Perek tucatjait indította az adóhivatal olyan cégvezetők és tulajdonosok ellen, akik egykori bedőlt cégeikkel köztartozást hagytak hátra. A hatóság több pert már megnyert, s a jövőben akár tömegesen indíthat ilyen eljárásokat. Lenne is mit visszakövetelni: a felszámolás alatt álló cégek nagyjából annyi adóval tartoznak, mint amennyi pénz korábban Magyarországról adóparadicsomokba, offshore számlákra vándorolt.
Többtucatnyi pert indított az utóbbi időben az adóhivatal olyan vállalkozások ügyeiben, amelyek úgy dőltek be, hogy a köztartozásukat nem egyenlítették ki. A hatóság az egykori cégek tulajdonosait, vezetőit citálta bíróság elé, tőlük követelve a le nem rótt összegek befizetését. - Eddig nagyjából hatvan eljárás vette kezdetét, az ügyek körülbelül kétszázmillió forintról szólnak - mondta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szóvivője. Linczmayer Szilvia közlése szerint bizonyos esetekben a hatóság néhány millió forintnyi céges köztartozást vasalna be az egykori vállalkozásvezetőkön, más esetekben viszont több tízmillió forint megszerzéséért indult a per. Mint megtudtuk, bár egyes ügyekben a követelt összeg már meg is érkezett a hatóság számlájára, a hivatal dolga mégsem nevezhető egyszerűnek.
A bedőlt társaság köztartozásának megszerzéséért ugyanis legtöbbször két pert kell indítani. Az első eljárásban arról határoz a bíróság, perbe fogható-e a korábbi cégvezető vagy tulajdonos, felelőssége megállapítható-e. Az állam kárának megtérítése csak ezután, rendszerint a második procedúrában kerülhet szóba. A szóvivő beszámolója szerint arra is akadt példa, hogy - a perek híréről hallva - egy-egy érintett maga jelentkezett a hivatalnál és az esetleges bírósági eljárás elkerüléséért inkább egyezséget kötött korábbi céges tartozásának kiegyenlítéséről. - A perindítás lehetősége újszerű, az egységes bírósági gyakorlat még nem alakulhatott ki - fogalmazott Linczmayer Szilva, így az eddig megindult eljárások leginkább próbapereknek nevezhetők. Hozzátette azonban, ha az eljárások kedvező eredménnyel zárulnak, az adóhivatal a közeljövőben akár tömegesen is élhet a lehetőséggel azoknak a bedőlt cégeknek az ügyében, ahol feltételezhető, hogy az irányítók, a tulajdonosok csalárd magatartása miatt maradt el a köztartozás kiegyenlítése. |