A Princeton Egyetem professzora, aki több mint két évtizede követi a magyar alkotmányos rend változásait, ismét Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász blogján jelentette meg cikkét. Scheppele szerint két év alatt orwelli hatalomra tett szert a TEK, mivel gyakorlatilag korlátok nélkül folytathat titkos megfigyelést és adatgyűjtést.

A szerző először vázolja a TEK létrehozásának körülményeit, amely szerinte pontosan olyan szervezet, amelyet minden autokratikus vezető szeretne magának. Megjegyzi: a megszorítások közepette tízmilliárd forintot költött a kormány a rendőrség és a hadsereg szervezetén kívüli újabb fegyveres szervezetre. Felidézi: 2010 szeptemberében, felállításakor azzal indokolták a megalakítását, hogy 2011 első félévében Magyarország tölti be az EU elnökségét, ezért van szükség ilyen különleges szervre. Ám az elnökségi félév letelte után a TEK tovább nőtt.

Scheppele megírja, hogy feltűnést keltett: a TEK élére Orbán Viktor a személyes testőrét, bizalmasát, Hajdu Jánost nevezte ki. Néhányan úgy gondolták akkor, hogy Orbán így akarta elérni, hogy közpénzt juttathasson saját emberének, de az alkotmányjogász szerint a korrupciónál sokkal nagyobb gondok vannak a TEK-kel.

Hatalma ugyanis az elmúlt hónapokban észrevétlenül nőtt: a törvénykezési rohamban kevesen vették észre azokat az új szabályokat, módosításokat, amelyek kiterjesztették a TEK hatáskörét. Mit is tehet a TEK? Titkos megfigyelést folytathat, titokban átkutathatja bárki lakását, és hang- vagy képfelvételeket készíthet bárkiről, az alany tudomás nélkül. Mindehhez csak az igazságügyi miniszter engedélyére van szüksége - aki ugyebár kormánytag.

Kiemeli Scheppele, hogy a rendőrség hasonló titkos megfigyelést csak bírói engedéllyel végezhet. Mivel a TEK-nek csak a minisztérium engedélyére van szüksége, ez azt jelenti, hogy a működését nem ellenőrzi független hatalmi ág.

Az állampárti időket felidéző adatgyűjtést folytathat a TEK

2011. december 31-én ismét bővült a TEK jogköre - az év utolsó napján átvert törvénytömegben ez is elsikkadt. Eszerint a TEK bankoktól, befektetési cégektől, telefontársaságoktól vagy internetszolgáltatóktól is kérhet adatokat bárkitől, és az adatszolgáltatást a vállalatok nem tagadhatják meg. Erre korábban is volt joga a TEK-nek, de csak nyomozásokkal kapcsolatban és ügyészi engedéllyel, most már viszont erre sincs szüksége. "Valójában gyakorlatilag semmiféle határa nincs, hogy milyen adatokat gyűjthetnek és senki engedélyére nincs ehhez szükségük" - foglalja össze a szerző.

Az információ ilyen mértékű felhalmozása Scheppele szerint a rendszerváltás előtti időket idézi, hiszen 1989 után éppen azért törölték el a személyi számot, mert lehetőséget adott arra, hogy a különféle állami szervek összekapcsolják az adatbázisaikban, amit az állampolgárokról tudtak. Az Alkotmánybíróság akkori döntése szerint ez volt a totalitáriánus rendszer esszenciája, mivel lehetőséget adott arra, hogy az egyén tudta nélkül összegyűjtsenek róla minden adatot egyetlen mappában. Scheppele szerint a Fidesz-kormány éppen ezt a rendszert építi újra.

Van-e határa a TEK hatalmának? - kérdezi a szerző, aki leírja: a TEK-re egyszerre vonatkozik a rendőrségi és a nemzetbiztonsági törvény. Amikor rendőri szervként működik a TEK (mint például amikor a kulcsi gyilkos elfogásában segédkezett), akkor a rendőrségre vonatkozó szabályok alapján működik, azaz a bíróság engedélyezheti számára például a titkos megfigyeléseket. Ám amikor nemzetbiztonsági ügyekben vizsgálódik, csak az igazságügyi miniszter engedélye szükséges a titkos megfigyeléshez. Ebből az következik: kulcsfontosságú, hogy ki dönti el, mely ügy számít rendőrségi nyomozásnak, mely pedig nemzetbiztonságinak. Ezt pedig a törvény nem szabályozza.

Megfigyelték? Nem fog kiderülni

Adódik a következő kérdés: milyen jogorvoslati lehetőségei vannak azoknak, akik úgy vélik, hogy a TEK jogellenesen gyűjtött róluk adatokat? Scheppele szerint a lehetőségek nem túl bíztatóak. Ha valakinek panasza van a TEK-kel kapcsolatban, akkor a belügyminiszterhez fordulhat, akinek 30 napon belül válaszolnia kell. Ám mivel a belügyminiszter felügyeli a TEK-et, ez nem számít független vizsgálatnak.

Ha valaki nem elégedett a belügyminiszter válaszával, akkor a Parlament nemzetbiztonsági bizottságához kell fordulnia, amely a tagok egyharmadának szavazatával veheti napirendjére a kérdést. Scheppele szerint azonban a Fidesz kétharmados többsége miatt ez azt jelenti, hogy "rá kellene venni a neonácikat és a szocialistákat, hogy fogjanak össze. Ez nem valószínű." És ha napirendjére tűzi is a bizottság a kérdést, kétharmados többség kellene ahhoz a döntéshez, hogy a belügyminisztert arra utasítsák, fedje fel, milyen eszközökkel figyelte meg a TEK a panaszost. A bizottságnak kell döntenie arról is, jogosan használta-e az adott eszközöket a TEK.

Alakul a rendőrállam

"A TEK titkosan működik, hihetetlen hatalommal, és senki sem vizsgálhatja felül működését, akiről megbízhatóan ki lehetne jelenteni, hogy független a kormánytól" - írja Scheppele. "Egy biztos: Magyarországon elszaporodtak az olyan rendőri erők, amelyek közvetlen politikai kontroll alatt állnak" - állítja a professzor, aki terjedelmes cikkét azzal fejezi be: "Mindeddig azt hittem, hogy a Fidesz-kormány csak be akarja magának biztosítani a hatalmat, ami már önmagában is elég rossz. De most, ezeknek az új titkosszolgálatoknak a felfedezése után egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormány egy rendőrállam kiépítése felé halad. Igazából lehet, hogy már kész is van. De pszt! Ez még titok."