Vesztegetés miatt vádat emelt az Állami Egészségügyi Központ (ÁEK) 11 nőgyógyásza és 2 szülésznője ellen a Fővárosi Főügyészség. A vádirat szerint a volt MÁV Kórház szülészeti és koraszülött osztályán dolgozó orvosok és szakdolgozók 2007 áprilisa és 2008 júliusa között legalább 20 esetben kényszerítettek ki különböző, 5000 és 50 ezer forint közötti összeget a kismamáktól olyan beavatkozásokért - például érzéstelenítésért, altatásért, vagy éppen a szülés levezetéséért - amit az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) finanszíroz. A vádlottak között van az akkori osztályvezető főorvos is, egyelőre mindenki szabadlábon védekezhet. Az ügyészség az orvosokkal és az egyik szülésznővel szemben pénzbüntetés, az ötödrendű vádlott másik szülésznővel szemben, akit folytatólagosan, vagyis üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel vádolnak, letöltendő börtönbüntetés kiszabását kérte.

Ez egy hozott, "importált" gyakorlat volt, és komoly problémát jelentett az ÁEK számára, miután a 2007-es intézmény összevonással oda került a Szabolcs utcai kórház szülészeti osztálya is - mondta el lapunknak Szilvásy István. Az intézmény volt főigazgatója, illetve a vezetőség maga tett feljelentést, miután az egyik dolgozójuk jelentette ezeket az eseteket. Az jutott ugyanis tudomásukra, hogy a 90 ágyas osztályon dolgozók egy csoportja rendszeresen arra kéri a kismamákat, előre nyilatkozzanak, kérnek-e majd fájdalomcsillapítást a szülésnél, s ezért fejenként ötezer forintot szedtek be tőlük. A pénzekről afféle könyvelést vezettek egy füzetben - emlékezett vissza Szilvásy. Az egykori intézményvezető egy másik kétes gyakorlatot is felszámolt ugyanezen az osztályon, ahol 30 ezer forintot kértek a szülő nőktől azért, hogy az általuk "választott bába" mellett szülhessenek. Mindez a munkaterhek aránytalanodását okozta, ráadásul erkölcsileg szintén elfogadhatatlan eljárás - fogalmazott.

Szilvásy szerint ugyanakkor az, hogy a feljelentés után ennyi év eltelt a vádemelésig, jól szemlélteti, milyen komplikált az ügy. Nehéz felgöngyölíteni, ki az, akinek a gyakorlata erkölcsi és büntetőjogi problémákat vet fel. Tapasztalatai szerint azonban "se szeri, se száma azoknak a taktikáknak", amelyekkel a bérükből megélni képtelen egészségügyi dolgozók "kipréselik" a betegekből a pénzeket, ami nem azonos a hálapénz elfogadásával. Ugyanakkor az is tény, hogy a magyar egészségügy kifejezetten a paraszolvenciára van becsatornázva, hiszen a beteg szeretné "megvásárolni" az egészségét, az orvos vagy az ápoló pedig rászorul a pluszbevételre. Szilvásy úgy vélte: a kialakult, mindennapos gyakorlat felszámolása addig lehetetlen, amíg az egészségügyben dolgozók bérhelyzete nem rendeződik.