Ősszel születhet elsőfokú ítélet annak a társaságnak a büntetőperében, amelynek tagjait azzal vádolja az ügyészség, hogy három éve agyonvertek és kiraboltak egy egyedül élő, idős asszonyt a Pest megyei Monoron. A három cigány férfiból álló csoport egy régi televíziót, szamovárt, értéktelen faliképet, tányérokat és telefont zsákmányolt az áldozattól, s azokon a kocsmában adott túl. A terheltek egy éve álltak a Pest Megyei Bíróság elé, az ügyészség nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel vádolja őket. Az érintettek közül az elsőrendű vádlott a fiatalkorú K. Zsolt, a fiatalembernek azonban már van családja, gyermeke, élettársa a harmadrendű terhelt, F. Ernő lánya. Életkorára tekintettel K. Zsolt előzetes letartóztatását nemrég megszüntették, mert a jogszabályok szerint vele szemben csak két évig alkalmazható a kényszerintézkedés, s jelenleg háziőrizetben van.

A vádirat szerint három éve K. Zsolt, F. Ernő és K. Attila szipuzott, zacskóból hígítót szívott, majd bódult állapotban lopni indultak Monoron, ekkor tértek be a nyolcvanéves F. Lajosné portájára. A rablók lekapcsolták a ház külső oldalán lévő villanyórát, s mikor az asszony a hangokat hallva zseblámpájával kijött a lakásból, F. Ernő egy vascsővel többször, nagy erővel megütötte a fején, a sértett a helyszínen belehalt koponyasérüléseibe. A támadók ezután feldúlták az épületet, s elvitték az említett tárgyakat, azt azonban nem vették észre, hogy a néni a televízióban rejtette el összegyűjtött pénzét, 900 ezer forintot, az elkövetők a készüléket úgy adták el a kocsmában, hogy nem tudták, mit rejt.

Az egy éve kezdődött perben a vádlottak eleinte nem kívántak vallomást tenni Szalay Csaba büntetőtanácsa előtt, majd amikor megeredt a nyelvük, igyekeztek egymásra kenni a gyilkosságot. A bíróság többször is eredménytelenül próbálta szembesíteni egymással az érintetteket, akiken nem látszott, hogy megbánták volna tettüket. K. Zsolt jelezte, hogy apósa, F. Ernő több alkalommal üzent neki a börtöncsatornákon, hogy vállalja magára a gyilkosságot, mert fiatalkorúként kedvezőbb elbírálásra számíthat. Az idősebb férfi erre azzal replikázott, hogy K. Zsolt életveszélyesen megfenyegette, amennyiben belekeveri őt a történtekbe. A terheltek tárgyalásain rendszeresen megjelennek népes családjaik is.

A bíróság korábban visszautasította azokat az indítványokat, amelyek arról szóltak, hogy a családtagok támaszthassák alá a kusza történeteket, amelyek így tovább bonyolódtak volna. A vádlottak nyilatkozataikban maguk is többször teljes ellentmondásba kerültek korábbi vallomásaikkal. A vádirat szerint F. Ernő volt a bűncselekmény tippadója, ő javasolta társainak, hogy együtt menjenek el meglopni az idős asszonyt. A harmadrendű vádlott a télen gyökeresen módosított vallomásán, s azt állította, nem is járt a rablógyilkosság helyszínén, majd elismerte: azért ment a néni házához, hogy onnan — megrendelésre — ellopjon egy szemeteskukát. Szalay bíró többször ismertette a vádlottal a nyomozáskor tett nyilatkozatait, amelyekben részletesen beszámolt az eltulajdonított értékekről, és társai szerepéről az ügyben. Erre F. Ernő akkor úgy reagált, hogy soha nem mondott olyanokat, amik a jegyzőkönyvekben szerepelnek, s mivel büntetlen előéletű, nagyon megijedt, amikor letartóztatták, s félelmében mindent aláírt, amit a nyomozók elé tettek.

A hétfői tárgyaláson családtagokat, tanúkat hallgatott meg a bíróság, hogy ezzel is tisztázhatók legyenek a vádlottak szerepei, személyiségjegyei. A Szalay Csaba vezette büntetőtanács augusztusra napolta el az eljárás folytatását, a nyár végén, illetve az ősszel várhatóan orvos, illetve vegyész igazságügyi szakértő is nyilatkozik majd a büntetőperben. A terheltekről készült korábbi szakértői jelentés szerint K. Zsolt és F. Ernő enyhe fokú személyiségzavarban szenved, K. Attila pedig függővé vált a szipuzástól, bódult állapotban különösen agresszívnek számít. A társaság perében az ősszel hirdethet elsőfokú ítéletet a Pest Megyei Bíróság.