A számlagyárként működő bűnszervezetet 2013-ban egy magyar-szerb állampolgárságú férfi hozta létre és a háttérből is ő irányította. Társai segítségével az erre igényt mutató „megrendelők”, különböző gazdálkodó szervezetek részére - meghatározott pénzösszeg ellenében - fiktív számlákat állítottak ki és juttattak el, amelynek célja a számlák könyvelésben felhasználása és ezáltal a közösségi beszerzés során felmerülő belföldi áfa fizetési kötelezettség elkerülése volt.

A bűnszervezet központi részét jelentő számlagyárat három magyar-szerb és egy magyar férfi működtette, ők szervezték be azokat a tagokat, akik Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Horvátországban összesen 21 céget alapítottak fiktív, nem létező vagy külföldi honosságú, élő vagy már elhunyt, a magyar hatóságok számára elérhetetlenné vált személyek adatainak felhasználásával. A stróman vezetőkkel létrehozott társaságok részére bankszámlát nyitottak, telephelyet béreltek, hogy a szabályos működés látszatát keltsék. A számlagyár és a tőle fiktív számlát megrendelő 14 belföldi cég között összekötők tevékenykedtek, akik a strómanok tevékenységét koordinálták, banki tranzakciókat, szállításokat, e-mail forgalmat bonyolították, de a számlák kiállításáért a számlagyár részére járó jutalékot is ők szedték be.

A számlagyárat működtető bűnszervezet több mint 2,8 milliárd forinttal károsította meg a költségvetést.

Az ügyészség 15 férfit költségvetési csalás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádol, közülük heten bűnszervezetben követték el a cselekményeket. Két férfinek bűnszervezetben részvétel bűntette miatt kell felelnie. Az ügyészség 5 vádlottal szemben fegyházbüntetés, további 12 vádlottal szemben börtönbüntetés kiszabását indítványozza.

A vádlottak bűnösségéről a Kecskeméti Törvényszék fog dönteni.