Lépj vissza az induló mezőre! Akár ezzel az amúgy társasjátékokból ismerős mondattal is összefoglalhatnánk a nyolc éve zajló Baumag-saga e heti fejleményét: a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróság azon verdiktjét, amely hűtlen kezelés, csődbűntett és más bűncselekmények miatt elítélte Balázs Lászlót, a Baumag Szövetkezet alapítóját. A minapi határozat "mellékhatása", hogy tovább késlelteti a cég által átvert 12 750 kisbefektető kártalanítását.

Egy kis Baumag-történelem

Az első elsőfokú bíróság még 2010 januárjában mért hét évi börtönbüntetést Balázs Lászlóra, kilenc évre eltiltotta őt a közügyektől, valamint kilencmillió forint mellékbüntetésre ítélte. Ha valaki esetleg nem emlékezne: a Baumag Szövetkezet 1995-től a banki kamatnál jóval magasabb hozamot ígérve gyűjtött pénzt. A hosszú időn át látszólag tökéletesen működő biznisz 2003-ban egycsapásra összeomlott, és kiderült, hogy a cég nem remek befektetések profitjából fizette ki első tagjait, hanem a később jelentkezők pénzéből. Vagyis piramisjátékot űzött.

A 2003-as fájrontnál összesen 19,5 milliárd forintnyi tőkével volt adós tagjai felé a Baumag, ami az extra kamatokkal 31 milliárdos követeléssé duzzadt.

A károsultak azóta polgári perek százait kezdeményezték az ügyben – hiába, hiszen az időközben megindult büntető per megkezdése előtt, még a nyomozati szakban a rendőrség zárolta a Baumag vezetőinek vagyonát. Márpedig a kisbefektetők csak ebből számíthatnak a legalább részleges kártalanításra. És amíg nincs jogerős ítélet Balázsék ellen, addig a vagyon fölötti zár megmarad. Ezért állíthatjuk: az első fok bírói bakija tovább nyomorítja a Baumag-károsultakat.

Az ítélet

Az ominózus verdiktet „eljárási szabálysértésekre” hivatkozva helyezte hatályon kívül a Fővárosi Ítélőtábla. „A büntetőeljárási törvény rögzíti, mit kell tartalmaznia az elsőfokú ítéletnek – kezdett kérdésünkre alapfokú jogi képzésünkbe Czine Ágnes, a Fővárosi Ítélőtábla kollégiumvezetője. – Egyebek mellett törvényi előírás, hogy föl kell sorolni a releváns bizonyítékokat, és azokat össze kell vetni. Ez azt jelenti, hogy a bíróságnak meg kell indokolnia, a rendelkezésre álló bizonyítékok közül melyeket fogad el és melyeket mellőz. Össze kell vetni egymással a vádlottak, tanúk vallomását, és indokát kell adni a szakértői vélemények elfogadásának vagy mellőzésének is. A másodfokú bíróság nem pótolhatja az elsőfokú bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységét. Mivel az elsőfokú bíróság ebben az esetben indokolási kötelezettségének nem tett teljes körűen eleget, a másodfokú bíróságnak hatályon kívül kellett helyeznie az elsőfokú ítéletet.”

Arra a felvetésünkre, hogy ez a bírói hiba hasonlatos ahhoz, mint ha egy buszsofőr összekeverné a fékpedált a gázzal, Czine Ágnes a következőképpen reagált: „ A két tevékenységet egyáltalán nem lehet egymással összehasonlítani, az elsőfokú bíróság komoly szakmai munkát végzett (??? - privatkopo.hu).” A bíró szakmai felelősségre vonását firtató kérdésünkre pedig azt mondta: „Egyetlen jogállamban sem lehet döntéséért az eljáró bírót felelősségre vonni. Természetesen létezik a bíró munkáját értékelő vizsgálat, amelyet a hatályos törvény meghatározott időszakonként, feltételek és okok esetén tesz lehetővé, illetőleg kötelezővé. Az értékelés kiterjed a bíró tevékenységének az anyagijogi, az eljárási és az ügyviteli jogszabályok alkalmazása szempontjából történő vizsgálatára. A vizsgálat a jogerősen befejezett ügyekben történhet.”
Egy ilyen eljárás eredménye lehet akár az alkalmatlan minősítés is.

A Baumag-ügy károsultjait képviselő egyik egyesület ügyvédje, Vetró László véleménye szerint „vélhetően nem sima bírói bénázásról van szó”. A jogász úgy véli: „Amikor a bíró az eljárás során fokozatosan szembesült azzal, hogy a Baumag-ügy ezer szálon kötődik a hatalmi elithez, arra az elhatározásra juthatott, hogy olyan ítéletet hoz, melyet utóbb valószínűleg megsemmisít majd az ítélőtábla. Személy szerint megértem, hogy nem kívánt úttörő lenni.”

Hogy mindez konkrétan mit jelent, mely politikusoktól tarthatott a bíró, arról nem kívánt beszélni az ügyvéd úr. Azért annyira talán ő sem úttörő.

Az ítélet egyébként Kővári Tibor nevéhez kötődik. Őt - lévén folyamatban lévő ügy bírója - nem szólaltathatjuk meg.

És most?

Czine Ágnes már az elsőfokú ítélet megsemmisítése előtt soron kívülivé minősítette a Baumag-ügyet. Ennek köszönhetően a Fővárosi Bíróság valószínűleg már március elején megkezdheti az új elsőfokú tárgyalást, amely akár egy-két tárgyalási nap, vagyis akár egyetlen hét alatt véget érhet. Az egyszerűsített eljárásnak köszönhetően nem kötelező majd tanúkat és vádlottakat meghallgatni, még csak föl sem kell olvasni a korábbi vallomásaikat, azokat elég ismertetni a megismételt eljárás során. Az ítélet írásba foglalására további maximum hatvan nap áll rendelkezésre. A megismételt eljárásban hozott határozat ellen természetesen ismét jogorvoslattal lehet majd élni.

Vagyis, ha minden jól megy, május elsejét, a Munka ünnepét már egy korrekt elsőfokú ítélettel köszöntheti a bíróság. És következhet a másodfok, majd annak zárásaként a vagyonzár feloldása. A kamatokról már nyilván minden kisbefektető letett, és sokan abba is beletörődtek, hogy a közel húszmilliárd forintnyi befizetett tőke zöme sem fog megtérülni. Vetró ügyvéd úr úgy saccolja, hogy a mai napig (természetesen vagyonzár alatt) működő 16 különböző Baumag-cég ingatlanjaiból, ingóságaiból, állítólagos svájci bankszámláiról legföljebb négymilliárd forint szedhető össze. Vagyis a Baumag tőketartozásának ötöde.

A maradék 80 százalékot, úgy 16 milliárd forintot – a Baumag-cégek felszámolása és vagyonuk felosztása után - az államon akarja behajtani Vetró László. „Az államszervezet végigasszisztálta a Baumag ámokfutását, mulasztása egyértelmű, így indokolt vele szemben kártérítési igényt támasztani – mondja lapunknak az ügyvéd, aki úgy véli, ez utóbbi jogvita 2014-ben kezdődhet, és 2016-ra érhet véget...