A vádirat szerint a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóságának kiterjedt és hatékony nyomozása kiderítette, hogy legalább négy bűnszervezet működött egymás mellett, amelyek támogatták egymást. Az ügy központi része egy dél-alföldi húsipari cég felhasználásával elkövetett adócsalás. A társaság irányítói egyúttal több külföldi cégnek is a tulajdonosai, ezért a nemzetközi kapcsolatok miatt a NAV és a főügyészség nemzetközi szervezetek - így az Europol és az Eurojust - bevonásával, külföldi hatóságokkal együttműködve göngyölítette fel az ügyet.

A Bács-Kiskun megyében vágóhidat működtető cég kisebb mértékben saját munkaerőt, nagyrészt alvállalkozókat vett igénybe. Az alvállalkozók a szolgáltatásaikat áfával növelten számlázták ki. Ténylegesen azonban munkaerő kölcsönzés volt a felek között, ezért a bérmunka esetében az alvállalkozói szerződés valótlan tartalmú volt. Az volt a célja, hogy a foglalkoztatottak után az adó és járulék megfizetését elkerüljék, illetve hogy a húsipari cégnek áfás költségszámlákat „produkáljanak”. A színlelt ügyletek és az adóelkerülés haszonhúzója a húsipari cég volt, a munkaerőt biztosító társaságok ehhez nyújtottak segítséget.

A húsipari cég irányítói olyan vállalkozókat vettek igénybe, akik fiktív számlákkal kerülték meg az adófizetést, illetve a munkavállalókat valós fizetésüknél kisebb összegre jelentették be, így csökkentve járulék-költségeiket. Az alkalmazottak fizetésének egy részét ráadásul „adómentes” utalványban adták, amit szinte azonnal vissza is váltottak készpénzre, további adóforintokat csalva el a költségvetésből.

A NAV nyomozói 2018 áprilisától tizenegy akciót tartottak az ügyben, ezek során 217 helyszínen voltak házkutatások és lefoglalások. A nyomozó hatóság a szakszerű nyomozáson túl kiemelkedő vagyonfelderítést is végzett: erőfeszítéseik eredményeként a több milliárd forintos kárt teljes egészében biztosították zár alá vételekkel. A zárolások nem csak belföldön voltak sikeresek, hanem a hatékony nemzeti együttműködésnek köszönhetően külföldi cégek vagyonát is érintették.

A húsipari cég irányítói nyolc év alatt összesen 6,1 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek. A cég tulajdonosai és az ügyvezető ezt az összeget a vádemelés előtt önként visszafizették a NAV-nak, ezzel a teljes kár megtérítették.

A bűnszervezet vezetői a bűnös úton szerzett vagyont bankszámlák közötti átutalással próbálták „tisztára mosni”, eltitkolva annak eredetét. Az adócsalásból származó haszonból a bűnszervezet vezetői több mint egymilliárd forintot osztalékként utaltak át egy, az érdekeltségükbe tartozó ciprusi cégnek, az összeg végül - kölcsönként feltüntetve - egy szintén hozzájuk köthető spanyol vállalkozás számláján landolt.

Az ügyben a NAV nyomozói egy olyan számlagyárat is lelepleztek, ami a megrendelők igényei szerint főként reklámról szóló fiktív számlákat állított ki. A fiktív számlákat befogadó mintegy 40 cég összesen másfél milliárd forint kárt okozott a költségvetésnek. A számlabefogadó cégek közül többen az okozott kárt önkéntesen megtérítették.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség 110 vádlottal szemben emelt vádat. A főügyészség a vádlottakat - más bűncselekmények mellett - bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntettével, pénzmosás és gazdasági vesztegetés bűntettével vádolja.

A húsipari cég tulajdonosa és ügyvezetője jelenleg bűnügyi felügyelet alatt áll, a tulajdonos szintén vádlott fia pedig letartóztatásban várja a tárgyalást. Összesen 47 - köztük egy külföldi - céggel szemben került sor büntetőjogi intézkedések elrendelésére, ami pénzbírság kiszabásának vagy a megszüntetésüknek a kezdeményezését jelenti.

A vádlottak bűnösségéről a Kecskeméti Törvényszék fog dönteni.