Ma: 2024.02.13. Vissza a főoldalra
RSS
 
Keresés
 
Rovatok
Info







 
Régi idők nagy bűnügyei
Az ember, aki túl sokat tud: a ’90-es évek merényletei mögött nagy titkosszolgálati csata dúlt
privatkopo.hu/kukac.sk/metropol.hu 2012. 12. 21. 7:46:00

A szlovák állampolgárságú Jozef Rohác állítólag csupán egyetlenegy mondatot volt hajlandó mondani az elmúlt egy év alatt a nyomozóknak. mégpedig azt, hogy semmi köze a Fenyő-gyilkossághoz. Ügyvédje szerint Rohác ezt a vallomását hajlandó minden alkalommal elismételni, amikor kihallgatják. Ki ez az ember?



Halála után állítólag nyilvánosságra hozatja egy, az ügyvédjénél letétbe helyezett pendrive-ra mentett titkait Jozef Rohác, akit Fenyő János 1998-as meggyilkolásával gyanúsít a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda. Az egykor a szlovák titkosszolgálattal is kiváló kapcsolatokat ápoló férfi titkai sokaknak okozhatnak még álmatlan éjszakákat.

De ki ez az ember, aki nagy titkokat őrizhet magában?

Az 1956-ban, a dél-szlovákiai Léván született Rohác bűnözői pályafutása 1985 szeptemberében kezdődött, amikor egy társával (Ernest Recka) elrabolták az akkori egészségügyi államtitkárt, Imrich Hatiart, majd megpróbáltak áttörni a csehszlovák-osztrák határon. A szocialista Csehszlovákia jellegzetes kormányzati limuzinjának számító fekete 613-as Tatrával az emberrablók a Pozsony-Berg határátkelőnél próbáltak Ausztriába távozni, ám sikertelenül, mivel a határőrség nem engedte át az autót. A túszdrámát végül a rendőrség és a titkosszolgálat összehangolt akciója zárta le. Ennek során csehszlovák területre helyezték át a határsorompót, majd látszólag megegyeztek az emberrablókkal, hogy szabad utat engednek nekik. Ám Rohácot és társát a sorompón túl már osztrák egyenruhába öltözött rendőrök várták. Amikor kiderült a turpisság, tűzpárbaj tört ki, amelyben a lövedékek egyike megsebesítette a túszul ejtett államtitkárt, de az emberrablókat végül sikerült elfogni. Az emberrablásért „államellenes tevékenység” miatt 15 évre ítélték. Büntetését az ország legrégebbi és a legsúlyosabb bűntettek miatt elítéltek számára fenntartott ilavai fegyházban kellett letöltenie. Pontosabban kellett volna, hiszen alig tíz nappal odaszállítását követően elszökött. Később - egy véletlen igazoltatás során - Rózsahegyen (Ruzomberok) tartóztatták le a rendőrök.

Jozef Rohác büntetése hátralévő részét az ország legnagyobb fegyintézetében, Lipótváron töltötte. Václav Havel, a rendszerváltás utáni első csehszlovák államfő által hirdetett amnesztiát követően 1990 márciusában a lipótvári fegyházban kitört az ország történetének legnagyobb börtönlázadása. A lázadás során a lázadókkal - köztük Rohác-csal - az akkori belügyminiszter, Ján Lángos is megpróbált tárgyalni. A tárgyalás sikertelennek mutatkozott, a lázadást később leverték, Rohác pedig még ugyanabban az évben (!)  az elnök egyéni amnesztiájával szabadult.

A kilencvenes évek második felében Jozef Rohác neve több, Szlovákiában és Magyarországon elkövetett - főként robbantásos módszerrel kivitelezett - alvilági leszámolás kapcsán is felmerült. Ezek közül Szlovákiában Robert Remiás volt rendőr 1996 tavaszán történt meggyilkolása váltotta ki a legnagyobb sajtóvisszhangot, ebben az ügyben Rohácot több évig gyanúsítottként tartotta számon a szlovák rendőrség.

Az eset előzménye volt Michal Kovác akkori szlovák köztársasági elnök fiának 1995-ös elrablása. A bűntény ügyében indult nyomozás során a szlovák titkosszolgálat (SIS) egyik ügynöke, Oskar Fegyveres megerősítő vallomást tett azzal kapcsolatban, hogy az emberrablás hátterében a meciari éra titkosszolgálata és annak vezetője, Ivan Lexa állt. Ebben az időben a máig ismeretlen helyen tartózkodó Fegyveres összekötője, barátja, egy fiatal rendőr, Robert Remiás lesz. Az 1996 áprilisában pozsonyi lakásába tartó Robert Remiás autója felrobbant. A rendőrség először kizárja, majd megerősíti az idegenkezűséget, a nyomozás szálai pedig Jozef Roháchoz és állítólagos társához, Imrich Oláh-hoz vezetnek. Rohác és társa - a nyomozás által részben megerősített sajtóinformációk szerint - Miroslav Sykorának, a pozsonyi alvilág akkori vezetőjének a közvetítésével Ivan Lexától kapta a megbízást Remiás meggyilkolására. Ekkor a két feltételezett elkövető ellen elfogatóparancsot adnak ki. Mind Sykorát, mind pedig Oláhot később meggyilkolják. (Az elkövetők azóta sem akadtak horogra.)

A Rohác elleni elfogatóparancsot 2002-ben visszavonják a szlovák hatóságok, mivel Remiás meggyilkolásának ügyét annak „kivizsgálhatatlansága” miatt lezárják. Az ügy kivizsgálhatatlanná nyilvánításához az 1998 márciusában elnöki jogköröket gyakorló Vladimír Meciar hirdette amnesztia vezet…

Az szinte biztosra vehető, hogy Rohác a Meciar-érában (s vélhetően később is) a szlovák titkosszolgálat védelme alatt állt: Meciarék ugyanis vele végeztették el a legpiszkosabb munkákat. Ami viszont még érdekesebb: többek szerint a magyar titkosszolgálatok ugyanúgy a „védelmük” alatt tartották, gondosan ügyelve arra, hogy még csak véletlenül se kerülhessen se Szlovákiában, se Magyarországon az igazságszolgáltatás hálójába. Ez az ember ugyanis hihetetlenül, de hihetetlenül sokat tud! Nemcsak a Lexa vezette meciari titkosszolgálat mocskos ügyeiről, de a '90-es évek magyarországi olajmaffiájának az ügyeiről is... Máig él a meggyőződés, hogy a '90-es évek magyar olajmaffiája tulajdonképpen egyenlő volt az akkori titkosszolgálati és politikai elittel, elsősorban a szocialistákkal és vállalkozói holdudvarukkal. Ők voltak azok, akik úgymond „kölcsönvették” Rohácot az akkori gengszter-módszerekkel operáló meciari titkosszolgálattól a mocskos munkák elvégzésére, többek között a rendőrséggel együttműködni kezdő Boros Tamás felrobbantására az Aranykéz utcában. Meciaréknak akkor rengeteg politikai ellenfelük volt külföldön és belföldön egyaránt, a Horn Gyula vezette magyar kormánnyal viszont sohasem voltak igazán komoly konfliktusaik... Máig tabunak számít, és talán még senki se mondta ki nyíltan, hogy az akkori magyar titkosszolgálatok ugyancsak „baráti” kapcsolatokat ápoltak a Lexa vezette szlovák állambiztonsági szervvel, a SIS-szel.. Rohác pedig nem más volt, mint az úgynevezett kelet-európai „James Bond”, an agent licensed to kill - „őfelsége”, az akkori posztkommunista arisztokrácia szolgálatában. Szlovákiában és Magyarországon egyaránt. A titkosszolgálatokra általában jellemző, hogy a „piszkos munkákra” előszeretettel verbuválnak bűnözőket. A „Cégek” sokkal jobb technikával, kiterjedtebb kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, mint a rendőrség, így hamarabb eljutnak a súlyos bűnök elkövetőihez, pontosan feltérképezik az alvilágot. A megzsarolt gengsztereket választás elé állítják: a továbbiakban nekik (is) dolgoznak, ellenkező esetben „feldobják” őket a bűnügyi hatóságoknál.

Az úgynevezett „olajozás” - becslések szerint - több, mint ezermilliárd forint kárt okozhatott az államnak. A szervezett hamisításban résztvevő több száz bűnöző közül csupán alig ötvenen tudták megőrizni a csalásokból származó vagyonukat, az egykori „olajosok” mintegy 90 százaléka anyagilag ma ugyanott tart, ahol a szervezett „vegyészkedés” megkezdése előtt: nincstelenek… Kikhez kerülhettek a „nyolcelemis pancsolóktól” elszedett vagyonok?

Azokban az években politikai pártokról hírlett, hogy egyenesen az olajügyekkel szerzett pénzből finanszírozták működésüket, illetve választási kampányukat.

Vajon miért van az, hogy a magyar hatóságok 80 évre titkosították az úgynevezett „olajügyeket”, illetve az azokkal kapcsolatos bűnügyi vizsgálatok anyagait?! Köztörvényes bűncselekmények, életellenes bűntettek nyomozati aktáit 80 évre titkosítani?!

Furcsa spekulációkra adhat okot, amit Rohác korábban Magyarországról írásban elmondott a sajtónak: olykor hetekig Magyarországon tartózkodott, ahol sok barátja van. Szerinte a szlovák és a magyar rendőrök nem merik magukban sem elismerni, hogy a merényletek mögött nagy titkosszolgálati csata dúlt. Ha a „fogász” úgy döntene, hogy - esetleg valamilyen nyomozati alku keretében - kitálal, megdöbbentő dolgok kerülhetnek még napvilágra.

Miként lehet az, hogy egy professzionális bűnöző éppen tettei színhelyére tér vissza bátran? Milyen „barátai” lehetnek ott, akiknek társasága ekkora biztonságot nyújt?

                                  Horn Gyula, felesége és Fenyő János

Rohác azonban nem buta ember, tisztában van megbízói „erejével”, félelmetes kapcsolatrendszerével - és élni szeretne még… Ezért szinte biztosra vehető, hogy soha nem fog „énekelni” - annak ellenére, hogy kiválóan beszél magyarul...

A ’90-es években elkövetett leszámolás-sorozat óta mindkét országban kormányok jöttek és mentek. De a roppant kényes ügyet egyik kabinet se igen forszírozta. Az Orbán-kormány sem, pedig az ő politikusai ellen irányultak bizonyos merényletszerű robbantások. Valamiért egyik ország aktuális politikai hatalmának sem igazán érdeke az igazság feltárása.

Érdemes lesz figyelni, hogy Rohác elképesztően befolyásos magyarországi megbízói miként alakítják majd a sorsát! Születni fog-e valaha is jogerős, elmarasztaló ítélet - például - az Aranykéz utcai robbantás ügyében vagy a Fenyő János kivégzésével összefüggésben indult büntetőeljárásban?

A szívnek idő kell, egy régi szerelemnek múlnia kell, majd az idő mindent megold

További friss információk
30 éve követték el az évszázad magyar bűnügyét
Szorulás: biztonsági rács vette őrizetbe a betörőt
Egyre közelebb kerülnek a nyomozók a Fenyő-gyilkosság megrendelőjéhez
40 éve történt a balassagyarmati túszdráma
Indíték nélkül ölhették meg Fenyő Jánost? - Magas, sportos vagy alacsony, vékony testalkatú lehetett az elkövető
 
Top cikkek
Brutális cigánybűnöző bandája hálózta be az alkoholista, pszichiátriai problémákkal küzdő milliárdos üzletembert
Ideiglenes gondnok a később halálra égett milliárdos lányainak: „nem találkozhatnak az apukájukkal a politika miatt”
Egy budai milliárdos furcsa halála: „Makai Zsolt emberei hangoztatták egy társaságban, hogy nincs mitől tartaniuk, mert velük vannak a XII. kerületi rendőrök és néhány fideszes politikus”
A tűzhalált halt milliárdos lánya: „a XII. kerületi rendőrök nemhogy nem segítettek, hanem kifejezetten akadályoztak abban, hogy édesapám életét megmentsem”
50 milliót kért a TEK-es ezredes húga a megölt és elégetett budai milliárdos lányaitól, hogy ne akadályozza a hagyatéki eljárást - nem kapott, ezért most ki akarja semmizni őket
Friss cikkek




 
           
ImpresszumKapcsolatMédiaajánlat