Vérprofi vagy gyenge amatőr?

Világos horgászkalap, sportcipő fehér talprésszel és fehér cipőfűzővel - amennyiben valaki észrevétlen kíván maradni, ilyen ruhadarabokat biztosan nem vesz ki a szekrényéből. A nyilvánosságra hozott kamerafelvételeken látható férfi célja ezzel ellentétes lehetett: kifejezetten magára akarta vonni a figyelmet, az volt a szándéka, hogy emlékezzenek rá a cselekmény elkövetése után. A figyelem felkeltése lehetett egyben elterelés is más - a bűntett elkövetésében valamilyen módon szerepet játszó - személyről vagy személyekről. Tudatosan könnyen „kiszúrhatóvá” tette magát. Ezt a feltételezést erősíti, hogy a merénylet elkövetését megelőzően betért egy élelmiszerüzletbe - hátizsákjában a robbanószerkezettel -, nyilvánvalóan azzal az elgondolással, hogy úgymond „megmutassa” magát. A bűncselekmény helyszínére vezető útján, valamint az onnan történő távozására igénybe vett, úgynevezett menekülési útvonalon közterületi kamerák tucatjai előtt/alatt kellett elhaladnia - de egyetlen olyan képkockát sem sikerült rögzíteni, amely az arcát egyértelműen beazonosíthatóvá tehetné. A Teréz körút 2-4. számú épülettől, ahol a robbantást végrehajtották, közel 4,5 kilométert tett meg gyalogosan a Népligetig, miközben három alkalommal váltott felsőruházatot. Ennek ellenére egyetlen olyan - elfogadható minőségű - képanyag sem került nyilvánosságra, amely az arcát teljes egészében ábrázolná.

A rendőrök már csupán néhány lépésnyire a robbanóanyagot tartalmazó hátizsáktól, de a feltételezett robbantó még nyugodtan behelyezi a tornazsákba az italos flakont...

A horgászkalapos férfi a bűncselekmény helyszínén feltűnően nyugodtan viselkedett, idegességnek, kapkodásnak a leghalványabb jelét sem mutatta. A feledtébb higgadt magatartása azt sugallta, nem a Teréz körúti lehetett az élete első merénylete. A cselekmény végrehajtását követően nem mutatott pánikjeleket, ami különösen figyelemreméltó: határozott lépésekkel a robbantás, az áldozatok irányába hagyta el a helyszínt, ami semmiképpen nem nevezhető menekülésnek…

Ezzel szemben az előkészületek során olyan kapitális hibát vétett, amely csak a leglúzerebb amatőrökre jellemző: a sajtóban megjelent információk szerint a saját nevére generált e-mail fiókból - állítólag egy gyorsétterem-lánc wifijére csatlakozva - küldött megrendelést a jeladó (távirányító), valamint a jelvevő (indítószerkezet) beszerzésére vonatkozóan az eszközöket forgalmazó cég e-mail címére. A levelezőfiókot később sem törölte, abba többször belépett. Állítólag ez a súlyos baklövés vezette el hozzá a nyomozókat.

Produkálhat-e ekkora szarvashibát az a személy, aki az életellenes bűncselekmény elkövetése során professzionális bérgyilkosokra jellemző magatartást tanúsít? Válasz: hm.

Kizárható-e annak lehetősége, hogy a Keszthelyen elfogott P. László szándékosan akarta ilyen módon „képbe hozni” magát? Válasz: nem.

Lehetett-e a saját e-mail fiókból történő rendelés a „lebukáshoz” vezető koreográfia része? Válasz: igen.

Megtörténhet-e az, hogy az internet világát jól ismerő, orvosi értelemben nem elmebeteg fiatalember „véletlenül” a saját e-mail fiókját használja egy kiemelten súlyos, életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény elkövetésének előkészületére, nem kalkulálva azzal, hogy a rendőrség megkeresi a merénylet végrehajtása során felhasznált eszközök forgalmazóit? Válasz: nehezen elképzelhető.

Összeegyeztethető-e a támadás kivitelezésében mutatott profizmus az előkészületi szakaszban tanúsított baleksággal? Válasz: nem.

Ma még „meredeknek” tűnhet a feltételezés, hogy a fiatalembert „valakik” kiszemelhették a „dublőr” szerepére, azaz - vélhetően anyagi előny kilátásba helyezésével - rávehették arra, hogy a büntetőeljárás egy bizonyos szakaszában „vigye a balhét”, aztán majd „valahogy” (esetleg két-három év múlva, bírósági szakban) kiderül, hogy mégsem ő követte el a szörnyű cselekményt, és szabad lesz, mint a madár. Az esetleges megbízóktól kapott „sikerdíj” mellett - valószínűleg - több tízmillió forintnyi kártérítéssel gazdagabban…

P. László csupán 23 éves, és hosszú ideje munkanélküli.

A horgászkalapos robbanthatott vagy valaki más?

A Privát Kopó 2016. október 26-án megjelent, „Nem a Teréz körúti robbantót foghatta el a rendőrség” című elemző írásában nagy terjedelemben foglalkozott a robbantás helyszínén rögzített - 18 perc és 15 másodperc idejű - közterületi kamerafelvétel utolsó 50 másodpercében, a képsor baloldalán, zsebre tett kézzel, látszólag céltalanul tébláboló ismeretlen férfi - a bűncselekmény végrehajtásában alakított - esetleges szerepével.

A bűnügyi portál elemző anyagának megjelenése óta a médiában napvilágot látott egy olyan információ, amely tovább erősítheti a gyanút: nem „magányos” elkövető kísérelte meg kioltani a rendőrjárőrök életét. Ez pedig a következő: P. László az egyik elektronikus levelében - állítólag - arról érdeklődött a megrendelésre kiszemelt, a robbanószerkezetet működésbe hozó technikai eszközök forgalmazójától, hogy azok hatósugara valóban annyi-e, amennyi a szerkezetek műszaki leírásában olvasható?

Ezekről az eszközökről szinte a mai kisiskolások is tudják már, hogy a mindössze néhány ezer forintért megvásárolható „fapados” szerkentyűk is alapból képesek a 10 méter távolságon belüli működésre. A horgászkalapos férfi, akit a Központi Nyomozó Főügyészség a robbantónak tart, mintegy 6-7 méterre helyezkedett el a cselekmény időpontjában a robbanószerkezetet tartalmazó hátizsáktól. Ebből következően az elektronikus levélben megfogalmazott, hatósugárra vonatkozó érdeklődése értelmetlennek tűnik. (Valószínűsíthető, hogy a technikai eszközök működését „igazították” a helyszínhez, és nem a helyszínt a robbanószerkezet műszaki paramétereihez.)

P. László kérdéséből akár arra is lehet következtetni, hogy a valódi robbantó - aki ténylegesen megnyomta a távirányító gombját - jóval távolabb helyezkedhetett el a robbanószerkezettől, mint az a személy, akit a nyomozók a büntetőeljárás jelenlegi szakaszában elkövetőnek vélnek. Az az ismeretlen férfi, aki a nyomozóhatóság által közzétett kamerafelvétel utolsó 50 másodpercében a kép baloldalán, zsebre tett kézzel ténfergett, és vélelmezhetően kontaktálhatott a horgászkalapot viselő személlyel, a detonáció pillanatában mintegy 17-18 méter távolságban lehetett a robbanószerkezetet rejtő hátizsáktól. De az sem elképzelhetetlen, hogy valaki még távolabbról, a közterületi kamera látószögén kívül eső helyről hozhatta működésbe a gyilkolásra szerkesztett eszközt.

Az ismeretlen férfi, aki a nyilvánosságra hozott kamerafelvétel utolsó 50 másodpercében bukkant fel a bűntett helyszínén, és zsebre tett kézzel, látszólag céltalanul téblábolt...

Kálmán Károly honvéd százados, mélységi felderítő az esettel összefüggésben úgy nyilatkozott az m1 hírcsatorna Kékfény című műsorában, „különösnek tartja, hogy közvetlen közelről indították be a robbanószerkezetet”.

Felmerül a kérdés: lehetséges-e, hogy a figyelmet magára irányító, és e célból világos horgászkalapot, valamint fehér talprésszel és fehér fűzővel ellátott sportcipőt viselő férfi szerepe „csupán” annyi volt a merényletben, hogy a robbanószerkezetet a helyszínre szállította, és ott a szükséges ideig őrizte, majd a mozgásával imitálta a bűntett elkövetését? Válasz: igen.

Ami tény: a P. László elfogását követő napon tartott sajtótájékoztatón dr. Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője kijelentette, P. László a helyszínen egyedül követte el a bűncselekményt.

A kamerafelvételeken látható férfit fogták el vagy a „dublőrét”?

Kétségtelen, hogy a Keszthelyen elfogott P. László arca, valamint a nyomozóhatóság által nyilvánosságra hozott kamerafelvételeken és felnagyított képkockákon szereplő horgászkalapos férfi fizimiskája mutat némi hasonlóságot. Azonban biztonsággal azt állítani, hogy a két arc ugyanazon személyé - túlzás. Az arcszélesség, az alsó és felső ajak vastagsága szembeötlő különbséget mutat. A horgászkalapos inkább „kölyökarcú”, akár „kalácsképűnek” is nevezhető, míg P. László arca „felnőttesebbnek”, hosszúkásabbnak látszik.

                                 A Keszthelyen elfogott P. László arca

                           A nyomozóhatóság által keresett személy...

Ami viszont egyértelmű eltérést mutat, az a két férfi magassága. A nyomozóhatóság felhívásában „170 centiméter körüli” személyt jelölt meg a bűncselekmény feltételezett elkövetőjeként. A nyilvánosságra került videofelvételeken, fotókon valóban nem tűnik az átlagosnál magasabbnak a horgászkalapot viselő feltételezett tettes, a bűncselekmény helyszínén rögzített felvételen nem emelkedik ki a férfi járókelők közül. Az nehezen elképzelhető, hogy éppen akkor csupa 180 centiméter magasság feletti ember sétálgatott a Teréz körút 2-4. szám alatti épület környékén.

                     Magasságával nem tünt ki a a járókelők közül...

Még ennél is jobb támpontot biztosítanak a feltételezett elkövető magasságának megállapítására annak az élelmiszerüzletnek a kamerái által rögzített felvételek, ahol a robbantást megelőzően vásárolgatott a férfi. Látható, hogy például a takarítónőnél alig magasabb, de a bolt egyik női alkalmazottjánál már lényegesen alacsonyabb. Amennyiben a pénztár közelében álldogáló „robbantó” magasságát az áruszállító-szalag magasságához viszonyítja valaki, joggal feltételezheti, hogy a férfi mindenképpen 180 centiméter alatti.

A takarítónőnél alig magasabb, a bolt női alkalmazottjánál lényegesen alacsonyabb...

Ezzel szemben a Terrorelhárítási Központ (TEK) által rögzített, P. László elfogását bemutató képsorok azt mutatták, hogy a fiatalember magassága vetekszik a terrorelhárítókéval, akikről köztudott, hogy nem „170 centiméter körüli” emberkék.

A P. Lászlót kísérő rendőr magassága nem sokkal haladja meg a fiatalember vállmagasságát...

A Budai Központi Kerületi Bíróság épületében - ahová a gyanúsítottat az előzetes letartóztatás elrendeléséről dönteni hivatott tárgyalásra állították elő a Készenléti Rendőrség munkatársai - készült fotók tanúsága szerint a P. Lászlót kísérő rendőr magassága csupán néhány centiméterrel haladja meg a fiatalember vállmagasságát.

A jelzett körülmények ismeretében aligha vállal nagy kockázatot az, aki 180 centiméternél magasabbnak gondolja azt a személyt, akit a TEK emberei 2016. október 19-én, kevéssel 16 óra után elfogtak.

„Nem voltak túl közösségi emberek, különösen a fiatalabb Laci nem, akinek nem igen voltak barátai, és barátnője sem. Csak kocsival járt a faluban, nem rejtőzködött, járkált vele, mintha biztosra venné, hogy senki nem ismeri fel. Igaza is volt, mert álmunkban sem gondoltuk volna, hogy ő az, pedig láttuk a körözési fotókat - ingatta hitetlenkedve a fejét egy férfi.” (Blikk)

„A térfigyelők felvételein teljesen máshogyan jár és öltözik, mint a való életben. Sosem láttam olyan holmikban, mint a képeken, és nem bicegett, mint a videón - szögezte le egy idős asszony.” (Blikk)

„Egyáltalán nem látszott idegesnek, zaklatottnak, úgy jött-ment a településen, ahogy korábban. Én a videofelvételeken egy kissé darabosan mozgó, hajlott hátú, széles arcú embert láttam, Laci nem ilyen - magyarázta egy középkorú, közel 15 éve Karmacson élő férfi.” (Privatkopo.hu)

Amennyiben nem P. László volt látható a közvélemény elé tárt kamerafelvételeken és fotókon, akkor vajon ki? És miért terelték el a lakosság figyelmét a személyéről?

Kleb Attila, a Népszabadság egykori fotósa a robbantás közvetlen közelében tartózkodott a párjával. A rendőrség tanúként hallgatta ki mindkettőjüket. A férfi az ATV „Egyenes beszéd Kálmán Olgával” című műsorában elmondta, hogy a detonáció bekövetkezése után azonnal az áldozatok segítségére sietett, akiket akkor már két férfi részesített elsősegélyben. Mint kiderült: mindketten civil ruhás nyomozók voltak. Ez akkor vált világossá a fotós számára, amikor igazolták magukat, és arra kérték a szemtanúkat, hogy ne hagyják el a helyszínt. Egy-másfél óra elteltével ez a két civil ruhás nyomozó szállította autójával a BRFK Teve utcai központjához a tanúkat. Külön gépjárművel voltak, amelyekkel a robbantás helyszínéhez nagyon közel parkoltak. Kleb elmondta azt is, hogy a civil ruhás rendőrök a detonációt követő 1 percen belül a sérültek mellett termettek.

Milyen feladattal tartózkodhattak a helyszín közelében? Miért közlekedtek külön személygépkocsival?

Rendőrellenesség vagy valami más?

Orbán Viktor három nappal a támadás után interjút adott az m1 hírtelevíziónak, amiben a Teréz körúti robbantással kapcsolatban elmondta, hogy „semmilyen jel nem mutat arra, hogy bármilyen összefüggés lenne a migránsválság és a robbantás között.” Mint mondta, „ha kizárni talán nem is lehet, de ebben a pillanatban semmi erre utaló jel nincs, ami azért mégis megnyugtató”. A miniszterelnök szerint akármi is volt az elkövető motivációja, gyalázatos tettről van szó, célzottan a rendőröket támadták meg. A kormányfő arra a kérdésre, hogy milyen utasítást adott a belügyminiszternek, azt mondta, hogy „bármi áron fogják el, vadásszák le az elkövetőt, és szedjék ki belőle, hogy miért tette”.

38 nap telt el rendőrjárőrök ellen elkövetett merénylet óta. A gyanúsított motivációjáról semmit nem tudni. A nyomozók eddig nem tudták kiszedni az elfogott fiatalemberből a tette indítékát - P. László ugyanis nem beszél. Egy szót sem ejt ki a száján az üggyel kapcsolatban. Egyes sajtóorgánumok felvetették, hogy a fiatal férfi ellenérzést táplálhat az egyenruhásokkal szemben, mivel gyermekkorában a szülei nem tudtak megegyezni az elhelyezésében, ezért apja - húgával együtt - Dél-Amerikába (Venezuelába vagy Uruguayba vagy Ecuadorba, ez a három variáció látott napvilágot) szöktette, és 6 évig ott éltek. László akkor 7 éves volt. Fontos körülmény, hogy a gyermekek eltűnése miatt ugyan nemzetközi körözést bocsátott ki az ügyben illetékes magyarországi bíróság, de az apa - a cselekmény elévülési határidején túl - önként tért haza a kiskorúakkal, ami büntethetőséget kizáró ok. A gyermekek elhelyezéséről akkor még nem született jogerős bírósági ítélet (ideiglenes sem), arra csak hazatérésüket követően, a fiú 13 éves korában került sor, amikor is a gyermek a bíróság előtt azt nyilatkozta, hogy az apjával akar élni. Tehát a rendőrséggel összefüggésben elszenvedett trauma abban az időben nem érhette a feltételezett robbantót. Ahogy élete későbbi szakaszában sem, ugyanis P. László büntetlen előéletű, lakhelyein - Karmacson és Taksonyban - az az általános vélemény róla, hogy törvénytisztelő, talán még gyorshajtásért sem büntették meg soha. Egyébként pedig, ha a feltételezett elkövető a rendőrségen, mint az állam erőszakszervezetén akart volna valamiért úgymond bosszút állni, akkor egy főrendőr ellen végrehajtott merénylettel „nyomatékosabban” jelezhette volna, hogy a testülettel van problémája - a „megtorlás” szempontjából akár sokkal nyugodtabb körülmények között, mint Budapest belvárosa, szombaton, este.

Néhány napja felröppent a hír, hogy P. László ez év márciusában, 3 millió forintért présházat vásárolt a Karmacstól mintegy 70 kilométerre fekvő Homokkomárom szőlőhegyén. Az ingatlan közművesítéséért további 450 ezer forintot fizetett. A házra HAT nappal a férfi elfogása után bukkantak a nyomozók. Az épületben tartott házkutatás alkalmával - sajtóhírek szerint - robbanóanyagot találtak a TEK tűzszerészei, „amelyből egy bizonyos mennyiséget a közelben felrobbantottak”. Nem tudni, miért csak majdnem egy héttel P. László „lekapcsolása” után jutott a nyomozóhatóság tudomására, hogy a gyanúsított ingatlannal rendelkezik Homokkomáromban, hiszen a földhivatali portálról (foldhivatal.hu) azonnali információkhoz lehet jutni a hatályos ingatlan-nyilvántartásból. Mivel a Központi Nyomozó Főügyészség gyakorlatilag semmilyen tájékoztatást nem ad az ügyben folyamatban lévő nyomozás részleteiről, csak találgatni lehet, mi okozhatta a bűnügyi szervek késlekedését. Tekintettel arra, hogy az ingatlanvásárlás ügyvédi ellenjegyzéshez és közreműködéshez kötött ügylet, az adásvételt  bizonyító dokumentumok benyújtása az illetékes földhivatal részére - meghatározott határidőn belül - az ügyvéd kötelessége, ezért eléggé valószínűtlennek látszik, hogy az ingatlan-nyilvántartást vezető hivatal nem értesült a tulajdonosváltozásról.

Miért kellett HAT nap a nyomozást végző hatóságoknak, hogy „felfedezzék” P. László állítólagos rejtekhelyét? Milyen mélységű felderítő munkát végezhettek a bűnüldözők a feltételezett elkövető elfogását megelőzően, annak személyi körülményeit érintően, ha egy ingatlan nem tűnt fel nekik? A Központi Nyomozó Főügyészég első embere, dr. Keresztes Imre 2016. október 20-án, sajtótájékoztatón közölte: voltak arra utaló információk, hogy P. László újabb robbantásra készül. Azt azonban nem mondta el, milyen adatokból jutottak a nyomozók erre a következtetésre. Különösen furcsa ez a „sejtetés” annak ismeretében, hogy a TEK tűzszerészei - a sajtóban megjelent információk szerint - sem Karmacson, sem Taksonyban nem találtak robbanóanyagot a házkutatások során.

HAT nappal később, Homokkomáromban viszont már igen… Erről egy megyei lap, a Zalai Hírlap számolt be elsőként, az értesülést másnap szinte az összes magyarországi lap, televízió és rádió hírműsor átvette.

A Privatkopo.hu - a lehetséges motivációt kutatva - utánanézett, hogy az ingatlan adásvétel (2016. március) tájékán milyen jelentősebb események történtek a hazai közéletben, és talált valamit…

2016. február 24-én Orbán Viktor miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy kormánya népszavazást kezdeményez az Európai Bizottság által javasolt betelepítési kvóta ellen. Közölte: a kezdeményezést jóváhagyásra be is nyújtották a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB).

2016. február 29-én a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette a kormány népszavazási kérdését, amely úgy szólt: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

2016. március 4-én, a kora esti órákban a következő hírt közölte a Magyar Távirati Iroda (MTI): „Várhatóan az ősszel tartható meg az a népszavazás, amelyet a kormány kezdeményezett a kötelező betelepítési kvótáról - mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken, Miskolcon, újságíróknak. Völner Pál jelezte: az államfő és a kormány népszavazási kezdeményezése esetén nincs aláírásgyűjtés a referendum megtartásához, ám a különböző jogorvoslati kérelmek elbírálása, és a köztársasági elnöknek a népszavazás kiírásához biztosított időintervallum azt feltételezi, hogy valószínűleg az ősszel tartható meg a népszavazás.”

Kétséget kizáróan elvethető-e az a feltételezés, hogy a politika „boszorkánykonyhájában” írhatták meg ezt a különösen aljas, emberéleteket nem kímélő forgatókönyvet, amelynek végső célja - egyelőre - nem ismert? Válasz: nem.

Gyanítható, hogy az „utólag” előkerült, robbanóanyagot rejtő homokkomáromi présház adásvételének időpontja nem véletlen. Mert hát miből, honnan lett hirtelen 3 és fél millió forint „szabadon” elkölthető pénze egy olyan fiatalnak, aki hosszabb ideje munka nélkül vegetált? És, ha már lett - „valahonnan” -, akkor azt miért éppen egy, a lakóhelyétől távoli község külterületi részén álló présház megvételére fordította? P. László a telekszomszédjának azt állította: nem ért a szőlészethez, ezért kivágatja a tőkéket. Amennyiben valóban a  munka okozta „fáradalmak” kipihenése céljából keresett ingatlant - ahogyan azt állította -, Zala megyében ekkora összegből 6 évig bérelhetett volna egy kisebb, berendezett lakást.

P. László - az őt valamennyire ismerők szerint - zárkózottan élt, különösebb családi kötődés nélkül (hol az apjával, hol a nagyszüleivel élt, anyjával nem tartotta a kapcsolatot), barátai nem voltak, barátnővel az oldalán nem látták, társasági életet nem élt, nem ivott, nem drogozott, nem dorbézolt, nem járt prostituáltakhoz, nem volt szerencsejáték-függő, káros szenvedélyektől mentesen, ingerszegény körülmények között élte a szürke kis életét. Az egyik volt gimnáziumi tanára szerint nem buta, de nem is túl okos. László egy viharos körülmények között, botrányos jeleneteket követően szétesett család sarja, akinek vélhetően nem voltak különösebb céljai az életben, sikerei még kevésbé - 23 évesen tengett-lengett a semmiben…

Ilyen lehet az ideális alany egy, „valakik” által megtervezett, titkos célra…?

Nagyon sok, már-már túl sok a bizonyíték?

P. László az előzetes letartóztatását elrendelő bírósági ítélet után azonnal ügyvédet cserélt, dr. Brunner Tamásnak adott meghatalmazást. A jogi képviselő az ATV „Start” című műsorában elmondta, hogy „nagyon sok, már-már túl sok bizonyítékot adott át a védelemnek a vádhatóság, ez több ezer oldal”. Az ügyvéd szerint egy előzetes letartóztatás indítványozásánál annyit közöl az ügyészség, amennyi ehhez a döntéshez szükséges. „Ez általában nem szokott sok lenni, ebben az esetben viszont nagyon sok az átadott anyag, a jelek szerint gyorsan halad a nyomozás” - fűzte hozzá.

Itt érdemes megjegyezni, hogy gyakorlatilag több mint 3 hétig a sötétben tapogatóztak a nyomozók, keresték a lehetséges elkövetőt egykori katonák, majd volt rendőrök, aztán a 2006-os budapesti zavargások résztvevői, végül a halászok között is. De például 2 nappal P. László elfogása előtt még a vadásztársaságokhoz intéztek felhívást: amennyiben gyanús krátereket, robbantásra utaló maradványokat fedeznének fel a hozzájuk tartozó területeken, azt haladéktalanul jelezzék a rendőrségnek.

Ehhez képest néhány nap elteltével több ezer oldalnyi terhelő bizonyítékkal rukkoltak elő…

Dr. Brunner Tamás az ATV-ben vélelmezte, hogy a feltételezett robbantó elfogása érdekében kitűzött 10 millió forintos nyomravezetői díjat „adminisztrációs okból” nem vonta eddig vissza az országos rendőrfőkapitány. „Nem éreztem, hogy kétség lenne az elkövető személyét illetően” - jegyezte meg.

Papp Károly országos rendőrfőkapitány a 2016. október 20-án, a P. László őrizetbe vételével kapcsolatban tartott sajtótájékoztatón kijelentette: az elfogás klasszikus nyomozati munka eredménye, ezért a nyomravezetői díj nem kerül kifizetésre.

Azóta 12 nap telt el, de a nyomravezetői díj kitűzéséről szóló felhívás jelenleg is olvasható a rendőrség honlapján, a police.hu-n.

http://www.police.hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/dijkituzesek/nyomravezetoi-dij-8

Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője 2016. október 25-én - újságírói kérdésre válaszolva - azt közölte: „a 10 millió forintos nyomravezetői díj visszavonása érdekében a Központi Nyomozó Főügyészség ezidáig nem intézkedett”.

Mi lehet ennek a valódi oka? Feledékenység és „adminisztrációs ok” biztosan nem.

A Teréz körúti merényletről készült vágott felvétel itt tekinthető meg:

https://www.youtube.com/watch?v=_u0HDLeAJ2U&feature=youtu.be