A vádlott értékesítőként dolgozott egy kft.-nél és elhatározta, hogy bűncselekményekkel szerez pénzt. 2014. július 17-én megjelent egy idős, mozgáskorlátozott, beteg ember lakásán, többször megütötte, majd kirabolta őt: elvette 90 ezer forintját, 3500 svéd koronáját és az aranygyűrűjét.

2014. augusztus 21-én egy iskolai tornatermi öltözőből ellopott egy igazolványt és 6000 forintot. Az iratokkal mobiltelefont vásárolt, majd 2014 szeptemberében telefonon felvette a kapcsolatot egy a lakásán prostituáltként dolgozó nővel, akivel szeptember 11-ére találkozót beszélt meg. A nő zuglói lakásán a vádlott a magával vitt kalapáccsal többször fejen ütötte, majd a konyhában talált késsel többször mellkason, arcon és nyakon szúrta a védekezni próbáló nőt.

Miután áldozata meghalt, a férfi elvitte a laptopját, két mobiltelefont és 140 ezer forintot is.

A vádlottat a nyomozók úgy fogták el, hogy a nő telefonjára érkezett hívások alapján azonosítani tudták azt, akitől a tornatermi öltözőből ellopta az igazolványokat. A néhány számba jöhető elkövető DNS-mintája alapján aztán le tudták szűkíteni a kört a vádlottra, aki ezek után az emberölést és a lopást is beismerte.

A rablást viszont tagadta, de a törvényszék ebben a bűncselekményben is meg tudta állapítani a bűnösségét. Elfogásakor ugyanis lefoglaltak tőle egy sporttáskát, amelyben a kalapácson kívül egy kesztyű is benne volt, amelyről azonosítani tudták a rablás sértettjének DNS-ét. Ezen kívül tanúvallomások is bizonyították azt, hogy a férfi értékesítőként járt a kirabolt idős ember lakásán, ezért tudott arról, hogy a sértettnek pénze és értékei vannak, továbbá életkora és betegsége miatt gyakorlatilag képtelen a védekezésre.

Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész tényleges életfogytiglani fegyházbüntetés kiszabását kérte, míg a védő és a vádlott a rablás miatt felmentésért, illetve enyhítésért jelentett be fellebbezést.

A törvényszék fenntartotta a vádlott előzetes letartóztatását.