Pénteken újabb tanú számolt be a Hunvald-ügyben a vádbeli ingatlanpanamákkal kapcsolatos kenőpénzekről a Fővárosi Bíróságon.
"Előre le volt vajazva, hogy ezek az ingatlanok el lesznek adva, és hogy milyen áron" - mondta Vilmányi Ágnes ügyvéd, aki az önkormányzati ingatlanok ügyészség szerint áron aluli eladásánál a vevői oldal megbízásából járt el cégügyekben. A tanú beszámolt arról, hogy megbízója, Nagy György - aki gyanúsítottja volt az ügynek, de mióta részletes, feltáró jellegű, több személyt is terhelő vallomást tett az ügyészségen, már tanúként vehet részt az eljárásban - több alkalommal beszélt neki a 6-8 évvel ezelőtti cselekmények idején arról, hogy minden egyes ingatlanügyletnél 20-30 milliós vesztegetési pénzeket kell adnia Gál György elsőrendű vádlottnak, az erzsébetvárosi önkormányzat gazdasági bizottsága szabad demokrata elnökének.
A vádbeli önkormányzati ingatlanokat egyszer sem hirdették meg, de Nagy György azt mondta, nem kell aggódni, és azt is, hogy kenőpénz nélkül nem lehet megvásárolni az ingatlanokat - idézte fel Vilmányi. "Ez is egy olyan ingatlan, amit ki kell hozni pénzért" - idézte Nagy Györgyöt a tanú, aki elmondta azt is: Nagy még tartozásai kiegyenlítését is arra hivatkozva halogatta, hogy a kenőpénzek kifizetése miatt nem megy. Egyébként is jellemző az ügyre, hogy számos szereplője máig is tízmilliókat követel egymástól, vádlottak, tanúk és volt gyanúsították egyaránt.
Vilmányi szerint az önkormányzati ingatlanok megvásárlásakor megbízói célja többnyire az volt, hogy 50-70 százalékos haszonnal gyorsan továbbadják őket. Minden egyes ingatlanra önálló projektcéget hoztak létre, azután az önkormányzati eladási árat jóval meghaladó áron nyomban értékesítették külföldieknek, ezután a haszon offshore cégekbe áramlott. A tanú Nagy Györgyön és Gál Györgyön kívül nem tudott mást megnevezni a kenőpénzek átadásával kapcsolatban, és az ügyész, illetve a védők kérdésére ellentmondóan nyilatkozott arról, hogy indokolatlanul magasnak tartotta-e az ingatlanok továbbértékesítési árát.
Vilmányi ebben az eljárásban nem volt gyanúsított, ám az egyik ügyvéd mégis arról faggatta, hogy az ügytől nem függetlenül folyt-e ellene büntetőeljárás, volt-e előzetes letartóztatásban, mire a bíró nyomatékosan figyelmeztette a tanút, hogy államtitkot ne sértsen, ezután Vilmányi csak annyit mondott: ezekre a kérdésekre nem válaszolhat. (Hasonló ügyekben jellemzően a vádalkuval összefüggő kérdés lehet olyan, amire egy tanú államtitok miatt nem válaszolhat. Jelen ügyben Nagy György mellett az előző tárgyaláson tanúként meghallgatott Dolinay Eszter, a külföldi nagybefektetők ügyvédje is gyanúsítottja volt korábban az eljárásnak.) |