A vádlott 2016-ban elítéltként töltötte - többek között csalás miatt kiszabott - büntetését egy észak-magyarországi büntetés-végrehajtási intézetben, ahol megszerezte zárkatársa mobilját, amelyet az intézet tudtával és engedélyével kapcsolattartói telefonként használt.

A férfi a készülékbe a saját sim-kártyáját helyezte be, majd felhívott egy hevesi nőt, akivel közölte, hogy egy távközlési szolgáltató nyereményjátékán 120 000 forintot nyert, de a pénzhez csak akkor juthat hozzá, ha egy bankautomatánál a tőle kapott instrukcióknak megfelelően több számsort is beüt. A sértett hitt a telefonálónak, ezért elment a városban található egyik ATM-hez, ahol - a meghatározott procedúra szerint - bebillentyűzte a kapott számokat, amelyek valójában telefonszámok voltak. A nő így két, a vádlotthoz kapcsolható mobilkészülékre összesen 60 000 forintot töltött fel - akaratlanul.

A művelet végeztével - mielőtt távoli börtöncellájában letette az illegálisan használt mobilt - a vádlott azzal hitegette a becsapott áldozatát, hogy várjon nyugodtan a nyereményére, mert azt hamarosan meg fogja kapni. Ez természetesen nem történt meg, mivel mind a nyereményjátékot, mind magát a nyereményt csupán az elkövető találta ki.

A sértettnek okozott kár nem térült meg.

A Hevesi Járási Ügyészség a különös és többszörös visszaesőnek minősülő férfit kisebb kárt okozó csalás vétségével vádolja, és vádiratában indítványozta, hogy a bíróság végrehajtandó börtönbüntetést, valamint - mellékbüntetésül - közügyektől eltiltást szabjon ki vele szemben, egyben érdemben bírálja el a sértett által előterjesztett polgári jogi igényt is.