Vadai Ágnes egy szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a TEK eddig is a szürke zónában tevékenykedett, mert „se nem rendőrség, se nem titkosszolgálat, rendőrség és titkosszolgálat egyben”. Hozzátette: az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet munkatársai kifogást nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz a TEK titkos adatgyűjtése miatt, de „nem lettünk beljebb”.
   
Az sem ismert, hogy a Terrorelhárítási Központ az elmúlt években milyen módon számolt be az országgyűlési bizottságokban az általános illetve a titkos adatgyűjtési tevékenységeiről. A képviselő megjegyezte, azt sem lehet pontosan tudni, hogy melyik bizottság lenne az illetékes ebben az ügyben.
   
Elmondta, hogy kedden, telefonon érdeklődött a honvédelmi és rendészeti bizottság titkárságán, de az ott az válaszolták, hogy emlékeik szerint ebben az ügyben még nem hallgatták meg a szervezetet. A nemzetbiztonsági bizottság két kihelyezett ülést is tartott a TEK-nél, majd a szervezet főigazgatója vagy főigazgató-helyettese 2012-2013-ban konkrét ügyekben megjelent a testület ülésein, de a titkos információgyűjtéssel kapcsolatos metódusokról és ellenőrzésekről „nem nagyon számoltak be” - folytatta a politikus.
   
A képviselő úgy látta, hogy miután a TEK titkos információgyűjtése a magyar polgárokat érintő ügy és ennek civil ellenőrzése nincs megoldva, ezért szükség van arra, hogy valaki betekinthessen az ezekben a témákban készített dokumentumaikba.
   
Vadai Ágnes azt mondta, az ügy fontosságára való tekintettel akár éjszaka vagy hétvégén is kész ellátogatni a TEK központjába, hogy áttanulmányozhassa az aktákat. Hangsúlyozta, korábban az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke volt, ezért egyrészt rendelkezik C-típusú nemzetbiztonsági ellenőrzéssel, másrészt pedig tisztában van azzal, hogy hogyan kell kezelni a minősített adatokat.