Gódor Andrást, aki több cikluson keresztül volt a Pest megyei település vezetője, két év börtönbüntetéssel sújtották, amelynek a végrehajtását öt év próbaidőre felfüggesztették. A bíróság társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében bűnösnek mondta ki az ügy másodrendű vádlottját, a polgármesteri hivatal akkori ügykezelőjét, Oláh Sándornét is, akit megrovásban részesített.

Az ügyész mindkét vádlott esetében tudomásul vette a döntést, amely ellen Gódor András és védője fellebbezést jelentett be, míg Oláh Sándorné elfogadta azt, így az ítélet az ő esetében jogerőre emelkedett.

A vádirat szerint 2003-ban a dányi hulladéklerakó-telepen keletkezett tűz utáni kárrendezéshez a helyi önkormányzat a vis maior alapból támogatást igényelt. A képviselő-testület határozatát az akkori polgármester, Gódor András a vád szerint úgy módosította utólag, hogy az kimondta, a község a tűzoltás költségeit nem tudja kifizetni, bár a pályázat elbírálásának idején az önkormányzat rendelkezett a helyreállításhoz szükséges forrásokkal. Az önkormányzat a megítélt támogatást azután nem a pályázatban feltüntetett célokra használta fel.

Az ítélet szóbeli indoklásakor Steiner Gábor bíró elmondta: a tűz oltásában részt vevők nem tartottak igényt semmilyen ellentételezésre, és nem is kaptak, ugyanakkor a vis maior pályázat benyújtása idején az önkormányzat elegendő szabad pénzforrással rendelkezett, az elnyert mintegy kétmillió forint támogatást pedig nem a jogszabályoknak megfelelően használták fel, azt út építésére és hulladékgazdálkodási terv készítésére fordították.

A közokirat-hamisítás tekintetében a bíró kiemelte: a testületi határozat megváltoztatásával a dokumentum mind tartalmilag, mind formailag hiteltelenné vált, emellett a polgármester a kiegészítést nem követhette el véletlenül és laikusként. A bíróság mindkét vádlott esetében enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a történtek óta hosszú idő telt el (a feljelentés 2006-ban történt).