Hat vádlottat hallgatott ki eddig a Kecskeméti Törvényszék bírája, Hadnagy Ilona a Hagyó Miklós és társai ellen folyó büntetőeljárásban, s Hagyó kivételével, aki a nyomozás során is mindent tagadott, lényegében mindenki minden terhelő vallomást visszavont, amelyre a vádhatóság a vádat alapította. Kivált így tettek a BKV egykori vezetői, akik pszichikai kényszerrel, illetve szabadságvággyal magyarázták korábbi szavaikat, azzal, hogy haza akartak menni, s ezért azt mondták, amit az ügyészek szerintük hallani akartak. A nyolcadrendű vádlott, Regőczi Miklós, a BKV egykori marketing- és kommunikációs igazgatója azzal is védekezett - kvázi megelőlegezve magának a hamis vádat -, hogy az ügyészek csak a kihallgatás elején figyelmeztették, másokat hamisan bűncselekmény elkövetésével nem vádolhat, ezért erről lényegében meg is feledkezett. Kriminalisztikai szakértők szerint persze még mindig jobb hamis vádért felelni az igazságszolgáltatás előtt - esetleg megtoldva a büntető törvénykönyvben két évvel fenyegetett vétséggel, a hatóság félrevezetésével -, mint másfél milliárdos maffia-bűncselekményért. A korábbi vallomások ,,megsemmisítése" legalábbis az összehangoltság látszatát kelti, de hogy ez valójában is így van-e, annak megítélése kizárólagosan az ítélkezők kompetenciája. Csupán az biztos, hogy a vádlottak vagy a nyomozás során nem mondtak igazat, vagy most, a bírósági eljárásban. Hogy a törvényszék melyik vallomásukat fogadja el, abban alighanem az lesz a perdöntő, hogy a büntetőügyben meghallgatott százhúsz tanú melyiket erősíti meg. Igen sajnálatosan - vagy talán nagyon is törvényszerűen? - olyan közszereplők is megszólaltak az ügyben, akik a büntetőeljárásban nem érintettek. Annak ellenére sem, hogy a nyomozás során terhelő vallomásokat tettek rájuk, eszerint éppúgy megrendelői voltak bizonyos szolgáltatásoknak és szerződéseknek, amelyek a vádirat szerint szükségtelenek voltak. Kívülálló így nemigen értheti például, miért nem lett vádlottja az ügynek a BKV egykori igazgatósági elnöke, aki magánakció keretében rendelt meg szolgáltatást, vagy például a Hagyó ,,tartótisztjeként" emlegetett személy, akinek utasításait állítólag éppúgy végre kellett hajtaniuk a BKV vezetőinek, mintha azt magától a bűnszervezet irányításával vádolt Hagyótól vagy kabinetjének embereitől kapták volna. Megszólalt az ügyben az egykori főpolgármester is, aki szintén súlyos szavakkal illette az ügyészséget. ,,Az első BKV-botrány kirobbanásától, 2009 nyarától az ügyészség politikai marketingeszközként működött - mondta Demszky Gábor egy internetes portálnak adott interjúban, majd hozzátette: - Az erőszakszervezet a pártpolitika szolgálatába állt, mint Rákosi és Kádár alatt." A volt főpolgármester szerint Orbánék mindent megtettek, hogy maga is rács mögé kerüljön. Egykori politikai főtanácsadójának, a másodrendű vádlott Mesterházy Ernőnek a védője, Papp Gábor ügyvéd pedig azt mondta: ,,Döbbenten hallgattam Antal Attila szavait, amikor vallomásában kitért arra, hogy házi őrizete alatt elmentek érte a rendőrök, bevitték, és azt mondták neki, Mesterházy Ernőre kell terhelő vallomást tenni. Az ilyen eljárás jogállamban elfogadhatatlan és törvénytelen." Az ügyészség nyilvánvalóvá tette, hogy hamis vád alapján a tárgyalási szakaszban csak a bíró tehet feljelentést, ezután azonban a vádhatóság hivatalból is eljárást indíthat. A Hagyó-per ügyésze ezt már jelezte is a tárgyaláson, amikor egyértelműen leszögezte: ,,Kétséget kizáróan megígérhetem, ha az eljárás jogerősen befejeződik, akkor a hamis vádra vonatkozó állításokat hivatalból kivizsgáljuk."