Munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás - a Büntető törvénykönyv (Btk.) így definiálja azt a cselekményt, amit két neves idegenforgalmi cég ügyvezető-tulajdonosa hosszú éveken át folytatott, mi több, információnk szerint, jelenleg is folytat. A cégeknél dolgozó alkalmazottakat a valós bérüknél alacsonyabb összegekre jelentették be, az így kifizetett nettó munkabéreket (és az utasbiztosítások után járó jutalékokat) pedig „zsebbe” kipótolták a munkavállalóknak - a szóban megígért összegeknek megfelelően. A két társaság által havonta kifizetett feketepénzek összege mintegy 2,5-3 millió forint között mozoghatott, azaz évente mintegy 30-36 millió forint vándorolhatott adózatlanul a dolgozók pénztárcájába.

A visszásságról tavaly tudomást szerzett egy oknyomozó weblap. A leleplezés, a botrány azonban elmaradt. Az állami kitüntetett közbelépett… Sajátos módon…

A Büntető törvénykönyv szerint

Munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalást valósít meg az a munkáltató, aki munkaszerződés nélkül, vagy színlelt szerződéssel alkalmazott munkavállalója részére járó személyi jellegű juttatáshoz kapcsolódó, a kifizetőt terhelő, az államháztartás valamely alrendszerébe kötelezően előírt közteher-fizetési kötelezettség teljesítését elmulasztja, és ezzel az adóbevételt csökkenti. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel jelentős mértékben csökken. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékben csökken. Ugyanígy büntetendő, aki a megállapított adó meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel az adó behajtását jelentősen késlelteti vagy megakadályozza.

A számvitel rendjének megsértése: Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt

- beszámoló-készítési, könyvvezetési, könyvvizsgálati kötelezettségét megszegi,

- bizonylati rendet megsérti, és ezzel a vagyoni helyzetének áttekintését, illetőleg ellenőrzését megnehezíti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a cselekmény az adott üzleti évet érintően a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő az eredmény vagy a saját tőke értékének, illetőleg a mérleg-főösszegnek a megállapítása szempontjából, vagy az adott üzleti évet érintően a vagyoni helyzet áttekintését, illetőleg ellenőrzését meghiúsítja.

A súlyos gazdasági bűncselekmény körülményeiről hamarosan részletesen beszámol a privatkopo.hu!