A beszélgetés leírata szerint Laborcnak volt ötlete a lojalitás mérésére, például: „Jó. Bármi, ami viszonylag gyorsan fogható és körbejárható, az jó. Tehát úgy kellene valamilyen módon kezelni. Ez bármelyik felület, tehát érdekes az, amikor, amikor megpróbálja befolyásolni a döntéshozókat, ez a kábítószerrel,.... bármivel, médiafelülettel, akár kupiba elvinni, stb., stb., tehát ez, ez minden olyan, minden ilyen dolog, ez érdekes, és bárkire...” Portik erre az válaszolta: „Én magamtól is gondolom, hogy csinálhatok ilyet a későbbiekben, mert kuplerájban is érdekelt vagyok. Konkrétan magam is megoldhatom?... készüljön-e felvétel, például?”

Forrásaink szerint a Portik-Laborc találkozót tető alá hozó Vajtó Lajos üzletember kerülhetett összetűzésbe egy kerületi polgármesterrel, aki a „hencegő” férfi után érdeklődött, és ez több áttételen keresztül vezetett el az irattárban porosodó felvételekhez. Az már egyértelmű, hogy a Fidesz politikai ügyet generál a felvételek tartalmából, nyár óta tudatosan felépített kommunikációs stratégia egyengette annak az üzenetnek az útját, miszerint az MSZP még az alvilággal is hajlandó volt üzletelni, hogy lejárassa a Fideszt.

Szocialista forrásaink kezdetben azzal igyekeztek gyengíteni a sztorit, hogy mivel a dossziéban a Fidesz vezető politikusaira, sőt jelenlegi kormánytagokra vonatkozóan is elhangzanak vélelmes állítások, ezért nincs sok esélye, hogy nyilvánosságra hozzák a találkozó jegyzőkönyvét, hiszen miért lőné lábon magát a Fidesz.

A Fidesz vezérkara is rábólintott

Az élet azonban megcáfolta ezt a védekezést, hiszen a Pintér Sándor vezette Belügyminisztériumhoz tartozó Alkotmányvédelmi Hivatal feloldotta a titkosszolgálati vezető és a budapesti alvilág egyik vezetőjének tartott üzletember beszélgetéseinek titkosítását - csak a személyneveket takarták ki. Egyértelmű, hogy ilyen súlyú döntés a Fidesz vezérkarának a bólintása nélkül nem történhetett volna meg. A miniszterelnök meg is szólalt, mondván: nem politikai, hanem erkölcsi kérdésnek tartja az ügyet.

Portik Tamást a Nemzeti Nyomozó Iroda súlyos vádakkal illeti, jelesül, hogy felelős az 1998-as Aranykéz utcai, négy ember halálát okozó robbantásos merényletért és számos alvilági gyilkosságért. A kormánypártok számára ennek ellenére talán a legérdekesebb adalék az életrajzában az, hogy az egykori Energol Rt. marketingvezetője is volt. Ez a cég mintegy negyvenmillió liter hamis üzemanyagot hozott forgalomba, miközben a felügyelőbizottságában Karl Imre szocialista energetikai kormánybiztos is megtalálható volt. Őt Horn Gyula 1996-ban bízta meg az energiaárak meghatározásának koordinálásával. Portikot kereste a rendőrség, de évekig szökésben volt, noha eközben négy gyermeke is született magyar feleségétől. 2008-ban a már említett Vajtó Lajoson keresztül kereste meg a politikai vezetést, hogy korrupt rendőrökről, politikusokról, bírókról és ügyészekről volna információja. Úgy tudjuk, hogy Vajtó Lajos - aki, akkor ismert üzletember volt a szocialisták között - Budán, a Tabánban a miniszterelnöki hivatal által üzemeltetett, a politikai elit által használt teniszpályán szólította meg Szilvásy György titkosszolgálati minisztert, hogy volna egy ilyen informátora. Szilvásy pedig szólt Laborc Sándornak a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának.

Titkosszolgálati ügyekben jártas szocialista politikusok súlyos szakmai hibának, bizonyos értelemben dilettantizmusnak tartják, hogy Laborc Sándor személyesen találkozott Portikkal, mivel a szakma szabályai szerint egy műveleti tisztnek kellett volna a találkozót lebonyolítania. Azt viszont kiemelték, hogy mivel a beszélgetésről éppen Laborc készítetett hangfelvételt, amit hivatalos irattárban archiváltatott, ezért nem igaz a Fidesz azon vádja, hogy itt politikai megrendelésre, kompromittáló adatok gyűjtésére bérelték fel Portikot. A hangfelvételt tartalmazó cd-ket ugyanis az éttermi számlák mellett találta meg egy belső vizsgálat.

Leegyszerűsítve: szocialista forrásink úgy látják, hogy volt egy hírhedt manipulátor hírében álló, a hazugságoktól sem visszariadó alvilági figura és egy szereptévesztett NBH vezető, aki két beszélgetés után ejthette Portikot, mert a találkozóknak semmi utóélete nem volt. Ezt arra alapozzák, hogy ha lett volna, akkor a Fidesz biztos kihozta volna. „Nem mondott semmi relevánst Portik, nem lett az egészből semmi. Nyilván ő azt várta, hogy kap politikai védelmet, ezért hízelgett Laborcnak, míg Laborc krimináltaktikai okokból igyekezett szívélyes lenni. Éppen ezért nem szabad egy operatív anyagból messzemenő következtetéseket levonni” - fogalmazott egy szocialista forrás, aki abban bízik, hogy idővel elül ez a mesterségesen generált „kamuügy”, bár biztos abban, hogy a Fidesz igyekszik minél több bőrt lehúzni majd a történetről.

Demszky és fideszesek is szóba kerültek

Gulyás József volt szabaddemokrata politikus - jelenleg Mile Lajos LMP-s képviselő, nemzetbiztonsági bizottsági tag szakértője - sokkal súlyosabban látja a helyzetet. Szerinte a Portik-Laborc beszélgetést lehet úgy értelmezni, hogy a „Cég” főnöke megrendelést ad az éjszakai élet egyik prominensének, hogy akár a bordélyházait is felhasználva szerezzen kompromittáló információkat, és cserébe védelmet kaphat. A szövegösszefüggésből az is kiderül, hogy - név nélkül ugyan, de - Demszky Gábor akkori főpolgármester is szóba került, aki az MSZP számára önjáró politikusnak számított. Ha esetleg szereztek volna róla dehonesztáló adatokat, akkor azzal lehetett volna „fogni” őt. Tehát nemcsak fideszes politikusokra „lőttek”. Gulyás éppen ezért annak a híve, hogy alakuljon egy vizsgáló bizottság a találkozó lehetséges utóéletéről.

Miközben a Fidesz bizonyítva látja, hogy az MSZP ezek alapján akár az ördöggel is szövetkezik legyőzésükre, arra az erkölcsi dilemmára nem hívták fel a figyelmet, amely Portik szövegéből simán kiolvasható - feltéve persze, hogy igazat mondott. Ennek értelmében magas rangú kormánypárti szereplőknek lehetnek súlyos erkölcsi hiányosságai (kábítószer, prostituáltak, alvilági kapcsolatok, vagy önrobbantási ügyek). A szövegben ugyanis történik utalás jelenlegi kormánypárti, akkor ellenzéki politikusokra.

Laborc másra emlékszik

Egyébiránt a Nemzetbiztonsági Hivatal volt vezetője nem a napvilágot látott beszélgetésre emlékszik. Laborc Sándor a Népszavának nyilatkozott arról, hogy kéri az eredeti hangfelvétel bemutatását - és nem annak számtalan helyen kipontozott, kifestett leiratát -, hogy összehasonlíthassa a nyilvánosságra került irattal. Ha szükséges, ezért pert is indít. Mint mondta: „a lényeg a festék mögött maradt”.

Egy állambiztonsági múltat kutató szakember szerint a Rákosi- és Kádár-korszak állambiztonsága mindig is együttműködött az alvilággal és az éjszakai élettel. Ismert például, hogy a fővárosi szállodákban tevékenykedő prostituáltak egy része ügynök volt, sőt, étterem és szórakozóhely tulajdonosok között SZT-tisztet (Szigorúan titkos tiszt, ők a ranglétra legmagasabb fokán álltak) is lehetett találni.

Egykutya: megolajozott pártok

Azért visszás a Fidesz kommunikációja ezzel az üggyel, mert az ezredforduló idejére eső regnálásukkor ők is éltek hasonló eszközökkel - állította egy korábbi bűnügyi nyomozó. A kormányváltásokkor nem cserélődnek le a bűnözői gárdák, hanem az érdekeiknek megfelelően odasimulnak az új hatalomhoz, akitől megrendeléseket és védelmet is kapnak. "Fültanúja voltam, amikor egy Portik köréhez tartozó magasabb rangú személy - nevezzük „igazgatónak” - telefonon hívta fel az egyik Fideszes politikust az olajügyek idején" - mesélte az összefonódás kulcsszereplőit hosszú évekig figyelemmel kísérő, névtelenséget kérő forrás, aki úgy látja, attól, hogy ez a botrány kirobbant, még minden ugyanúgy megy tovább, csak most nem Laborc Sándor ül le és nem Portik Tamással, hanem az ő aktuális megfelelőik. Az, hogy Laborc erre a találkozóra elmehetett, egy felettesétől származó törvényes engedély eredménye. A hírszerzők dolga, hogy minden körülmények között naprakészek legyenek, és ez úgy valósul meg, hogy együttműködnek az információ forrásával.

Katona Béla szocialista képviselő már ’92-ben azt mondta a parlamentben, hogy az alvilág hídfőt vert a politikában. A következő, aki szerette volna ezt a folyamatot megakasztani, Tonhauser László főnyomozó volt, de őt Boross Péter belügyminiszter hűtötte le, mondván: egy akcióember ne hőbörögjön. A hazai alvilági körök igazán az olajozások idején erősödtek meg annyira anyagilag, hogy már megkerülhetetlen tényezővé váltak a politika számára, illetve mindkét politikai táborból meg tudtak vásárolni maguknak „gyengébb láncszemeket”. Innentől kezdve az olajbizniszből valamennyi nagyobb parlamenti párt hatalmas hasznot realizált. Cserébe a bűnüldöző szervek eltekintettek az alvilági eme szereplőinek vegzálásától. Akkoriban a választási kampányhoz szükséges horribilis összegeket az alvilágból származó bevételekből finanszírozták a pártok. Portik mindkét politikai oldalnak vitt pénzeket, és azóta sem volt ekkora közös fazék Magyarországon, amiből mindenki ennyit tudott volna markolni. Most úgy mennek a dolgok, hogy az aktuálisan hatalmon lévő rezsim leosztja a kártyákat a saját emberei között.

Laborc Sándor azért követeli a felvétel nyilvánosságra hozatalát, mert pontosan tudja, kik azok a jobboldali politikusok, akik negatív kontextusban hangoztak el a beszélgetésben.

Az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz…