A legfrissebb felmérés szerint a magyarok az átlagosnál korruptabbnak látják a politikai pártokat, az üzleti szektort, a törvényhozást, és a médiát, de kevésbé tartják korruptnak az oktatási, bírói rendszereket, illetve az egyházakat.
A Transparency International kedden közzétett, éves Globális Korrupciós Barométere szerint a Magyarországon 1000, világszerte 107 országban 114 ezer ember megkérdezésével készült jelentés szerint a 87 százalékos világátlaghoz képest kirívóan alacsony, 54 százalék a magyarok hajlandósága arra, hogy részt vegyenek korrupcióellenes akciókban.
Magyarországon a politikai pártok (3,9 pont), az üzleti szféra (3,8 pont) a törvényhozás (3,6 pont) és a média (3,5 pont) megítélése a legrosszabb, míg a lakosság az egyházakat (2,4 pont), a honvédséget (2,5 pont) és az oktatási rendszert (2,6 pont) tartja a legkevésbé korruptnak.
Az ötfokú skálán az egyes az „egyáltalán nem korrupt” kategóriát jelöli, míg az ötös azt, hogy „rendkívül korrupt”.
Magyarországon a válaszadók 12 százaléka jelezte, hogy ő, vagy vele egy háztartásában elő, az elmúlt 12 hónapban kenőpénzt adott át.
A legtöbb európai országban a lakosok a politikai pártokat tartják a legkorruptabbnak.
Kenőpénzt a legnagyobb arányban, 75 százalék felett Libériában és Sierra Leonéban adtak a válaszadók, míg a legkevesebben (nem egészen 5 százalék) többnyire fejlett országokban, többek között Kanadában, Dániában, Finnországban, de - meglepő módon - Horvátországban és Grúziában is.
A 107 vizsgált államot tekintve a megkérdezettek 55 százaléka látta úgy, hogy - ötfokú skálán - „teljesen” vagy „nagyrészt” néhány nagy érdekcsoport vezérli az országos döntéshozatalt. Ez az arány Magyarországon 52 százalék, Csehországban 49 százalék, Szlovákiában 60 százalék, Görögországban pedig 83 százalék. Ugyanakkor Norvégiában mindössze 5 százalék. |