Schmitt Pál kisdoktori eljárása, hiányosságokkal ugyan, de formailag megfelelt az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetem gyakorlatának - állapította meg a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának Tényfeltáró Bizottsága.
A testület összegzése szerint a dolgozat „szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul”, ami „nem derült ki időben”, holott annak feltárása a korabeli védési eljárás részét kell volna, hogy képezze.
A Testnevelési Egyetem szakmai hibát követett el, amikor ezt a szövegazonosságot nem tárta fel időben, így „a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak” (!) - próbálják mentegetni Schmittet az állásukat féltő professzorok.
A bizottság 1157 oldalból álló jelentését elküldte a nemzeti erőforrás miniszternek. A testület tagja volt Tóth Miklós, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja, Gombocz János, Kovács Etele, Rácz Károly, a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájának elnöke és Fluck Ákos ügyvéd. Utóbbi különvéleményt is csatolt a jelentéshez, azt azonban egyelőre nem hozták nyilvánosságra. A vizsgálat alapján megállapították, hogy a dolgozat szerzője a kisdoktori értekezés szövegében sehol nem használta a forrásmunkákra történő közvetlen utalást. Nem használt a szövegben idézőjelet, szövegközi szerzői név megadását, lábjegyzetet vagy végjegyzetet.
A testület azt is kiemeli, hogy az értekezés nem tartalmaz köszönetnyilvánítást, amelyben általában az értekezés létrejöttét elősegítő személyeket, kutatókat, vagy a témában közösen dolgozó munkatársakat szokták felsorolni.
A Bizottság megállapítja, hogy a dolgozat 34. oldalától 50. oldaláig teljesen megegyezik Klaus Heinemann Sport, the third Millenium című művének egy részével. A dolgozat mellékletében szereplő 1. és 2. számú diagram pedig megegyezik a bolgár Georgiev művében fellelhető diagrammal. Mint ahogy szintén megegyeznek a táblázatok is.
A bizottság szerint a kisdoktori értekezés további, mintegy 180 oldala részleges megegyezést mutat Georgiev munkájával, mint írják, „a két dolgozatban az egyező részek rendkívül szétszórtan szerepelnek”. Ugyanakkor a bolgár szerzőtől átvett részek Schmitt doktorijában kiegészültek a szöuli olimpia adataival.
Schmitt Pál az elmúlt időszakban többször visszautasította a plágiumvádat. Azt állította, hogy legjobb tudása szerint készítette kisdoktori disszertációját, és nem tulajdonította el senki szellemi tulajdonát Burleszkország.
|