Az ügy elsőrendű vádlottját, egy pécsi kormányablak volt ügyintézőjét öt év, a másod-, harmad- és negyedrendű vádlottat pedig egyaránt négy és fél év fegyházbüntetésre ítélte a bíróság. A terheltekre 300 ezer és 600 ezer forintos pénzbüntetést is kiróttak.

A járásbíróság öt vádlottat részben bűnszervezetben elkövetett, többrendbeli hivatali vesztegetés és közokirat-hamisítás, valamint hivatali vesztegetés elfogadása miatt egy év három hónap és két év közötti szabadságvesztésre, valamint 300 ezertől 600 ezer forintig terjedő pénzbüntetésre ítélt, amelynek végrehajtását három vádlott esetében próbaidőre felfüggesztette.

A vádlottakkal szemben 880 ezer és 21 millió forint közötti összegekre vagyonelkobzást rendeltek el „a megszerzett vagyoni előnnyel arányosan”.

A tényállás szerint a másod-, harmad-, negyed- és ötödrendű vádlott 2015-ben elhatározta, úgy szerez pénzt, hogy külföldi állampolgároknak állít ki valótlan magyar útlevelet. Az ukrán-magyar kettős állampolgárságú másod- és harmadrendű vádlott feladata volt, hogy honosított magyar állampolgárok hatósági igazolványait megszerezze, és olyan külföldieket keressen, akik a hamis okmányokért jelentős összegeket hajlandók fizetni.

A negyed- és ötödrendű vádlott feladata pedig olyan kormánytisztviselők felkutatása volt, akik közreműködnek az ügyletben. 2016. január 21. és 2016. március 22. között közel ötven embernek állítottak ki hamis adatokkal úti okmányt.

A bíróság a kilencedrendű vádlottat, aki egy dunaharaszti kormányablak ügyintézőnője volt, felmentette a vádak alól részben tévedés, részben bizonyítottság hiánya miatt.