„Valamennyi korábban eljáró kollégám és a magam nevében is visszautasítom, hogy a vádhatóság az eljárás során bármikor, bárkit megfenyegetett volna, vallomás megtételére kényszerített volna” - mondta Homonnai János, a vádat képviselő Központi Nyomozó Ügyészség ügyésze a vádlottak kihallgatásának befejezése után.

Az ügyész visszautasította azt is, hogy visszaéltek volna a fogvatartottak kiszolgáltatott helyzetével, vagy bárkinek utasítást adtak volna bármelyikük begyógyszerezésére, bekábítószerezésére, vagy bármilyen manipulatív kezelésére. A hatodrendű vádlott, Horváth Éva (fotónkon) azt állította: begyógyszerezték nyomozati kihallgatásai közben.

Homonnai János emlékeztetett arra, hogy első fokon kilenc, míg másodfokon húsz nyomozási bíró vett részt az előzetes letartóztatások elrendelésében. Összesen huszonkilenc bírónak volt az a szakmai véleménye, hogy e kényszerintézkedésekre szükség van - tette hozzá.

Az ügyész hangsúlyozta, hogy az eljárás során mindvégig hatékony védelem állt és áll a terheltek rendelkezésére, hiszen országos szinten ismert és elismert ügyvédek védték, védik a vádlottakat. Homonnai János tudomása szerint nem volt olyan kihallgatás, amelyen védő ne lett volna jelen. Felvetette, ha olyan súlyos törvénysértések történnek, mint amilyeneket a vádlottak állítanak, miért nincs annak nyoma, hogy a védők tiltakoztak volna.

Homonnai János utalt arra, hogy a védők a nyomozás során aláírták a jegyzőkönyveket, nem tett senki panaszt kényszervallatás miatt a felügyelő ügyészségnek. Az ügyész visszautalt a harmadrendű vádlott (Antal Attila, a vádbeli időszakban a BKV Zrt. vezérigazgatója volt) védőjének a nyomozási bíró előtt tett kijelentésére, amely szerint védence azért tett feltáró vallomást, hogy a „dolgok kiderülhessenek”. Mi több, a védő indítványozta, hogy a nyomozóhatóság tárjon további szerződéseket a harmadrendű vádlott elé, amelyekkel kapcsolatban teljes körű vallomást kíván tenni.

Az ügyész emlékeztetett a nyolcadrendű vádlott védőjének kijelentésére, amely szerint védence vallomást tesz, mert „van mit boncolgatni”. Homonnai János utalt arra, hogy előzetes letartóztatásból szabadulása után Antal Attila, Balogh Zsolt és Regőczi Miklós különböző médiumoknak adott interjúik során beszámoltak a BKV Zrt.-nél elkövetett visszaélésekről.

A Hagyó-üggyel kapcsolatban a Heti Válasz korábban megírta, a BKV-témában született vádirat lényegében ugyan bűnszervezetről beszél, az ügyészség a dokumentumban szereplő közel ötven eset közül mindössze hármat ró fel a volt szocialista főpolgármester-helyettesnek. Egyrészt hűtlen kezeléssel vádolják, amiért a BKV büdzséje terhére rendeltetett magának egy 50 millió forintos szolgáltatást az AAM Zrt. tanácsadócégtől (melyet aztán főpolgármester-helyettesi munkájához használt fel). Hűtlen kezelésként és hivatali visszaélésként értékelte továbbá a nyomozóhatóság, hogy Hagyó a HÉV Batthyány tér és Békásmegyer közötti utastájékoztató rendszereinek kiépítése ügyében - bár a munka gyatrára sikerült - teljesítésigazolásra kötelezte Balogh Zsolt vezérigazgató-helyettest. Harmadrészt vesztegetés és zsarolás a vád az egykori városvezető ellen, amiért állítólag 2008-ban és 2009-ben is 15-15 millió forintot követelt ki Baloghtól (azzal fenyegetve, hogy ha nincs meg pénz, a fenti szabálytalan teljesítésigazolással fogja lejáratni).

A volt szocialista főpolgármester-helyettest 2010. május 17-én helyezték előzetes letartóztatásba, majd 2011 februárjától 2011 júniusáig házi őrizetben volt, azóta szabadlábon védekezhet.