A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (TMRSZ) szerint azonban szolgálhatja a törvény - bizonyos szigorú feltételekkel - a társadalmi megbékélést is. A Magyar Helsinki Bizottság viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy a javaslat elfogadása azt jelentené, hogy a törvényhozás átvenné a független bíróság szerepeit. Hasonlóan nyilatkozott a témáról szerdán reggel a Magyar Televízióban Schiffer András LMP-s politikus is. A törvényjavaslat hétfőn került a Parlament elé.

A Balsai István Fidesz-KDNP-s képviselő által benyújtott önálló indítvány lényege, hogy a 2006. szeptember 17. és október 24. között a fővárosban a tömegoszlatások idején rendőri eljárás alá vont civilek elleni ítéleteket megsemmisítenék, ha az Országgyűlés elfogadja a javaslatot. Csak azokról az ítéletekről van szó, amelyek csak a rendőri jelentéseken vagy a rendőrök vallomásán alapultak.

A Független Rendőr Szakszervezet már Schmitt Pál köztársasági elnökhöz fordult az ügyben. Azt szeretnék, hogy a semmisségi törvényt - ha elfogadja a parlament - aláírás előtt küldje vissza megfontolásra az Országgyűlésnek, vagy kezdeményezze a jogszabály előzetes Alkotmánybírósági kontrollját. A szakszervezet szerint a törvényjavaslat alkotmányossági aggályokat vet fel, jogerős bírósági határozatokat semmisít meg, beleavatkozik az igazságszolgáltatásba. Ráadásul a javaslat a rendőrség kollektív bűnösségét veti fel.

Hasonlóan vélekedik a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ). Bárdos Judit főtitkár már korábban kijelentette, hogy ha elfogadják a javaslatot, akkor a szakszervezet az Alkotmánybírósághoz, esetleg a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul.

Szima Judit, a TMRSZ főtitkára szerint azonban bizonyos szigorú feltételekkel a törvény szolgálhatja a társadalmi megbékélést is. Ehhez azonban az kell, hogy a kormány álljon ki a rendőrség mellett és állítsa vissza a rendőri hivatás becsületét és védje meg a rendőröket minden szempontból. Ahelyett, hogy a kifogástalan életvitel vizsgálata címén sérti a jogaikat. A TMRSZ szerint a 2006-os ügyekért egyébként nem a végrehajtó rendőrök, hanem egyes vezetők a felelősek. Azzal azonban a TMRSZ is egyetért a többi érdekvédővel, hogy a rendőrség szavát kollektíven nem lehet megkérdőjelezni.

A 2006-os események kapcsán számos civil sértettet képviselt és képvisel a Nemzeti Jogvédő Alapítvány a jogvédő szolgálatán keresztül. Zétényi Zsolt ügyvéd, az alapítvány kuratórium elnöke a Független Hírügynökség kérdésére elmondta, hogy véleménye szerint kétségtelen, hogy az ügy érinti a rendőrök szavahihetőségét, de a rendőröknek úgy kell viselkedniük, hogy szavahihetőek maradjanak minden körülmények között.

Azonban az is kétségtelen, hogy a 2006-óta az ügyben kialakult állapotokat nem lehetett változatlanul hagyni. Talán nem tökéletes, de jó megoldást kínál a javaslat erre a helyzetre. Megoldás lehetne még a közkegyelem, nem csak a civil sértettek, hanem a rendőrök szempontjából is - mondta Zétényi Zsolt.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint is súlyosan sérti a hatalommegosztás alkotmányos elvét és a jogállami büntetőeljárás szabályait a semmisségi törvényjavaslat. Szerintük a megfelelő megoldás az amnesztia alkalmazása lenne, mert a törvényjavaslatban vázolt probléma alapja a visszásságoktól eltekintve valós.