Szima Gábor, a Debreceni VSC futballcsapatának tulajdonosa a pepsifoci.hu kérdéseire válaszolva elmondta, hogy 4-5 éve azzal a céllal „premizálták” az egyik csapatot, hogy az - az NB I. utolsó fordulójában - a hajdúsági klubnak megfelelő eredményt produkáljon. A Loki bajnok lett.
Részlet a pepsifoci.hu által készített interjúból:
„2. Anno rendszeresen felröppenő téma volt, és nyilatkozatokban is megjelent, hogy a Loki állítólag premizálta a bajnokságban riválisnak számító csapat ellenfeleit. Mit gondol, miért terjedhetett el ez a pletyka?
Szima Gábor: Ez egyetlen egyszer fordult elő, 4-5 éve. Akkor egy csapat számára egy reklámszerződés keretében valóban prémium lett felajánlva arra az esetre, ha az utolsó mérkőzésüket megnyerik. Tudom, akadt, aki ezt nem nézte jó szemmel, de én nem tartottam ezt helytelennek, lévén senki nem meccset vásárolt, hanem a győzelem érdekében ösztönzött valakit. Hangsúlyozom egyébként, egy ilyen eset volt csak.”
2006 június elején, a szezon utolsó fordulójában játszották az Újpest-Videoton mérkőzést, a Puskás Ferenc stadionban. A tabella élén álló lilák győzelmük esetén bajnokok lettek volna, ám az összecsapást, nem kis meglepetésre, 3-1-re a székesfehérvári csapat nyerte, és így Debrecenbe került a bajnoki serleg…
Volt még egy - sokak által - gyanúsnak vélt mérkőzés, amit 2009 májusában rendeztek, Pakson. Azon a meccsen az „atomvárosiak” ugyancsak 3-1 arányban győzedelmeskedtek az Újpest felett. Szima Gábor a helyszínen izgulta végig a derbit. A meccs krónikájához tartozik, hogy az egyik paksi gólszerző, az ex-debreceni Éger - túlzott gólörömért - sárga lapot kapott, majd a mérkőzés lefújását követően Szima nyakába borult - mintha csapata a bajnoki címet nyerte volna meg. A bajnok azonban a Debrecen lett, ismét az Újpest előtt…
Szima Gábor és Kósa Lajos, Debrecen polgármestere
Szima Gábor tehát egyértelműen elismerte, hogy klubja - legalább egy alkalommal - külső félként fizetett azért, hogy számára kedvező eredmény szülessen egy adott mérkőzésen. Azaz: befolyásol(hat)ta a végeredményt.
2010. május 17-én a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) a következő közleményt adta ki:
„A Magyar Labdarúgó Szövetség ezúton hívja fel a figyelmet arra, hogy a mérkőzések eredményének jogellenes befolyásolása - ahogyan az a 182/2009., a 183/2009., a 185/2009. és a 186/2009. számú elnökségi határozatokban, illetve a Fegyelmi Szabályzat 109/A §-ban is szerepel - kiterjed arra az esetre is, amikor külső, harmadik, jogi vagy természetes személy kísérli meg befolyásolni a mérkőzés eredményét oly módon, hogy az egyik, vagy másik csapat győzelmét jutalmazza. Fontos tudni, hogy akit ilyen ajánlattal keresnek meg, azt bejelentési kötelezettség terheli. A fegyelmi bizottság minden hasonló esetben részletes vizsgálatot indít, és megfelelően szankcionálja azt, aki ily módon kísérli meg egy mérkőzés eredményének befolyásolását, illetve aki elmulasztja teljesíteni bejelentési kötelezettségét.”
Felvetődik a kérdés: mindezek alapján lehet-e keresni valója az újpesti klubnak, amely - a gyanú szerint - két alkalommal is “szenvedő alanya” lehetett a debreceniek sajátos premizálási módszerének?
A privatkopo.hu jogi szakértője szerint a válasz: kategórikus nem. Ugyanis az MLSZ-közleményben hivatkozott Fegyelmi Szabályzat hatályba lépésének ideje: 2009. július 1.
A Fegyelmi Szabályzatban rögzítésre került - idézzük -, hogy “a szabályzat rendelkezéseit csak a hatálybalépést követően indított fegyelmi eljárások tekintetében kell alkalmazni”. Vagyis: visszamenőlegesen nem.
Ugyanakkor a "reklámszerződés" tartalma felvethet jogi aggályokat, ugyanis annak a bizonyos csapatnak - Szima állítása szerint - valójában "prémium lett felajánlva arra az esetre, ha az utolsó mérkőzését megnyeri". Azaz: "reklámról" szó sem volt, nem is lehetett, hiszen, a premizált játékosok nem reklámozhatták, és nem is reklámozták a debreceni focicsapatot az ominózus mérkőzésen. A szerződésben tehát a szerződő felek valós akaratát (célprémium vagy sikerdíj - kinek, mi tetszik jobban) leplezhették egy - vélhetően - fiktív, csak papíron létező szolgáltatás (reklám) szerződési célként történő megjelölésével. A jog az ilyen szerződéseket színlelt szerződésként aposztrofálja. A Pogári Törvénykönyv szerint színlelt az a szerződés, amely más szerződést leplez. A színlelt szerződés semmis.
Ebből következően a debreceni futballfőnök az MLSZ Fegyelmi Szabályzatában foglaltak alapján támadhatatlannak tűnik. Azonban a sporterkölcs, a fair-play a jognál szigorúbb kategória… |