A hétvégén kommandósok jelentek meg egy tahitótfalui családi háznál, ahol a gyanú szerint egy marihuánaültetvény működött. . "A ház tulajdonosa - hiányos öltözetben - menekülni próbált, de a kommandósokkal szemben esélye sem volt, elfogták, és őrizetbe vették" - számolt be a történtekről szóló hivatalos közlemény. Magában az esetben nem volt semmi rendkívüli, az azonban szokatlan volt, hogy a közleményt nem a rendőrség, hanem Orbán Viktor miniszterelnök hivatalának sajtófőnöke adta ki.

A szintén a napokban autótolvajokat is elfogó kommandósok ugyanis a Terrorelhárítási Központhoz tartoznak, amely szeptember elején jött létre. A hivatalos megalakuláson részt vett Orbán is, és azt mondta: "Egy fejlett és erős országhoz ma már elengedhetetlen a jól szervezett, jól felszerelt és kiválóan kiképzett emberekből álló, önálló terrorelhárítási központ. Mától Magyarország e tekintetben is modern országnak számít." A budapesti Maléter Pál laktanyában felsorakozott állománynak a kormányfő hosszan ecsetelte, ők védik majd meg az állampolgárokat a terrorizmus által jelentett "új fenyegetéstől". Új biztonsági kihívással kell szembenézniük, hiszen "ma már multinacionális terrorszervezetekkel és a földrajzilag távolabbi pontokon működő csoportok együttműködésével is számolni kell" - figyelmeztetett Orbán.

 A Miniszterelnökség az illetékes

Az ünnepélyes alakuló gyűlésen a kormányfői beszéd után Pintér Sándor belügyminiszter adta át a központ alapító okiratát, a szervezet ezzel hivatalosan is megalakult. A TEK-et életre hívó, a Magyar Közlöny augusztus 19-i számában közzétett kormányrendelet szerint ugyanis a terrorelhárítási szervezet a mindenkori rendészetért felelős miniszter - vagyis jelenleg a belügyminiszter - irányítása alatt működő "költségvetési szerv".

A központról ugyanakkor hiába akartuk kérdezni az elvileg felette álló Belügyminisztériumot, azt a választ kaptuk, hogy csak a Miniszterelnökség sajtóosztálya adhat információt a terrorelhárítási szervezetről. Ezt kérdésünkre Havasi Bertalan, a miniszterelnökség sajtófőnöke azzal indokolta, hogy a TEK-nek nincs külön sajtóreferense, de ez szerinte így "praktikus", mert a köztársasági elnök és a miniszterelnök védelmét ellátó szervezettel egyébként is napi munkakapcsolatban állnak. "A szervezet létrehozása válasz a változó világ új biztonsági kihívásaira. Önmagában ez is indokolná a kiemelt figyelmet" - tette hozzá, idézve a miniszterelnök korábbi szavait.

A terrorelhárítók illetékessége az ország egész területére kiterjed, azonban a jogszabály rögzíti, milyen súlyos bűncselekmények esetén lendülnek ők akcióba: ilyen például a terrorcselekmény, az emberrablás, vagy ha bűnözők "légi járművet, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési járművet" kerítenek hatalmukba. A terrorelhárítás ezenkívül bizonyos elfogásokat hajt végre, vagyis miután a rendőrség kinyomoz egy bűncselekményt, ők fogják el a fegyveres, illetve az ön- vagy közveszélyes gyanúsítottat. A Terrorelhárítási Központ feladata az is, hogy elemezze és értékelje "az ország terrorfenyegetettségének helyzetét", és innen irányítják a "terrorcselekmények elhárítását végző szervek" munkáját.

Spanyolviasz?

Az nem egyértelmű, hogy a központ felállásával mennyire változott meg a rendőrség szervezete, ahol eddig is voltak terrorelhárítók. "Nem találtak fel semmit, amit a TEK csinál, az eddig is mind megvolt: a Nemzeti Nyomozó Irodán (NNI) belül volt terrorelhárítás, ahogy az elfogásokra szakosodott bevetési egységek is működtek" - mondta egy korábbi magas rangú rendőr. Egy jelenleg is rendőrként szolgáló tiszt azt állította, hogy épp az NNI-től vezényeltek át embereket az új szervezetbe, azonban a nyomozó irodát erről hiába kérdeztük, azt mondták, a szervezetükkel kapcsolatban semmilyen felvilágosítást nem adhatnak.

Az átszervezést követően a Köztársasági Őrezredtől a TEK vette át a miniszterelnök és a köztársasági elnök védelmét, vagyis ők gondoskodnak a közjogi méltóságok biztonságáról. Orbán Viktor miniszterelnök számára ez gyakorlatilag nem is jelentett változást, ugyanis a Terrorelhárítási Központ élére a Fidesz korábbi biztonsági igazgatója, az Orbán személyi védelmét ellátó Hajdú Jánost nevezték ki. Hajdút már júniusban miniszteri biztosnak nevezte ki Pintér a terrorelhárítási szervezet létrehozásának koordinálására, majd szeptembertől ő lett a TEK első főigazgatója. Ezzel egyidejűleg Schmitt Pál köztársasági elnök rendőr dandártábornokká nevezte ki Hajdút, aki több rendőrségi forrásból megerősített információink szerint főhadnagyként szerelt le a rendőrségtől, mielőtt Orbán testőre lett volna. Hajdú korábbi nyilatkozataiban azt állította, hogy azért távozott a rendőrségtől, mert összekülönbözött olyan vezetőkkel, akik szerinte visszaéléseket követtek el. 

Feszültség a rendőrségnél

A Terrorelhárítási Központnak tehát különös súlyt ad a jogi háttere és a vezetőjének a miniszterelnökhöz fűződő személyes kapcsolata is. Az új szerv megjelenése azonban feszültséget keltett a rendőrségen belül - derült ki azokból a beszélgetésekből, amelyeket az [origo] folytatott rendőrségi tisztviselőkkel. Egy vezető beosztású rendőr szerint visszatetszést keltett például az, hogy miközben ők létszámhiánnyal küszködnek, addig a TEK több embert is elvitt tőlük, és állítása szerint ez átfutási idő nélkül történt.

A rendőrtiszt - aki névtelenséget kérve beszélt a belső ügyekről - szerint volt egy olyan eligazítás, amelyen a rendőri vezetőknek és más meghívottaknak bemutatták Hajdút és a létrejövő TEK-et, itt világosan kiderült, hogy az új főigazgató a rendőri szervezettől teljesen függetlennek tartja magát, ugyanakkor elvárja az együttműködést. "Azt kérte, legyen közvetlen a viszony a rendőrség és a TEK között, úgy riasszuk őket a nyomozást követő elfogásoknál, mint egy kommandós egységet" - mondta a megbeszélés részleteit ismerő forrás.

Feszültségforrást jelentenek a fizetések is, az elit egységként működő TEK-ben ugyanis jóval magasabb fizetésekhez lehet jutni. A terrorelhárítási szervezet létrehozásáról szóló kormányrendelet mellékletéből az derül ki, hogy a TEK vezetőinek fizetését a minisztériumi bérekhez képest határozták meg. Így a módosított bértábla szerint a terrorelhárításnál főosztályvezetői annyi illetményt kapnak, mint amennyit a minisztériumokban dolgozó főosztályvezetők.

A bonyolult rendőrségi bérezési rendszer miatt nehéz megmondani, hogy mekkora a különbség a két szervnél dolgozók fizetése között, de egy új törvényjavaslat arra utal, hogy a TEK-nél szolgálók kiemelt helyzetben vannak ebből a szempontból is. Az országgyűlés honlapján elérhető, Pintér Sándor belügyminiszter által benyújtott törvényjavaslat egyik szakasza rendelkezik arról, hogy a hivatásos rendvédelmi szerveknél milyen rendkívüli pótlékokat lehet adni. A tervezet szerint a "terrorizmust elhárító szerv állományának pótléka" a nekik járó fizetés 150 - 450 százaléka lehet egy hónapra számítva. Ez a pótlékok felsorolását tartalmazó részben a legmagasabb pótlék, míg például a "nyomozói pótlék" 65 százalék, a közterületi, illetve a "veszélyes katasztrófavédelmi beosztás pótléka" 45 százalék, a veszélyes tűzoltói beosztás pótléka pedig 45-50 százalék lehet.

Hajdú pályafutása

Hajdú Jánost, a Fidesz biztonsági főnökét, Orbán Viktor pártelnök személyes testőrét nevezeték ki az új terrorelhárító központ létrehozásáért felelős miniszteri biztosnak Pintér Sándor belügyminiszter. Hajdú a kormányfői kinevezéséig védte Orbán Viktort, akinek védelmét miniszterelnöki kinevezése óta a Köztársasági Őrezred látja el. Hajdú kísérte Orbánt a kampányrendezvényekre, szervezte a fideszes politikusok, rendezvények védelmét, korábban gyakran előfordult, hogy még a pártelnököt szállító autót is ő vezette.

„Megfektetett” egy gyanúsítottat

Hajdú a rendszerváltást követően a rendőrség bevetési egységeinél szolgált, de egy ellene indult vizsgálat után, a 2002-es kormányváltást követően leszerelt. Hajdú a vizsgálatról és a nyomában indult, felmentéssel végződött perről tudósító Zsaru magazinnak 2004-ben azt mondta: elszomorító volt, hogy korábbi bajtársai és volt főnöke akarta börtönbe juttatni.

Az ügyészségi vizsgálat azután indult, hogy egy kollégája a kommandósok akcióiról készült rendőrségi videófelvételeken törvénysértő akciókat vélt felfedezni. Hajdút azzal gyanúsították, hogy 2002 júliusában egy bevetésen indokolatlanul erőszakoskodott egy gyanúsítottal: lábbal "fektette meg" az elfogott személyt. A főnöke, Nagy Péter ezredes a Zsaru magazinnak azt mondta, parancsnokként nem volt mérlegelési lehetősége, miután Hajdúval és két másik beosztottjával szemben bűncselekmény gyanúja merült fel, köteles volt az ügyészséghez fordulni, de a felmentő ítélet után kézfogással gratulált mindhármuknak.

A Fidesz leköszönő biztonsági főnöke 2008-ban Zona.hu-nak adott interjújában azt mondta, a vádak koholtak voltak, a videofelvételeket az archívumból kikereső őrnagy egy régebbi ügy miatt állt bosszút rajta. Hajdú szerint az őrnagy kapcsolatban állt azzal a rendőrtiszttel, akiről még 1998-ban derítette ki, hogy belekeveredett egy autólopási ügybe. Hajdú helyére a vizsgálatot követően a felvételeket felkutató őrnagyot nevezték ki, Hajdú pedig munkaügyi pert indított, amit elveszített. A korábbi kommandós a Zona.hu-nak azt mondta, hogy az 1998 és 2002 közötti belügyminiszter, "Pintér idején azért nem tudták elvágni a torkom, mert nála ez nem volt olyan könnyű", de a 2002-es kormányváltás után már nem volt, aki megvédje.

Érezte Pintér jelenlétét

A Zona.hu-nak adott interjúból egy a hivatásáért és a küzdősportokért rajongó, a főnökeivel és kollégáival szemben magas elvárásokat támasztó ember képe rajzolódik ki Hajdúról. "Az kétségtelen, van egy stílusom azokkal szemben, akiket nem bírok, és az nehezen tolerálható" - mondta magáról. Az interjúban többször bírálta korábbi feletteseit, Pintér Sándorról viszont elismerően nyilatkozott. Azt mondta, amikor 1998-ban "Pintér lett a belügyminiszter, érezni lehetett a jelenlétét. És ez nekünk szakmailag nem jelentett rosszat, sőt".

Hajdú felidézett egy másik esetet is, amikor saját bevallása szerint hibát követett el. Egy balul sikerült akcióban nem tudták azonnal lefogni a gyanúsítottat, mire az dulakodás közben a Hajdú nyakában lógó kibiztosított géppisztolyba kapaszkodott, és meglőtte vele az egyik társa lábát. "Pintér Sándor azonnal hívott. Még véresen, gázálarccal a kezemben mondtam el neki, mi történt, mire közölte: rendezzem a sorokat, vigyem haza a fiúkat, ő meglátogatja a sérültet a kórházban" - mesélte, hogyan reagált az esetre a belügyminiszter.

Felgyorsult bűnözés

Hajdú János a hadseregbe való besorozását követően közel két évtizedig fegyveres testületeknél szolgált. 1991-ben az Egyesült Államokban részt vett egy kéthónapos kiképzésen. Az Zona.hu-nak azt mondta, "amíg zsaru voltam, részben abból éltem, amit ott megtanultam". "Reggel hatkor futás, húzódzkodás és üvöltés azzal, aki ezt nem csinálja. Napközben meló és meló: közelharc, taktika, hogyan kell hozzányúlni a fegyveres elkövetőkhöz, minden" - mesélt az amerikai kiképzésről.

Miután ő lett a rendőrségi bevetési egység parancsnoka, gondoskodott róla, hogy minél több beosztottja részt vehessen az amerikai továbbképzésen. Szerinte a rendőrségnek a kilencvenes évek közepén szinte minden újra kellett tanulnia, mert Magyarországon gyökeresen megváltozott a szervezett bűnözés. "Hihetetlen gyorsak voltak a bűnözők. Ezekhez az emberekhez, az oroszokhoz, az ukránokhoz, a csecsenekhez, a szerbekhez hozzányúlni nem volt egyszerű dolog. Ráadásul egykori kollégáink álltak át a másik oldalra, akik sokat tudtak a konspirációról, a mi döntésmechanizmusunkról, a reagáló képességünkről, és ez is nagy veszélyt jelentett" - mondta a 2008-as interjújában. Az ellene indult vizsgálatról azt mondta, szeretné elfelejteni egészet, de soha többet nem tér vissza a rendőrséghez.  

Nem tartotta be a szavát.