Ma: 2019.06.20. Vissza a főoldalra
RSS
 
Keresés
 
Rovatok
Info







 
Jogháló
Újabb megdöbbentő átverés: így csalták el a devizahitelesek pénzét a bankok
Privatkopo.hu 2019.03.26. 10:31:00

Egyre több botrányos  csalás kerül napvilágra a devizában felvett kölcsönök kapcsán. Íme, a legújabb! Mindenki előtt ismert az Európai Bíróság 2014-es ítélete, amely szerint a bankok az eladási és a vételi árfolyam közötti különbség kapcsán becsapták az ügyfeleket, amikor a kölcsönt vételi árfolyamon folyósították, de visszafizetni már eladási árfolyamon kellett. Ennek a tisztességtelenül felszámolt összegnek a  jóváírása azonban - újabb átveréssel - csak 50%-ban valósult meg.



A rossz devizahiteles törvénynek „köszönhetően“ nem az eladási és a vételi árfolyam közötti különbséget tekintve számoltak el a devizahitelesek számára a bankok, hanem MNB árfolyamon, ami nem más, mint a középárfolyam. Ez azt jelenti, hogy a jogtalanul elvett pénzeknek csak a felét írták jóvá a hitelintézetek, de voltak, akik még ezt sem kapták meg a végrehajtó és a bank „munkálkodása“ folytán. Emiatt viszont jogellenesek a 2015 után indult végrehajtások. A törvény súlyos hibájára Gulya Tibor hívta fel a figyelmünket.

Azzal is megkárosították az ügyfeleket, hogy akinek végrehajtás alá került az ingatlanja, annak a végrehajtó a bank kérésére a tisztességtelenül felszámolt összeget nem a tőketartozás és a kamatok csökkentésére íratta jóvá. A bank a végrehajtóval összejátszva elérte, hogy ezt a pénzt - sok esetben súlyos milliókat - a törvénnyel ellentétben, részben a végrehajtó  vitte el a saját költségeire (munkadíjra, illetékre), részben pedig a bank a felmondástól eltelt idő alatt felgyülemlett késedelmi kamatokra nyúlta le.

Pedig a jóváírást csakis a felmondás pillanatáig fennálló tartozás csökkentésére lehetett volna elszámolni. Tehát nemhogy jóvá írták volna a bankok a tisztességtelenül felszámolt összeget, hanem ezzel a manipulatív eljárással még nagyobb adósságba sodorták a már fizetésképtelen embereket.  A legsúlyosabb probléma azonban az, hogy a 2015 előtti felmondások miatt indult végrehajtások ezáltal jogellenesek, hiszen a DH 2. törvény kimondja: csak akkor lehet végrehajtást foganatosítani vagy folytatni az adóssal szemben, ha a bank a tisztességtelenül felszámolt összeggel elszámolt az adós irányába.  De a már említett középárfolyamos trükkel (DH 2. tv. 3.§ (1). és (2) bekezdés) a bankoknak csak a fele pénzt kellett jóvá írniuk, így az elszámolás valójában a mai napig nem történt meg. Ugyanis a fele pénzzel történő elszámolás nem elszámolás. Ez egyben azt is jelenti, hogy megindított és folyamatban lévő valamennyi végrehajtás éppen az összegszerűsége tekintetében nem lehet sem jogszerű, sem törvényes. 

Gulya Tibor tájékoztatása szerint, ha a tartozásról kiderül, hogy kevesebb volt, mint a tisztességtelenül felszámolt összeg - ami csak a fele a ténylegesnek -, akkor igazolható az is, hogy nem az adós tartozott a banknak, hanem a bank volt hátralékban az adóssal szemben a felmondás pillanatában, és ez alkalmas a felmondás érvénytelenségének megállapítására, ahogy már számos törvényszéki ítélet is született ez ügyben.  A kérdés csupán az, hogy ki fogja a 2018-ig kilakoltatott embereket kártalanítani, és mikor hozzák nyilvánosságra, hogy az elszámolás során a devizahitelesknek visszajáró pénz felét (a törvénynek köszönhetően) elcsalták a bankok, így teremtve meg a lehetőséget a vérehajtások zavartalan lebonyolítására.

Megállapítható tehát, hogy a 2015-től folyamatban lévő és a jövőben megindítandó végrehajtási eljárások éppen az elszámolás hiányára figyelemmel nem folytathatóak és nem is indíthatóak meg a későbbiekben, hiszen a törvényalkotó mondta ki: addig nem lehet egyetlen adóssal szemben sem végrehajtást indítani, vagy a meglévő eljárást folytatni, ameddig a bank nem számol el.   

További friss információk
Tízmilliós óvadék ellenében szabadulhat az érdi gázoló - drog és alkohol befolyása alatt vezetett
„Kasszafúrónak” nevezte a román sajtó a Nagy Elek érdekeltségébe tartozó Vegyépszert
Komonczy vs. Komonczi: két vezetéknéven szerepel a cégnyilvántartásban a Fidesz-közeli vállalkozó - a miértre nem válaszolt
Egy hihető történet: a főtaxis Nagy Elek édesanyja 81 évesen kétmilliárdos cégvásárlást hajtott végre, a fia szerint „nagyszerű üzletasszony” volt - a cégnyilvántartásban nem találni ennek nyomát
Másfél év elteltével jelentkezett a Duna House: több mint 2 millió 700 ezer forintot követel a volt megbízójától - egy nem kizárólagos, korábban felmondott szerződés alapján
 
Top cikkek
Kilógó lóláb: 12,5 milliárd forint közpénzzel bélelték ki az ugyanazon a napon alapított, azonos székhelyű, offshore hátterű cégeket
Nulladik típusú találkozások: Pintér Sándor és a furcsa véletlenek
Titkok és szolgák: a hülyének nézett ország
Lázár János „zseniális” üzleti húzása: bannerekért adta el a vásárhelyi iskola épületét egy szexiparban (is) érdekelt internetes cégnek
Egy úr a zűrből: százmilliókkal károsíthatott meg magánszemélyeket (is) az Electro World vezére!
Friss cikkek




 
           
ImpresszumKapcsolatMédiaajánlat