Az ítélőtábla Varga esetében tehát helybenhagyta a Fővárosi Bíróság 2010-ben született elsőfokú ítéletét. Az ítélőtábla Gömöri Olivér vezette tanácsa az összesen 23 vádlottat fölvonultató perben született elsőfokú ítéletet több vádlott esetében megváltoztatta, több vádpontot ejtett, ám az elsőrendű vádlott, Varga Tamás Sándor és a szintén börtönre ítélt másodrendű vádlott, Lelkes Attila esetében az elsőfokú ítéletet helyben hagyta. Az első- és a másodrendű vádlotton kívül az ügy további 21 vádlottját jogerősen fölmentették.

Varga Tamás Sándor ellen az 1990-es években csempészés, csalás, sikkasztás és más bűncselekmények miatt indultak büntetőeljárások, de 1999-ben elhagyta Magyarországot, és hat évig bujkált. A hatóságok 2005 áprilisában fogták el Amszterdamban, majd 2010 decemberében áfacsalás miatt három és fél év letöltendő börtönre ítélte nem jogerősen a Fővárosi Bíróság. A vádhatóság szerint Varga és társai 1996 és 1999 között hárommilliárd forint áfát igényeltek vissza jogtalanul.

Az ítélőtábla megállapította, hogy a vádirat helyesen foglalta össze a Vargáék által elkövetett csalássorozatot. A tanácsvezető bíró közölte: a bűncselekmények lényege az volt, hogy Vargáék fiktív beruházások, fiktív számlák és a vádlottak érdekeltségében lévő cégek révén jogtalanul igényeltek vissza forgalmi adót.

Varga Tamás Sándornak a letöltendő börtönbüntetés ellenére nem kell büntetés-végrehajtási intézetbe vonulnia az előzetesben töltött idő beszámítása miatt. A vádlottak a Debreceni Ítélőtábla ítélethirdetésén nem jelentek meg.