A 35 oldalas, két évre szóló javaslat többek között Hivatásetikai kódex bevezetését, a Nemzeti Alaptantervbe építve korrupcióellenes ismeretek oktatását, minden állami intézménybe "korrupciós felelősök" kinevezését sürgeti.

Magyarország semmit nem lépett előre - jellemezte a helyzetet decemberben a Transparency International (TI) magyar szervezetének vezetője, Földes Ádám. Két hónappal korábban Pintér Sándor belügyminiszter még arról beszélt, Magyarországon "visszaszorulóban van" a korrupció. A TI éves, 183 országot vizsgáló Korrupció Érzékelési Indexén hazánk tavaly az 54. helyen szerepelt, ami 2010-hez képest további 4 helyes csúszást jelent; a lista alapján éppen a második Fidesz-kormány megalakulásának évében kezdett el a statisztikákban is láthatóan romlani a korrupció helyzete. (Összehasonlításképp: Nagy-Britannia a 16., az USA a 24., a rangsort Új-Zéland vezeti, a lista végén Észak-Korea szerepel.) 2009-ben ugyanis még a 46. helyen álltunk, de még 2008-ban is a 47.-en. 2007-ben végeztünk az eddigi legjobb, a 39. helyen. Ma már a KIM is elismeri: "átlag feletti mértékben" nőtt a személyes kapcsolatok szerepe az állami és önkormányzati vállalatoktól várt megrendelések elnyerése esetében.

A kormánystratégia egyik fő eleme annak a "társadalmi véleménynek" a visszaszorítása, hogy csak személyes kapcsolatok révén lehet előre jutni. Ma ezt Magyarországon a megkérdezettek 63 százaléka gondolja így - a Gallup kutatása szerint, amelyre a kormány is hivatkozik. A KIM ezt 50 százalékra kívánná lenyomni két év alatt, de kiemelten a közigazgatási és állami szférára koncentrálna. Ez egyébként az egyik legnagyobb hiányossága a programnak a TI szerint: a párt- és kampányfinanszírozás helyzetére nem ad ugyanis megoldást, bár a KIM utóbb ígérte a kiegészítést. Helye lenne a programban az úgynevezett "forgóajtó jelenségnek" is, amikor valaki "a magánszektorból átmegy a közszektorba és korábbi cégének kedvez", vagy épp fordítva (például Pintér Sándor excégeinek megrendelései - a szerk.).

Ugyan a programból az ismertetése előtt a TI "semmit nem látott" - bár állásfoglalásaik visszaköszönnek benne -, üdvözlik a kormányzati szándékot. Azonban úgy nem lehet a korrupció ellen eredményesen harcolni, ha egy büntetőeljárás nem egy független és pártatlan bíróság előtt zajlik - kritizált lapunknak Földes Ádám, hozzátéve: "ma Magyarországon szinte nem maradt olyan kontroll intézmény, ami független lenne, márpedig ennek ma nem adottak a feltételei, a hatalmi ágak nincsenek megfelelően elválasztva". Összességében az anyag a kormányzati szervekre koncentrál, ezért csak részeredményeket érhet el.
Nyilván az államnak először a saját háza táján kell rendet teremteni - nyilatkozta lapunknak Rétvári Bence. A KIM államtitkára szerint azt a nézetet kell felszámolni, hogy a hivatali vezetőket a "saját ügyek" érdekében "korrumpálni kell". Ha valaki látja, hogyan tudja egyszerűen intézni az ügyeit, nem fog ügyintézőket megvesztegetni: onnantól tudja, hogy a rendszer működik - fejtette ki. Ezért egyszerűsíteni kell a hivatali eljárásokat.

Az állami intézményekben kinevezett felelős felügyelné a programot, illetve a korrupció előfordulását és nemzetközi tapasztalatok szerint egy régóta az intézményben dolgozó - aki nem főnök vagy belső vezető, ezért elfogadott és bizalmat ébresztő ember - sikerrel végezheti ezt a feladatot. Elmondása szerint a program biztosítani kívánja, hogy egy adott ügy feljelentője "anonim tudjon maradni". Az ugyan az államtitkár szerint még formálódik, miként válik az oktatás részévé, de "eddig is volt állampolgári ismeretek", így várhatóan nem különóra, hanem modulszerűen a tanrendbe illesztve jelenik majd meg, kötelező óraként. Rétvári ígérte, ötpárti egyeztetést folytatnak majd a programról.