Völgyesi Miklós - aki a 2006. őszi események feltárásán miniszterelnöki megbízottként dolgozó Balsai István szakértő csoportjában is tevékenykedett - két héttel ezelőtt tett feljelentést a legfőbb ügyésznél. A beadvány Gyurcsány Ferenc mellett egyelőre ismeretlen állami-politikai vezetők, illetve a tömegoszlatások végrehajtásáért felelős rendőrparancsnokok ellen is irányul.

A Balsai-jelentésre hivatkozva a feljelentésben leírja: 15 különféle bűncselekmény mellett felvethető a terrorcselekmény gyanúja is. "A terrorcselekmény megvalósulásához nem szükséges, hogy a lakosságot "eredményesen" megfélemlítsék, elég az arra irányuló szándék" - idézi Völgyesi Miklóst az mno.hu, több példát is hozva a megfélemlítési szándékra a 2006. október 23-i tömegoszlatásból.

Az időközben alkotmánybíróvá kinevezett Balsai István és csapata a rendőrség által a különböző helyszíneken és időpontokban elkövetett szakmai hibákat, túlkapásokat, szabály- és törvénysértéseket elemezve arra a következtetésre jutott, hogy „rendőri vezetők csak legfelsőbb politikai utasításra és jóváhagyás alapján adhattak parancsot, illetve tűrhettek el a magukat és a testületet ilyen példátlan módon kompromittáló cselekményeket. Ez szükségszerűvé és elkerülhetetlenné teszi a magyar alkotmány szerint felelős miniszterelnök politikai és jogi felelősségének vizsgálatát” - áll a jelentésben.

A volt miniszterelnöki megbízott külön is kitért Gyurcsány Ferenc felelősségére. Szerinte már a március 15-i múzeumkerti megemlékezés helyszíne köré látványosan telepített mesterlövészek is azt bizonyították, hogy „a miniszterelnök egy hosszú folyamat eredményeként szinte a mindennapok részévé tette az állandó félelmet és a veszélyérzet táplálását”. Ezek sorába tartozik szerinte egyebek között a Fidesz helyhatósági választások előtt meghirdetett nagygyűlésének lemondatása azzal az indokkal, hogy a belügyi szervek adatai szerint robbantásos bűncselekményt terveznek a rendezvény ellen. 

Balsai éppen erre, a megfélemlítésre alapozza a terrorcselekmény gyanúját. Szerinte ugyanis ami október 23-án történt, alkalmas volt a lakosság megfélemlítésére, márpedig „aki abból a célból, hogy ... a lakosságot megfélemlítse ... személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el (vázlatosan ez a terrorcselekmény törvényi tényállása Balsai interpretációjában - a szerk.) tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.