Zuschlag János egykori szocialista országgyűlési képviselő és tizenhárom társának fellebbviteli tárgyalását a táblabíróság dísztermében tartják, ahol a helyiség korlátozott befogadóképessége miatt mintegy harminc ülőhely jut az újságíróknak. Ezért a sajtó munkatársai csak előzetes akkreditációt követően vehetnek részt a hét tárgyalási napon. Hétfőig tizennégy hírügynökség, televízió, rádió, újság és internetes portál munkatársa jelezte részvételét. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség bűnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt nyújtott be vádiratot Zuschlag János és tizenöt társa ellen. A vádhatóság szerint a vádlottak civil szervezetek révén 75 millió forint állami támogatás jogosulatlan megszerzésében működtek közre.

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2008. október 8-án kezdte meg a per tárgyalását, és 2010. március 31-én hozott elsőfokú ítéletet Fodor Endre bírói tanácsa. A 2007. szeptember 19-e óta őrizetben, illetve előzetes letartóztatásban lévő Zuschlag Jánost nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte a bíróság. A politikust a bíróság folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében részben társtettesként, részben felbujtóként, csalás bűntettében bűnsegédként, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntettében, valamint bűnpártolás és magánokirat-hamisítás vétségében felbujtóként, továbbá magánokirat-hamisítás vétségében bűnsegédként mondta ki bűnösnek.

A bíróság a per másodrendű vádlottját, Lados Istvánt 2 év, a harmadrendűt, Katus Ferencet 5 év 6 hónap, a negyedrendű vádlottat, Őri Andrást 4 év, az ötödrendűt, Krausz Csabát 3 év, a hatodrendű vádlottat, Marsovszky Balázst 2 év 4 hónap, a hetedrendűt, Kullai Tamást 3 év 4 hónap és a kilencedrendű vádlottat, Prácser Lászlót pedig 1 év 4 hónap börtönre ítélték. Velük szemben vagyonelkobzást is elrendelt a bíróság. A többi vádlott közül hárman felfüggesztett börtönt, négyen pénzbüntetést kaptak, míg a tizenhatod rendű vádlottat felmentette a bíróság.

Két vádlott esetében az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedett. Az ítélet ellen az ügyész fellebbezett, 14 vádlottal szemben a büntetések súlyosítását kezdeményezte. Ugyanezen 14 vádlott és védőik felmentés, illetve a büntetés enyhítése érdekében fellebbeztek, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára.