Ma: 2019.11.05. Vissza a főoldalra
RSS
 
Keresés
 
Rovatok
Info







 
Hírmix
Bűnbánó táskahordó: „Amikor pénzről van szó, nincsenek ideológiák, nincsenek eszmék, elvek - együtt lopnak a pártok”
privatkopo.hu 2014.10.27. 8:06:00

Előre „lezsírozott” tenderek, táskákban hordott százmilliók, politikai pártok közötti konszenzus a vesztegetési pénzek elosztásában, kenőpénzekkel növelt beruházási költségek - egy bűnbánó vesztegető megnyílt a Privát Kopónak, és elmondta, hogyan működik a korrupt rendszer, amelyben mindenki jól jár. Csak az adófizetők nem. A kétrészes „beismerő vallomás” első felvonása.



Hogyan lett Önből „táskahordó”, vagy más néven „elintéző” ember?

Kell egyfajta szakmai tudás, és egyfajta kapcsolati tőke hozzá. Az egyik közeli hozzátartozóm révén kerültem a pályára, ahol megbízhatóság nélkül lehetetlen hosszabb távon létezni. Korábban több projektet is sikerült megnyernünk, és úgy szakmailag, mind pénzügyileg sikerült leraknunk a megfelelő alapokat ahhoz, hogy elfogadjanak a partnerek: a politika, valamint a szakma.

Az első alkalommal ki kereste meg, ki kérte a közreműködését: a politikai vagy a beruházói oldal?

Ez nagyon érdekes, mert közösen. Jelzett a politika, hogy a jövőben lesz egy nagyobb beruházás, és annak a megfelelő paraméterekkel való felruházását kérte tőlünk, jogi, szakmai és pénzügyi szempontok alapján. Magyarul: a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon. Azaz: a projekt is elkészüljön, de mi az a „párna” - hazavihető pénz -, mi az a plusz, amit abba védhetően bele lehet tenni. És jelzett a beruházó, hogy kell valaki, aki a kenőpénzek célba juttatását biztonsággal „menedzseli”.

A vesztegetési pénzeket beépítik a projektek árába?

Igen, beépítik. Túlszámlázásokkal, fiktív pótmunkákkal, amiket kizárólag a mérnökök tudnak úgymond leigazolni - jogilag védhetően.

Hogyan alakul ki számszerűen az az összeg, amit zsebbe kell fizetni a politika „pénzcsinálóinak”?

Már az adott tender kiírása előtt történnek erre vonatkozó egyeztetések. Leülnek a kivitelezők vezetői, és a mögöttük álló politikai erők, valamint a mérnökemberek, akik végülis kialakítják az „elvárt” árat. Addig kozmetikázzák a valós összeget, amíg mindenki jól jár. Vagyis: beépítenek a tervdokumentációba olyan tételeket, amelyek lehetővé teszik a „mozgásteret” a pénzek kivételére. Mondhatok konkrét példát erre: 4-es metró beruházás, amellyel összefüggésben olyan műszaki tartalmak voltak „elhelyezve” a tervdokumentációban, amelyről egy adott fázisban mind a kivitelező, mind a beruházó - látszólag - joggal mondhatta, hogy arra nem lehetett számítani, és meg kellett csinálni. Vagy bukott volna a projekt. Általában 30-40 százalékkal szoktak eltérni a szerződésben rögzített összegtől - felfelé.

Az árnövekedést a vesztegetési pénzek okozzák?

Igen. Az erről szóló egyeztető megbeszéléseken a mérnökök csak tudomásul veszik, hogy mi az az összeg, amit „párnaként” az árba bele kell építeniük. Aztán az „automatából” majd „kiesik” a politika által elvárt összeg, amely a zsebekbe csúszik. A mérnökök a „kivehető” pénzeket jogilag védhetővé teszik, jellemzően túlmunkák elvégeztetése révén. Mármint papíron…

Hogy néz ki a gyakorlatban egy olyan egyeztetés, amelyen arról születik döntés, hogy kiknek és mennyit kell zsebbe tenni ahhoz, hogy x cég nyerje a tendert? Kik képviseltetik magukat egy ilyen megbeszélésen?

A hatalmon lévő politikai szervezet „kijáróemberei”, a beruházók „elintéző figurái” és a kivitelezők „problémamegoldói”. Nyilván, hogy egyik oldal sem akarja kompromittálni magát, ezért olyan embereket „alkalmaznak” erre a feladatra, akik nem jelentenek veszélyt rájuk nézve.

Mindig csak a hatalmon lévő párt/pártok képviseltetik magukat a „pénzosztó” egyeztetéseken?

Abban mindig volt egy hallgatólagos megegyezés, hogy az aktuális ellenzék mögött álló gazdasági erő is részesedik valamilyen arányban a nagyberuházásokból. Ez úgy működik, hogy az ellenzéki oldal gazdasági emberei megállapodnak a kormányzó párttal vagy pártokkal, hogy milyen mértékben tudnak az ellenzékhez kötődő cégek a munkálatokban részt venni, és azoknak a munkálatoknak hány százaléka lesz az ellenzék „jussa”. A mindenkori kormányoldal ezzel jelzi: ne felejtsék el a jövőre nézve - ha majd fordul a kocka, és az ellenzék kezébe kerül a kormányrúd -, hogy az aktuálisan hatalmon lévők mennyire „engedékenyek” voltak velük. Oda-vissza megy ez a játék. Amikor pénzről van szó, nincsenek ideológiák, nincsenek eszmék, elvek - együtt lopnak a pártok. Több olyan megbeszélésen is jelen voltam, ahol egy asztalnál ültek a bal- és a jobboldal „pénzcsináló” emberei, akik arról egyezkedtek, kinek, mennyi jut a csúszópénzekből.

A gyakorlatban hogyan történik a vesztegetési pénzek célba juttatása?

Azoknak a társaságoknak, amelyek részt vesznek egy adott projektben, kiterjedt céghálójuk van, azonban ezek a vállalkozások a gyakorlatban nulla tevékenységet folytatnak. Ezeket a társaságokat „ellátják” támadhatatlan szerződésekkel, amelyek hatalmas bevételeket generálnak számukra. A pénzek aztán szépen „szétporladnak” a gondosan kiválasztott alvállalkozók között, és eljutnak a megfelelő helyekre, így a politikai elit „pénzgyűjtőihez” is. Ezek a hálózatok jellemzően nem állnak meg Magyarország határán belül, sőt, általában a határon túl kezdődnek és ott is végződnek.

Olyanra volt példa, hogy táskában, szatyorban szállított pénzt a „megfelelő” helyre?

Igen, sokszor.

Hogyan történt a vesztegetési pénz átadása? Utcán, irodában?

Volt ebben pártiroda, volt ebben saját irodám, volt parkolóban, gépkocsim csomagtartójából történő átadás. Az én feladatom az akta- vagy sporttáska leszállításában, átadásában merült ki. Egy ilyen „pozícióban” a bizalom elsődleges szempont, bennem megbízott minden oldal. Aki egy kicsit is hibázik, az nagyon komolyan megütheti a bokáját, és örökre kieshet a pikszisből.

Egy „fuvarral” általában mekkora vesztegetési összegeket juttatott célba?

Több százmillió forintokat.

A nagyobb projektekhez kapcsolódóan mekkora vesztegetési pénzek mozognak?

Több millió euro. A legnagyobb összeg, amit én - egy bizonyos projekttel összefüggésben - táskákban, több tételben leszállítottam, több mint 3 millió euro volt. Egyébként a kivitelezések értéke már alapból feltételez egyfajta „párnát”, ha a projekt értéke több tíz- vagy több százmilliárd forint, akkor hatalmas összegek mozognak táskákban, nejlonszatyrokban is.

Miként intézik azt el a háttérben, hogy egy adott tenderen x vagy y társaság fusson be?

Én az építőiparban tevékenykedtem. Létezik egy - 4-5 nagyobb cégből álló - vállalkozói kör, amelynek tagjai előre megállapodnak egymással, hogy melyik pályázatot ki nyeri meg, a „vesztesek” pedig eljátsszák, hogy mennyire hadakoznak ez ellen, aminek a vége úgyis az lesz, amiben megegyeztek, és a nyertes - alvállalkozóként - bevonja a munkálatok elvégzésébe a „veszteseket”. Vagy: egyezséget kötnek, hogy ezért a színjátékért a „vesztesek” ennyi és ennyi pénzt kapnak - munka nélkül. Tehát előre felosztják egymás között, hogy ebben én leszek a nyertes, abban meg ti. A piac működése, a munkák felosztása egy előre meghatározott forgatókönyv alapján történik. Látszatra a kiírt pályázatoknak megfelelő keretek között.

Ön részt vett olyan egyeztetéseken, amelyeken politikai szereplők vagy azok képviselői jelen voltak, és konkrétan vesztegetési összegekről esett szó?

Igen. Több alkalommal is.

Melyek azok a nagyobb beruházások, amelyekkel összefüggésben Ön - mint „kijáróember”, „táskaszállító” - közreműködött?

M6-os autópálya, 4-es metró beruházása, különböző vasúti projektek.

Margit-híd felújítása?

Ez egy érdekes kérdés. Pályáztunk a mérnöki feladatok elvégzésére, az általunk ajánlott ár körülbelül 60 százaléka volt a végül nyertes árnak, azt is tudom, hogy kik és miket vállaltak be annak érdekében, hogy megkapják a megbízást. Mi nem voltunk eléggé bátrak, úgymond bevállalósak…

Azt tudja, hogy a szerződésben rögzített összeghez képest mennyivel került többe a híd felújítása?

Ugyan a kivitelezési folyamatban a tenderbontást követően nem vettem aktívan részt, de nyilván vannak megbízható információim erre vonatkozóan. Teljes műszaki megalapozottsággal állítom, hogy közel a duplájába került a híd felújítása, mint amennyi az eredeti szerződésben szerepelt. Ez volt az első szele a politikai környezetváltozásnak a gazdasági háttértársaságokra gyakorolt hatásának. Ebben az esetben a Fideszhez kötődő gazdasági társaság már nagyobb falatot követelt és kapott a 2010-es választások előtt. Volt egy személy - egy külföldi tulajdonban álló építőipari nagyvállalat „kijáróembere” -, aki ezt az egészet „levezényelte”.

Igaz az, hogy egy németországi ügyészség megkereste Önt és együttműködését kérte magyarországi nagyberuházásokkal kapcsolatos vesztegetési ügyekben?

Igen. Szeptember elején jutottak el hozzám, mivel tudomásuk szerint egy bizonyos projektben komoly „erőfeszítéseket” tettem az egyik külföldi kézben lévő építőipari mamutcég érdekében, amely társaság vesztegetési ügyei kapcsán nyomozást folytatnak, és a német ügyészek azt kérték, hogy - megfelelő ellentételezés mellett - segítsem a munkájukat.

(A következő részben a vesztegetési pénzeket fizető társaságokról, azok „kijáróembereiről”, a politikai pártok „pénztermelőiről”, valamint a korrupciós technikákról beszélgetünk a „bűnbánó táskahordóval”.)

 

További friss információk
Meglépett a bérelt autóval
„Adománygyűjtés”: Budapesten csaltak a román cigányok
Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás gyanújával hat személyt tartóztattak le
Háztartási gépeket „fújtak meg” munkáltatójuk üzletéből, 4 millió forintos kárt okoztak
Csak felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a vesztegető cigányvezetőt
 
Top cikkek
Kilógó lóláb: 12,5 milliárd forint közpénzzel bélelték ki az ugyanazon a napon alapított, azonos székhelyű, offshore hátterű cégeket
Nulladik típusú találkozások: Pintér Sándor és a furcsa véletlenek
Titkok és szolgák: a hülyének nézett ország
Lázár János „zseniális” üzleti húzása: bannerekért adta el a vásárhelyi iskola épületét egy szexiparban (is) érdekelt internetes cégnek
Egy úr a zűrből: százmilliókkal károsíthatott meg magánszemélyeket (is) az Electro World vezére!
Friss cikkek




 
           
ImpresszumKapcsolatMédiaajánlat