Felfüggesztett fogházbüntetés kiszabását kéri az ügyészség Felsőzsolca volt polgármesterére gondatlan közveszélyokozás miatt a 2010-ben a városban pusztító árvízi védekezés hiányosságai miatt - jelentette be a megyei főügyészség szóvivője.
Martossy György emlékeztetett rá, hogy a 2010. júniusi árvízkor a Miskolchoz közeli Felsőzsolca mintegy nyolcvan százaléka került víz alá, 26 ház összedőlt, 175-öt el kellett bontani, mintegy 1800 rongálódott meg valamilyen szinten, a becsült kár összege pedig meghaladta a kétmilliárd forintot. Hozzátette: a nyomozás befejeződött, az ügyészség vádiratot nyújtott a Miskolci Járásbíróságnak. Az ügyész a nevet nem közölte, de a település polgármestere akkor a független Fehér Attila volt.
Az ügyészségi szóvivő elmondta, a nagy árhullám kialakulásán túlmenően Felsőzsolca „elöntése” két alapvető okra vezethető vissza: az árvízvédelmi töltés és az árvízvédelmi terv hiányára. Az előbbi állami, az utóbbi önkormányzati feladat lett volna. Megjegyezte: megfelelő vízkárelhárítási terv megléte és az annak alapján folytatott védekezés esetén a település egy része mindenképpen megvédhető lett volna. Martossy György arról is tájékoztatott, hogy az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője 2009 novemberében megküldte Felsőzsolca polgármesteri hivatalának a védekezési terv elkészítéséhez szükséges vízügyi szakvéleményt, a város polgármestere mégsem gondoskodott a védekezési terv elkészítéséről.
A vád szerint a védekezésre kötelezett önkormányzat - melynek feladat- és hatáskörét a helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján a képviselő-testület gyakorolja, a képviselő-testületet pedig a polgármester képviseli - nem tett eleget az árvízvédelemmel kapcsolatos jogi szabályozásnak, és ez akadályozta az árvíz megelőzését, elhárítását vagy következményeinek enyhítését. Ugyancsak megállapítható, hogy a városvezető nem tett eleget a katasztrófavédelemről szóló törvényben foglaltaknak, amely szerint a polgármester az illetékességi területén irányítja és szervezi a felkészülés, a védekezés feladatait.
Az ügyészség a vádat az eljárás során kihallgatott közel 40 tanú vallomására, az Észak-magyarországi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség tájékoztatására és az általuk adott vízügyi szakvéleményre, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vízépítési és vízgazdálkodási tanszéke által készített tanulmányra, a mentésben részt vevő hatóságok jelentéseire, a beszerzett egyéb okiratokra alapozza - tette hozzá Martossy György. |