A bűnszervezet irányítói olyan - főként Tolna és Pest megyében tevékenykedő - céghálózatot hoztak létre, amely alvállalkozói munkaerő-kölcsönző gazdasági társaságokból állt. A láncolat tetején lévő négy gazdasági társaság fővállalkozóként vagyonvédelmi és őrzésbiztonsági munkákat vállalt szabályos alvállalkozói szerződések alapján, különböző megbízók részére. A kisebb-nagyobb létszámot igénylő feladatok tényleges elvégzéséhez azonban már a láncolatban elhelyezett további cégektől kölcsönöztek munkaerőt, és a megbízást közvetítő cégeken keresztül átszámlázták nekik.

Az őrzés-védelmet valójában teljesítő munkavállalók úgynevezett „bukócégekhez” voltak bejelentve alkalmazottként, azonban utánuk a járulékokat nem fizették meg. A munkaerőt kölcsönbe adó 20 társaság strómanok nevére, székhelyszolgáltatókhoz bejegyzett gazdasági társaság volt, amelyek tényleges irányítását a háttérből ugyancsak a bűnszervezet feje és segítői látták el.

A járulékfizetésre kötelezett, munkaerő-kölcsönzéssel, vagyonvédelemmel foglalkozó (bukó) cégeket folyamatosan váltogatták, az ügyvezetői státuszokba strómanok kerültek.

A munkaerő-kölcsönzésre szakosodott bűnözői kör, amelynek célja egyértelműen az adó- és járulékfizetés elkerülése volt, 1,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.

A rajtaütés napján a NAV dél-dunántúli pénzügyi nyomozói, pénzügyőrei további igazgatóságokkal együttműködve, adórevizorokkal és informatikusokkal kiegészülve négy megyében, harminchárom helyszínen dolgoztak.

A szervezet fő irányítója esetében szükség volt kommandósok bevetésére is, mert az előzetes információk szerint lakóhelyén tíz, szabályosan bejelentett, különböző vadász- és egyéb lőfegyvert tartott. Vele együtt tizenöt gyanúsítottat állítottak elő és hallgattak ki a pénzügyi nyomozók, közülük hét személyt őrizetbe is vettek és négy esetben letartóztatást indítványoztak az illetékes főügyészségnél. Végül a bíróság három gyanúsított letartóztatását és egy személy bűnügyi felügyeletét rendelte el. A bűnszervezet feje és segítői esetében a bűnszervezetben történt elkövetés miatt húsz évig tartó szabadságvesztés is kiszabható.

Az 1,3 milliárd forintos kár mintegy 60 százalékának megtérülését biztosító vagyoni érték megközelíti a 700 millió forintot. A nyomozók ingatlanok, gépjárművek, pénzforgalmi számlán vezetett pénzeszközök, valamint a láncolatban szereplő cégek üzletrészeinek zár alá vételét, illetve lefoglalását kezdeményezték, és az egyes helyszíneken összesen 47 millió forint értékben készpénzt, 11 millió forint értékűre becsült festményt és egyéb értékes ingóságokat - ékszer, óra, érme - is lefoglaltak.