Budai Gyula a Központi Nyomozó Főügyészségen tett feljelentésről csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján számolt be, közölve, hogy vizsgálata szerint a BA "hibás privatizációja" - elmaradt fejlesztések és az ezzel kapcsolatos szankciók hiánya - miatt a magyar államot körülbelül 85 millió euró - mai árfolyamon számítva hozzávetőleg 24 milliárd forint - kár érte.

A kormánybiztos emlékeztetett, a repülőtér-kezelő BA privatizációja 2005 végén zárult le, mégpedig úgy, hogy az eszközök egy részét eladták, a földterületek és az építmények azonban állami tulajdonban maradtak. Szavai szerint az eljárás során a nyertes pályázót, a British Airports Authorityt (BAA) a Wallis Zrt. segítette, s "e segítség eredményeképpen" Bajnai Gordon, a Wallis akkori vezérigazgatója a BA igazgatóságának elnöke lett, ám erről a pozíciójáról a későbbi miniszteri kinevezése miatt lemondott. A privatizációs szerződés megkötése a BAA-val azonban meghiúsult - idézte fel -, ezért a pályázaton második helyezett Hochtieffel kötötte meg az állam a kontraktust.

A Pénzügyminisztériumot (PM) a privatizáció során Draskovics Tibor akkori tárcavezető, majd utódja, Veres János képviselte - közölte Budai Gyula. "Az elrontott privatizációs szerződést" Veres János írta alá - mondta, megjegyezve, hogy azért tette a büntetőfeljelentést a Központi Nyomozó Főügyészségen, mert Veres János jelenleg is országgyűlési képviselő.

A szerződésben a vevő kötelezettséget vállalt bizonyos fejlesztésekre, amelyeket 2011-ig kellett volna megvalósítania, s a BA Zrt.-nek így összesen 260 millió eurót kellett volna beruházásra fordítania, a vagyongyarapodás pedig a magyar államot illette volna meg - fejtette ki, kiemelve ugyanakkor, hogy a szerződések nem tartalmaztak megfelelő garanciát az állam számára arra nézve, ha elmaradnak a vállalt beruházások.

"Veres János olyan szerződést írt alá a nyertes pályázóval, amely semmilyen garanciát nem tartalmazott arra vonatkozólag, hogy mi lesz akkor, ha azok a specifikus fejlesztési kötelezettségvállalások, amelyek konkrét beruházásokat jelentettek volna, elmaradnak" - mondta az elszámoltatásért felelős kormánybiztos, azzal folytatva, hogy az államot képviselő vagyonkezelő és a BA Zrt. között több tárgyalás is történt a teljesítések átütemezéséről. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, a kontraktusnak volt egy kitétele, amely szerint akkor lehet évente tárgyalásokat kezdeni az átütemezésről, ha a vagyonkezelési szerződésben meghatározott utasszám-előrejelzéstől elmarad a tényleges utasszám; ez 2006-tól kezdve így van. A vagyonkezelővel folytatott tárgyalások eredményeként "a magyar állam számára hátrányos átütemezést hajtottak végre", amelynek eredménye a több mint 80 millió eurós kár - összegezte.

Budai Gyula álláspontja szerint az ügyben a felelősség a "hibás szerződések" miatt a döntéshozó PM-et vagy az előkészítést végző vagyonkezelőt terhelheti. Kitért ugyanakkor arra, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. akkori vezérigazgatója, Tátrai Miklós nem önhatalmúlag, hanem az akkori pénzügyminiszter felhatalmazása alapján kötött szerződést a kötelezettségvállalások átütemezésére. Hozzáfűzte továbbá, hogy a magyar állam hiába tartotta meg a részvények 25 plusz 1 százalékát, a BA 2006 óta nem fizetett osztalékot az államnak.