonatkozott, az ellenőrzések fele irányult erre az adónemre.